Íme az idén 100 éves Columbia Pictures stúdió 100 kihagyhatatlan filmje

Taxisofőr

Itt egy újabb lista. Megunhatatlan filmekkel. Ráadásul ez a lista az igazán a film iránt elkötelezetteknek kötelező. Idén 100 éves a Columbia Pictures.

A Columbia Pictures története több mint 100 évvel ezelőtt kezdődött: 1918 nyarán alapította meg ugyanis Jack és Harry Cohn, valamint Joe Brandt a Cohn-Brandt-Cohn (CBC) filmcéget, amely először filmforgalmazással foglalkozott, majd 1922-ben belefogott a mozgóképek gyártásába is, végül újabb átszervezések és átalakítások után,

2024. január 10-én az alapítók átnevezték egyre terebélyesedő cégüket Columbia Pictures Corporation-re.

Ez a dátum lett tehát Hollywood és a világ egyik legnagyobb (és 1989 óta már a Sony tulajdonába tartozó) filmgyártó és -forgalmazó vállalatának hivatalos születésnapja.

Ráadásul, a Columbia Pictures az Oscar-díjak "nehézsúlyú bajnoka": a legnagyobb hollywoodi filmcégek közül ugyanis ez a vállalat tudhatja magáénak a legtöbb díjat a legjobb filmek Oscar-versenyében. Összesen 12 ilyen filmet gyártottak (amely szám eltörpül a Warner 18 "legjobb filmes" adatbázisa mögött, csakhogy a Warner "elegánsan" beleszámolja azokat a filmeket is, amelyeknek jogait az 1980-as években "megszerezte" a Metro-Goldwyn-Mayertől, a valóságban ugyanis csak 10 olyan alkotás kapta meg a legjobb film Oscar-díját, amelyet valóban a Warner gyártott).

Ez a 12 film a Columbia Pictures nagy büszkesége

Már csak ebből a 12 filmből pazar listát lehetne összeállítani, hiszen ezek zöme híres és időtálló mozifilm. Először Frank Capra Ez történt egy éjszaka című 1934-es klasszikusával nyert a Columbia Pictures, sőt, Capra filmje szó szerint tarolt az Oscar-díj-kiosztón, mivel elnyerte az öt legfontosabb díjat, majd 1939-ben egy újabb Capra-film, az Így élni jó! nyerte el a hollywoodi álomgyárak legfontosabb elismerését (valamint ezért a filmért kapta Capra a harmadik rendezői Oscar-díját, a másodikat, nem meglepő módon szintén egy Columbia-moziért, az 1936-os Váratlan örökségért vehette át).

Frank Capra romantikus komédiája, az Ez történt egy éjszaka volt a Columbia Pictures első nagy sikere: összesen 5 Oscart nyert, a két színész, Claudette Colbert és Clark Gable mellett ez kapta a legjobb film, legjobb rendezés (Frank Capra) és legjobb forgatókönyv (Robert Riskin) elismerését is. Forrás: Columbia Pictures

Az újabb legjobb filmes elismerésre aztán egy teljes évtizedet kellett várni. Robert Rossen 1949-es rendezése, A király összes embere című politikai szatíra az 1950-es Oscar-gálán három díjat hozott a Columbiának: a legjobb film, a legjobb férfi mellékszereplő (Broderick Crawford) és a legjobb női mellékszereplő (Mercedes McCambridge) kategóriáiban.

Az 1954-es gála pedig a Columbia Pictures talán legnagyobb örömünnepe lehetett: a Most és mindörökké című második világháborús dráma ugyanis nemcsak azonnali kritikai és közönségsiker lett, de 13 jelölésből 8 Oscar-díjjal az egyik legnagyobb siker a gálák történetében: a legjobb film díja mellett, ez (az azóta a világháborús drámák egyik etalonjaként emlegetett) klasszikus nyerte a legjobb rendezés (Fred Zinnemann), legjobb női és férfi mellékszereplő (Donna Reed és Frank Sinatra), forgatókönyv (Daniel Taradash), operatőr (Burnett Guffey), vágás (William Lyon) és hang (John P. Livadary) díjait.

A Most és mindörökké ezzel ma is a 4. helyen áll (több más klasszikussal megosztva) az egy filmre jutó Oscar-díjak "versenyében", ráadásul 8 díjat korábban csak az Elfújta a szél című 1939-es klasszikus tudott nyerni.

A Columbia viszont rögtön 1955-ben "duplázott": Elia Kazan megunhatatlan klasszikusa a bukott bokszoló harcáról a korrupt szakszervezet ellen, A rakparton ugyanis ismét 8 Oscar-díjat nyert. A legjobb film mellett ez kapta a legjobb rendező (Kazan), férfi főszereplő (Marlon Brando), női mellékszereplő (Eva Marie Saint), eredeti forgatókönyv (Budd Schulberg), operatőr (Boris Kaufman), vágás (Gene Milford) és látványterv (Richard Day) díját is.

Az 1958-as gálán már "csak" 7 Oscar-díjat nyert David Lean örökzöld alkotása, a Híd a Kwai folyón című második világháborús film (köztük a legjobb film és legjobb rendezés, valamint a később Obi-wan Kenobiként is ismert Alec Guinness lett a legjobb férfi főszereplő).

Öt évvel később egy újabb Lean-klasszikus, az Arábiai Lawrence ismét 7 díjat nyert (köztük a legjobb film és rendezés), majd a Zinnemann produceri és rendezői vezényletével készült Egy ember az örökkévalóságnak című történelmi film 6 díjat nyert 1966-ban (Zinnemann csak ezért a filmért tehát rögtön két díjat is átvehetett, ugyanis a legjobb film mellett elnyerte a legjobb rendező Oscar-díját is).

Arábiai Lawrence Forrás: AFP

Aztán jött az Oliver! című musical, amely az 1969-es gálán a legjobb film és rendezés (Carol Reed) mellett további 4 kategóriában nyert (összesen 11 kategóriában jelölték), és ugyancsak ezen a gálán vehette át Barbra Streisand a legjobb színésznő elismerését egy szintén Columbia által gyártott musical, a Funny Girl főszereplőjeként (ezt a filmet 8 kategóriában jelölték) – a két filmet összesen 19 kategóriában nominálta az amerikai filmakadémia, ezzel a Columbia Pictures tartja a musicalek között a rekordot az egy stúdió által gyártott, azonos évben kapott legtöbb jelölést tekintve.

Az 1980-as Oscar-átadón a Robert Benton rendezte Kramer kontra Kramer kapott 5 Oscart, köztük a legjobb film díját, majd 1983-ban a Richard Attenborough producerkedésével és rendezésében készült történelmi életrajzi film, a Gandhi ismét tarolt: 8 díjat kapott (köztük a legjobb film és rendezés díja, valamint Ben Kingsley férfi főszerepért kapott elismerése).

Végül az utolsó Columbia-mozifilm, ami elnyerte a legjobb film Oscar-díjat a Bernardo Bertolucci rendezésében készült Az utolsó császár című történelmi életrajzi film volt 1988-ban. Ez a film, az Oscar-díjak tekintetében a Columbia legnagyobb sikere: ugyanis mind a 9 jelölését díjra váltotta (maga Bertolucci megnyerte a forgatókönyvírói és rendezői díjat is), ezzel ráadásul a legtöbb Oscar-díjat nyert filmek listáján (két másik alkotással megosztva) a harmadik helyen áll.

Annak ellenére, hogy 1988 óta a Columbia Pictures egyetlen filmje sem nyerte el a legjobb filmnek járó Oscar-díjat, többször a jelöltek között volt, így például az Egy becsületbeli ügy (1992), az Értelem és érzelem (1995), a "testvérstúdió" TriStar Picturrel közös Jerry Maguire – A nagy hátraarc (1996) és Lesz ez még így se! (1997) esetében (utóbbi épp a 11 Oscar-díjat nyert, a nagy riválisok, és két magyar, William Fox és Adolph Zukor által alapított 20th Century Fox és Paramount Pictures gyártásában készült Titanical szemben maradt alul).

A 100 éves Columbia Pictures kihagyhatatlan filmjei

Értelemszerűen a korábban felsorolt alkotások egytől-egyig a 100 éves hollywoodi álomgyár kihagyhatatlan filmjei közé tartoznak. Megtalálhatóak akár a Rotten Tomatoes – a centenárium alkalmából összeállított – százas listáján, akár az amerikai filmintézet rangsorolása által készített, a Columbia Pictures által gyártott 100-as listán.

Nem vállalkozunk arra, hogy felsoroljuk mind a 100 filmet, de azért érdemes néhány címet (a már korábban említettek mellett) kiemelni.

Kovács László és Dennis Hopper a Szelíd motorosok forgatásán Forrás: AFP

Az 1960-as években például a stúdiónál készültek ugyanis olyan klasszikusok, mint a Stanley Kubrick által rendezett Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni (1964), az amerikai filmgyártói szemléletet megváltoztató "új-Hollywood" egyik zászlóshajója, a Szelíd motorosok (1969, operatőr: Kovács László), illetve a keserédes szex-szatíra Bob & Carol & Ted & Alice (1969).

A hetvenes években aztán folytatódott a forradalmi filmek gyártása a Columbiánál: olyan, az amerikai társadalom elértéktelenedését pellengérre állító filmekkel bombázták a közönséget, mint Az utolsó mozielőadás (1971), a Shampoo (1975) és Martin Scorsese remekműve, a Taxisofőr(1976), illetve itt készült Steven Spielberg sci-fi sikere, a Harmadik típusú találkozások (1977) is, amelyért az amerikai történelem tíz legbefolyásosabb operatőre, a magyar Zsigmond Vilmos 1978-ban átvehette az Oscar-díjat.

De a következő évtizedben aztán rá is állt a Columbia a látványosabbnál látványosabb blockbusterekre: Kék villám (1983), Szellemirtók (1984, operatőr: Kovács László), Csillagember (1984), A nagy kékség (1988), Szellemirtók 2. (1989).

Az 1990-es években már a Sony "leányvállalataként" működve készített a Columbia Pictures hatalmas közönségsikereket: Egyenesen át (1990), Drakula (1992), Idétlen időkig (1993), Desperado (1993), Men in Black – Sötét zsaruk (1997).

És az új évezredben már itt készültek a Pókember-filmek, benne Sam Raimi trilógiájával (ennek első, 2002-es része 407 millió dollárral a Columbia második legtöbb pénzt termelő filmje az észak-amerikai piacon), valamint az olyan rajzfilmekkel, mint a Pókember: A pókverzumon át (2023).

A széria kiemelten fontos a Columbiának, a Pókember: Nincs hazaút például a Columbia legtöbb bevételt hozó filmje: a 2021-es animáció világszerte 1,9 milliárd dollárt termelt a mozipénztáraknál.

A most 100 éves stúdió is közzétett egy afféle "különleges listát": egy hivatalos videóban 100 másodpercben 100 emlékezetes jelenettel ünneplik a saját születésnapjukat: