Malcolm és Marie: Manír és műbalhé

Malcolm és Marie (John David Washington és Zendaya)
Vágólapra másolva!
Sam Levinson szinte teljes titokban, a pandémia első szakaszában forgatta le legújabb művét, a Malcolm és Marie-t. A párkapcsolati drámában benne volt a remekmű lehetősége, ám a végeredmény igen felemásra sikerült.
Vágólapra másolva!

Malcolm (John David Washington) rendező, első nagyjátékfilmjének bemutatójáról érkezik haza barátnőjével Marie-vel (Zendaya). A férfi büszke és ünnepelni szeretne, párját azonban láthatóan bántja valami. A konfliktus elkerülhetetlen, s felszínre törnek az elhallgatott sérelmek.

Malcolm és Marie (John David Washington és Zendaya) Forrás: Netflix

Levinson alkotása klasszikus értelemben vett kamaradarab. Adott a két főhős, egy helyszín, a fókusz pedig a dialógusokon, illetve a címszereplők konfliktusán van.

Itt minden a színészi játékon, a szituációk hitelességén, illetve a párbeszédeken múlik.

Gondolhatnánk, hogy mivel ilyen kevés dologra kell figyelni, könnyű eldönteni, hogy jó-e a film, vagy sem. Az író rendező viszont egyáltalán nem egységes művet alkotott, rapszodikussága pedig egy idő után roppant fárasztóvá válik. Haladjunk szépen sorjában.

Malcolm és Marie (John David Washington és Zendaya) Forrás: Netflix

Adott az ünneplő Malcolm, illetve a gyötrődő Marie. Hamar megtudjuk, hogy mi a probléma, ami veszekedéshez vezet. A nézeteltérést csendes beletörődés, békülés, majd újabb vita váltja és ezt a ciklust látjuk 100 percen keresztül. A repetitív elbeszélésmód egy dolog – ha változatos diskurzusokkal dobják fel, még működhetne is, de Levinson szövegei sokszor borzasztóan műviek. Egy veszekedés a valóságban nem így néz ki, a téma, a közeg csak egy része a látottaknak, de maga a szóbeli adok-kapok sokszor mesterkélt, színpadias, sőt nonszensz. A filmes szál egy új élt adhatna a cselekménynek, kár, hogy inkább a két szék közt a pad alá közhely ugrott be róla.

A Malcolm és Marie a két főhős ellentmondásos kapcsolatáról kéne, hogy szóljon, s tény, hogy a frissen bemutatott fiktív filmnek nagy szerepe van ebben, az érem másik oldala mégsem ragyog olyan szépen. Teljesen feleslegesen rángatják elő a rasszkérdést, a "fehér kritikusnő" elitista hozzáállásával, melynek még lehetne is létjogosultsága, de jelen esetben semmi értelme a bőrszínt beleerőltetni a kifakadásba, mely velős fricska helyett, inkább Levinsont állítja be tudálékosnak és sznobnak.

Malcolm és Marie Forrás: Netflix

Sokkal jobban működik az összkép, amikor a párra koncentrálunk, parázs egymásnak feszüléseik tartogatnak feszült pillanatokat. Más kérdés, hogy ezekből kifejezetten kevés akad, főleg azért, mert a legtöbb vitát körbelengi a már említett hiteltelenség. A két civódó súlyos dolgokat vág a másik fejéhez, verbális bokszmeccsük mégis céltalannak érződik. Nincs meg az érzelmi azonosulás, nem tudjuk magunkat beleképzelni a helyükbe, és nem azért mert nem rendezők vagy modellek vagyunk, szimplán nehéz empatikusnak lenni velük. Két nárcisztikus ember óriási egójának harca elevenedik meg előttünk, ahol teljesen mindegy kié az utolsó szó. Ebben a toxikus kapcsolatban abszolút megérdemli egymást a két fél.

Zendaya gyereksztárból szépen lassan kinövi magát felnőtt sztárrá, szépen építgeti karrierjét, és ha más értelme nem is volt, legalább megmutatta, hogy drámai vonalon is képes helyt állni (noha ezt már az Eufóriával bizonyította). John David Washington szintén remek, övé a karakánabb karakter, játéka időnként ripacskodásba hajlik, de kár lenne elvitatni, hogy jól hozza a szerepet.

Nem lehet elmenni a hazai vonatkozás mellett sem, ugyanis Rév Marcell operatőri munkája az, ami valóban emlékezetessé teszi a művet. Legyen szó belső terekről, közelikről vagy hosszú állóképekről, beállításai nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Levinson felemás filmje nézesse magát.


Az író, rendező egy kifinomult, aktuális és sokatmondó kamaradrámát vizionált a Malcolm és Marie-be, de a kivitelezés jócskán elmaradt az ambíciótól. Hiába a lelkes és tehetséges stáb, ha nincs meg az érzelmi kapocs a szereplők és a néző közt, akkor nehéz ráhangolódni két alapvetően irritáló jellem hisztijére. Hiába kapunk néhány erősebb pillanatot, ezért a párért nem fogunk könnyeket hullajtani.