Snowpiercer – Túlélők viadala
A Gazdatest-et és A halál jelé-t jegyző Bong Joon Ho első angol nyelvű produkciója, ráadásul nem is akármilyen színészgárdával. Chris Evans, Tilda Swinton, Jamie Bell, Ed Harris, John Hurt és Octavia Spencer mind feltűnik ebben a posztapokaliptikus disztópiában, ahol a jégkorszakot csak úgy lehet túlélni, hogy a címszereplő örökmozgó vonaton tartózkodunk. A leghátsó vagonban a jelképes társadalom legalja tartózkodik, akik azonban megelégelik a nyomorúságos körülményeket és előre akarnak törni a vezetőfülkébe, hogy átvegyék az irányítást. Elképesztően változatos, kreatív történet, egyedi látásmód, ahol az ember mellett nagy szerep jut a természetnek, amit minden próbálkozásunk ellenére, most sem sikerült legyőzni.
Aljas nyolcas
Quentin Tarantino (egyelőre) legfrissebb alkotása is zúzmarás és fagyos környezetbe kalauzol el minket. A hatalmas hóvihar miatt egy rab és az őt elkapó fejvadász kénytelen megállni egy pihenőben, ahol megszállt néhány furcsa alak is. Egy helyszínen játszódó, három órás téboly, amiből visszaköszön a Kutyaszorítóban nyerssége és kreativitása. Lehet, hogy kicsit túl van nyújtva és írva, de minden perce élmény. Ennio Morricone (méltán) Oscar-díjas zenéje, az elképesztő sztárparádé (Kurt Russel, Jennifer Jason Leigh, Samuel L. Jackson, Michael Madsen, Channing Tatum, Bruce Dern, Tim Roth), Tarantino zseniális dialógusai mind megteszik a hatásukat, a zord környezet pedig az atmoszféráért felel. Ahogy azt egy zsenitől illik.
Ragyogás
Ha már a zseniknél tartunk, nem mehetünk el szó nélkül Stanley Kubrick mellett sem. A minden idők egyik legjobb horrorjának tartott, 1980-as Ragyogás-t a maga idejében sokan nem szerették, Stephen King a mai napig utálja, holott Kubrick víziója pokolian erős darab. A télre egy szállodába költöző család története hátborzongató, tele misztikummal és majd 40 év távlatából is a frászt tudja hozni az emberre.
Az évszaknak ezúttal nem adnak hatalmas teret, ám az utolsó harmadra átveszi az irányítást, mi több, a fináléban is kulcsszerep jut neki. Szállóigévé vált mondatok, a retinánkba beivódó képek és Jack Nicholson legendás alakítása tették kultikussá Kubrick művét, melyet leginkább az év ezen szakaszában érdemes újranézni.
Engedj be!
Hófödte tájak, fagyos atmoszféra, hova máshova mehetne értük az ember, ha nem északra, jelen esetben Svédországba. Tomas Alfredson alkotásában minden benne van, ami miatt a skandináv filmeket imádni lehet, sőt túl is nő ezen a zsáneren.
Oskar, az iskolában elnyomott és visszahúzódó fiú megismerkedik a vele egykorú, szintén magának való lánnyal, Elivel. Kettejük kapcsolata egyszerre tüneményes, bizarr és a maga módján nagyon is emberi. Alfredson úgy képes romantizálni a vámpírkultuszt, hogy végtelenül árnyaltan nyúl hozzá, cseppet sem hatásvadász, mégis minden ízében eléri célját. Meglepő módon az amerikai remake is kifejezetten korrekt darab lett, de a svéd eredeti az igazi mestermű.
Péter Zsombor