Életre kelnek a magyar filmtörténelem elveszett alkotásai

Nemcsak filmekben, de filmes programokban is gazdag a II. Budapesti Klasszikus Film Maraton kínálata. Számos izgalmas előadás és beszélgetés szerepel a fesztivál programjában: kiderül, milyen régi a 3D-s film, hogyan keltették új életre a magyar filmtörténet első időutazásos fantasztikus filmjét, hogy rekonstruálták kivágott részekből és elrontott jelenetekből az első magyar sci-fit, hogy került elő két elveszettnek hitt Aranyember-adaptáció és milyenek voltak Szőts István és Sára Sándor megvalósulatlan forgatókönyvei.

Másnap, szerdán az Uránia Nemzeti Filmszínházban reggel 10 órától Stefan Drössler, a müncheni Filmmúzeum igazgatója mutatja be a 3D-s film történetét három órában, 1850-től napjainkig, filmrészlettel illusztrálva. Amiből kiderül, hogy a 3D nem egy újabb hollywoodi őrület, épp ellenkezőleg, mindig is izgatta a filmalkotókat, és több nagy felfutása is volt, például az '50-es évek Amerikájában.

Drössler a 3D történetének egyik legfontosabb kutatója.

Szerdán 16 órakor a Toldiban egy könyvbemutatót rendeznek: a Láthatatlan filmtörténet sorozat első köteteit prezentálják, amelyek Szőts István és Sára Sándor megvalósulatlan forgatókönyvei. Szőts István halálának huszadik évfordulójáról a Tetemrehívás. Az utolsó nádor című technikai forgatókönyvével emlékeznek meg, Sára Sándor 85. születésnapját pedig két megvalósulatlan irodalmi forgatókönyvével ünneplik meg, amelyeket azért nem forgathatott le, mert a Kádár-érában meggyűlt a baja a cenzúrával.

Az egyik az Amrita Sher-Gil magyar-indiai festőnő életét feldolgozó Dear India, a másik a tragikus gulág-történetet felidéző Transzszibériai álom (az elsőt Dobai Péterrel, a másodikat Kardos Istvánnal írta).

A II. Budapesti Klasszikus Film Maratont idén szeptember 4-9. között rendezik meg Budapesten és több vidéki helyszínen is.