Számok és nők bűvöletében – a filmvilág 2018-ban

Bosszúállók: Végtelen háború
Vágólapra másolva!
Világszinten emelkedő nézőszámok, egyre erősödő kínai filmpiac. Továbbgyűrűző metoo-mozgalom és szexbotrányok. A filmvilág 2018-ban, esélyek 2019-ben.
Vágólapra másolva!

Nők feketében és a mexikói felállás

A díjgálákon és a nagy nemzetközi filmfesztiválokon is egyre több szó esett a 2017-ben kipattant szexbotrányokról. A nőjogi mozgalmak és kezdeményezések (metoo, Time's Up) erőteljesen képviseltették magukat minden rangos eseményen. Az év első jelentős díjátadóján, a Golden Globe-gálán például arra kérték a vendégeket, öltözzenek feketébe, hogy ezzel fejezzék ki a nők iránti szolidaritásukat (érdekes módon, nem mindenki tartotta magát e színszimbolikához).

Már 2017 végén azt találgatták a szakmában, hogy a filmiparban megerősödő nőjogi kezdeményezéseknek lesz-e hatása a díjakra. A Golden Globe-on például az elmúlt 20 évben összesen 3 nőt jelöltek rendezői díjra (Sofia Coppola, Kathryn Bigelow és Ava Duvernay), de egyikük sem nyert. 2018-ban nem volt női nominált a rendezők között (ezt többen nehezményezték is), de a legjobb forgatókönyvért három nő is versenybe szállt: Greta Gerwig (Lady Bird), Vanessa Taylor (A víz érintése – Guillermo del Toróval közösen) és Liz Hannah (A Pentagon titkai – Josh Singerrel együtt), végül Martin McDonagh örülhetett, a Három óriásplakát Ebbing határában szkriptjéért, de a Lady Bird megnyerte a legjobb vígjáték/musical kategóriáját.

Saoirse Ronan és Greta Gerwig a Lady Bird forgatásán Forrás: A24

Az Oscar-jelöltek között már javult a nemek aránya: a legjobb rendezők közé ezúttal bekerült Greta Gerwig, de a forgatókönyvíróknál és az operatőröknél sem feledkeztek meg a hölgyekről (sőt: Rachel Morrison, a Mudbound operatőre az első nő, akit jelöltek ebben a kategóriában). Végül a főbb kategóriákban (leszámítva a színésznői díjakat) nem nyert nő. A legjobb idegen nyelvű film kategóriájában sem, ahol a Testről és lélekről direktora, Enyedi Ildikó volt az egyetlen rendezőnő a jelöltek között.

A Berlini Filmfesztiválon viszont ismét női alkotó filmje kapta az Arany Medvét (tavaly a Testről és lélekről): a Touch Me Not (Ne érints meg) rendezőjének, a román Adina Pintiliének ráadásul ez volt az első nagyjátékfilmje, így aztán a legjobb első filmnek járó díjat is átvehette.

Ugyancsak Berlinben Bucsi Réka magyar animációs filmes dániai alkotásként versenyző Solar Walk című rövidfilmje megkapta az Audi Short Film Award nevű elismerést.

A nők egyenlőbb esélyeit is követelve vonult fel májusban a világ filmgyártásának 82 női alkotója a cannes-i vörös szőnyegen, ahol Salma Hayek a hollywoodi változásokat sürgette, a zsűri elnöke, Cate Blanchett kétszeres Oscar-díjas színésznő pedig kiemelte, hogy Cannes-ban hetven év alatt csak kétszer nyert Arany Pálmát női rendező. 2018-ban sem: a sajtó egyik favoritja, a japán Kore-eda Hirokazu Bolti tolvajok című filmje lett a befutó, a legjobb rendezőnek Pawel Pawlikowskit választották Hidegháború című filmjéért, s a zsűri nagydíja vándorolt végül női rendezőhöz: a libanoni Nadine Labaki Capharnaüm című alkotása a japán és a lengyel filmmel együtt felkerült a 2019-es Oscar idegen nyelvű kategóriájának jelöltjei közé.

Szamosi Zsófia az Egy nap c. filmben Forrás: Filmpartners

2014-ben is nő kapta Cannes-ban a nagydíjat, de az olasz Alice Rohrwacher ezúttal Lazzaro felice című munkájáért forgatókönyvírói elismerést kapott, megosztva Dzsafar Panahival, akit Három arc című filmjéért díjaztak. A magyarok is örülhettek egy fontos női díjnak:

Szilágyi Zsófia (a Filmalap Inkubátor programjában létrejött) Egy nap című, első játékfilmjét a Kritikusok Hete elnevezésű válogatásban mutatták be, ahol megkapta a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) elismerését.

Szintén az Inkubátor Programban támogatott film nyert fontos díjat Karlovy Vary-ban: Csuja László menekülő szerelmesekről szóló Virágvölgy című filmje elhozta az „East of the West" zsűri díját Közép-Európa legnépszerűbb és egyetlen „A kategóriás" fesztiváljáról.

Velencében pedig a FIPRESCI díjazta az Oscar-díjas Saul fia rendezőjének, Nemes Jeles Lászlónak második nagyjátékfilmjét, a Napszálltá-t.

A velencei mustra Arany Oroszlán-díjas filmje, Alfonso Cuarón önéletrajzi ihletésű Roma című alkotását a 2019-es Oscar idegen nyelvű kategóriájának legnagyobb esélyeseként emlegetik. Könnyen lehet, hogy nem szakad meg az Oscar-díjak mexikói parádéja. 2014-ben épp Cuarón örülhetett, ő volt az első mexikói rendező, aki elnyerte az amerikai filmakadémia elismerését (rendezői díj a Gravitáció-ért), majd a következő évben Alejandro González Iñárritu (akit már 2006-ban is jelöltek) filmje, a Birdman négy Oscart nyert (legjobb film, legjobb rendező, legjobb forgatókönyv és legjobb operatőr), 2016-ban pedig A visszatérő-ért újabb rendezői aranyszobrot kapott. Idén pedig Guillermo del Toro söpörte be a legfontosabb két Oscart. Ha 2019-ben nyer a Roma, akkor Mexikó (amelynek filmjeit 1960 óta összesen kilencszer jelölték) megszerezné első díját a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.

Botrányok a metoo körül

Miközben a nemzetközi filmvilág látszólag egységben sorakozik fel a nőjogi mozgalmak vezényszavai mögött, kisebb-nagyobb botrányok borzolják az eseményeket követők idegeit.

Az ugyanis teljesen rendben van, ha egy szexuális ragadozót bíróság elé citálnak, de az már egészen hajmeresztő, ha az egyik legnagyobb élő legendát ellehetetlenítik, vagy ha átírnák a filmtörténetet, gyakorta valódi bizonyítékok nélkül, vagy épp felderíthetetlen, régi ügyekbe kapaszkodva. A nemes célért indult, de egyre inkább hisztériává duzzadó metoo-t egyre többen kritizálják. A kétszeres Arany Pálma- és Oscar-díjas osztrák Michael Haneke például boszorkányüldözést emlegetett februári interjújában, azt nehezményezve, hogy a mozgalom bemondásos alapon teszi tönkre olyan emberek életét és karrierjét, akiket megilletne az ártatlanság vélelme.

Catherine Deneuve szerint a metoo megbénítja a férfiakat, akik lassan már udvarolni sem mernek Forrás: NS/Nicolas Schul

Nem ő volt az egyetlen nagy név, aki bírálta a metoo túlkapásait: többek között Liam Neeson szintén boszorkányüldözést emlegetett, Sean Penn szerint a metoo valódi célja, hogy éket verjen a nők és a férfiak közé, korának szexszimbóluma, Brigitte Bardot szerint pedig az egész mozgalom álszent és nevetséges. Az efféle vélemények megfogalmazóit aztán rendre visszakozásra kényszerítették, Catherine Deneuve-nek például bocsánatot kellett kérnie, amiért aláírt egy nyílt levet, amely szerint a zaklatási ügyek elleni kampány túl messzire ment. Sőt, a harcos aktivisták nekimentek a feminista ikon Germaine Greernek is, amikor januárban az őt méltató (az év ausztrálja) gálán adott interjújában kitért a zaklatási botrányokra és a Weinstein-ügyre.

- fogalmazott Greer, hozzátéve, hogy a nőknek mindig azonnal reagálniuk kell: "ha a férfi elkezdi fogdosni a nőt, akkor a nő azt kell mondja, tisztán és érthetően, hogy stop."

A sors torz fintoraként a metoo egyik szószólóját, Weinstein egyik áldozatát is maga alá temette a szexbotrány: augusztusban derítette ki a New York Times, hogy a nagy olasz rendező, Dario Argento lánya, Asia Argento (aki azzal vádolja Weinsteint, hogy 1997-ben megerőszakolta), 2013-ban egy kaliforniai hotelben megerőszakolta az akkor 17 éves Jimmy Bennettet (Kaliforniában a beleegyezési korhatár 18 év, vagyis az eset sokban emlékeztet Polanski ügyeire, akinek felesége egyébként visszautasította az amerikai filmakadémia álszent ajánlatát).

Asia Argento felemelt ököllel tiltakozott Cannes-ban a nőket ért hátrányos megkülönböztetés és szexuális zaklatások ellen Forrás: Getty Images/Andreas Rentz

A fiatal színész-zenész hallgatását Argento először 380 ezer dollárral váltotta volna meg, majd hónapokig tagadott, végül bevallotta, hogy akarata ellenére vette rá a férfit az együttlétre.

A botrány miatt Asia Argento elveszített több felkérést és meghívást.

A filmvilágot egyre inkább megosztó szexbotrányok 2019-ben is folytatódnak, hiszen javában tart Harvey Weinstein (cseppet sem minden vádpontban megálló) pere, és január 7-re tűzték ki Kevin Spacey szeméremsértés és bántalmazás miatt indított büntetőperének első tárgyalását. A metoo és a többi nőjogi mozgalom nagy kérdése pedig az, hogy képesek-e visszatérni az eredeti célokhoz, és segíteni a valódi áldozatoknak, hogy kiálljanak magukért a valódi elkövetőkkel szemben.