Stanley Kubrick: egy igazi mester

Vágólapra másolva!

Senkihez sem hasonlítható filmes Stanley Kubrick. Igazi autodidakta, maga jött rá mindenre. Még arra is, hogy az anyagi függetlenség adhatja meg a művészi függetlenséget. Műfaji filmeket csinált, de művészi színvonalon. Könyörtelen maximalista volt saját magával és a munkatársaival szemben, de ennek mindig meg is lett az eredménye. Filmjei annyira különböznek egymástól, hogy nem is lehet Kubrick esetében stílusról beszélni, a minőség az, ami állandó.

Lajos Sándor

Vágólapra másolva!

Tágra zárt szemek Lolita Mechanikus narancs Dr. Strangelove Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia Ragyogás

1975-ben pipálta ki a listáján Kubrick a kosztümös filmet. William Makepeace Thackeray (1811–1863) leghíresebb műve a Hiúság vására, ez a világon az egyik legtöbbet megfilmesített irodalmi alapanyag, számos egyestés film és sorozat készült belőle, az 1911-es némafilmtől a 2004-es változatig. Kubrick a rá jellemző alapossággal megvizsgálta Thackeray teljes életművét, hátha akad benne valami használható. Így keletkezett az 1700-as évek közepén játszódó Barry Lyndon: egy karriertörténet a címszereplő felemelkedéséről és bukásáról. Minden korszaknak megvannak a maga vizuális közhelyei.

Kubrick úgy akart egyedülálló filmet csinálni, hogy visszamegy az eredeti forrásokig.

Olyan hatalmas mennyiségű kutatómunkát várt el, hogy végül két jelmeztervezője és további három látványtervezője lett a produkciónak, Oscar-díjat is kaptak mindannyian. Ahogy az operatőr is, mert Kubrick másik ötlete az volt, hogy csak természetes fényforrásokat használt. Ehhez viszont külön kamerákat és egyéb technikai eszközöket kellett fejleszteni csak ennek a filmnek a kedvéért. De Kubrick ezt is megengedhette magának, ahogy a 2001: Űrodüsszeia kedvéért kitanulta a vizuális effektek technikai hátterét, hogy aztán ne használja soha többet. A Barry Lyndon kasszasiker lett, és az élvonalba tartozik a műfajon belül. Kultfilm nem lett belőle, de nem szabad telhetetlennek lenni egy rendezővel szemben, aki sorban egymás után csinált három meghökkentő, semmihez sem hasonlítható, rajongótábort gyűjtő filmet.

Híre ment a filmes világban, hogy Stanley Kubrick horrorfilmet szeretne csinálni. Egyszer az életben, aztán soha többet. Erre a stúdiók könyveket kezdtek el neki küldözgetni. Látszott, hogy a finanszírozással itt nem lesz probléma. Kubrick sztárszerző művét választotta, Stephen Kingtől a Ragyogás-t. Főszereplőnek Jack Nicholsont kérte fel. Óriási várakozások előzték meg a filmet. Kubrickot a körülötte kialakult legenda is nyomaszthatta. Addigi filmjeinek forgatásán se volt könnyű az elvárásainak megfelelni, de a Ragyogás forgatása az egész stábot megviselte. Nagyon hosszú ideig tartott, rengeteg nyersanyag fogyott, állítólag világcsúcs mennyiség a kész film hosszához képest. Kubricknak semmi nem volt elég jó.

Fontos szerepe van a filmben a vérnek és a hónak. Őrületbe kergette a technikai stábot, mire kikísérletezték neki a minden elvárásának megfelelő anyagokat.

Azt találta ki, hogy az egész stáb viselkedjen ridegen a női főszereplővel, Shelley Duvall-lal, így majd hiteles lesz a kétségbeesése. Később maga Kubrick is beismerte, hogy ez hiba volt. Ez egyszer és mindenkorra tanulság a színészet vajákosainak, akik magánember és színész személyiségeinek határait igyekeznek elmosni. A színésznek arra van szüksége, hogy biztonságban érezze magát és tanult szakmáját gyakorolva fiktív figurákat jelenítsen meg fiktív helyzetekben. Egy forgatáson készült fotón az látható, hogy egy tucatnyi, különböző fejsze sorakozik a falnak támasztva: tudjon miből válogatni a mester a híres fürdőszobás jelenethez. Az asztalosoknak pedig egyre vastagabb ajtókat kellett legyártaniuk, mert Kubrick úgy látta, hogy Jack Nicholson túl gyorsan és túl könnyen töri be a fürdőszoba ajtaját.

Jack Nicholson a Ragyogás című filmben Forrás: AFP

Stephen King utólag megtagadta a filmet, ami azért nem teljesen fair tőle, mert részt vett a forgatókönyv írásában, befolyásolhatta volna Kubrickot. A történethez tartozik, hogy később sorozat készült, aminek cselekménye hűen követi a regényét. A Ragyogás filmklasszikus lett, a sorozatra meg a kutya sem emlékszik. Kubrick egyébként valóban áthelyezte a történet súlypontjait, mert jobban érdekelte a pszichológia, mint a természetfeletti. Egyes természetfeletti eseményekről pedig úgy ítélte meg, hogy nem tudja őket hitelesen megjeleníteni, technikailag nem lehet megoldani. Egyszerűen szólva: nem akart gagyit csinálni. A végeredmény őt igazolja: a Ragyogás olyan horrorfilm, ami egyedülálló. Nem is azok szokták szeretni, akik egyébként a horror műfaját kedvelik. Kubrick filmje nem ijesztgetni akar: ezt az alkotást is mély artisztikum hatja át.

Hallatlanul szépek a borzalmak.

Kubrick maximálisan kihasználta az akkor új találmánynak számító steadicam adta lehetőségeket. Kubrick már a 2001: Űrodüsszeiá-ban is hirtelen ötlettől vezérelve klasszikus vagy éppen kortárs zeneszerzők (Hacsaturján, Johann Strauss, Richard Strauss, Ligeti György) közismert műveit használta fel filmzeneként. A Ragyogás-hoz is első osztályú zeneműveket válogatott össze, a képzőművészeti színvonalú látványhoz ez illett, nem pedig valami idegborzoló tucatzene. Gondolta volna valaha Bartók Béla, Ligeti György, Krzysztof Penderecki, hogy horrorfilmbe kerül bele a zenéjük?

Valamilyen mentális törés állhatott be Kubricknál a Ragyogás környékén. Iszonyú nehezen készült el vele, aztán a kész filmből kivágott fél órát. Két évtized alatt Stanley Kubrick megalkotott hét kiváló filmet, mindegyik külön világ, de mindegyik mesteri munka. Tiszteletet parancsoló életmű. A haláláig eltelt további 19 év, és csak kétszer szánta rá magát a forgatásra. Felesége szerint nap mint nap dolgozott, párhuzamosan fejlesztette a terveit, a véletlen hozta úgy, hogy nem készült el több film. A filmrendezők mindig úgy mesélnek a munkájukról, hogy az eleje meg a vége idilli állapot: előkészíteni, tervezgetni, szereplőket, helyszíneket keresgélni, aztán a végén meg szöszmötölni a vágással. A két idilli állapot között van a rémálom: a forgatás. Amikor egyenlőtlen küzdelem zajlik a körülményekkel, mindenki feszült, állandóan kevésnek bizonyul az idő és a pénz.

Kubrick tökéletes körülményeket hozott létre magának vidéki birtokán, nem volt miért sietnie. Az a fajta ember volt, aki nem dob ki semmit. Több száz doboz maradt utána elég rendezetlen állapotban. Mostanra már kutathatóvá tették az anyagot, az egyik londoni egyetem őrzi. Elképesztő látni, hogy mennyi munkát fektetett Kubrick az elkészült és az el nem készült filmjeibe egyaránt. Bérolvasókat alkalmazott, akik nem tudhatták, hogy kinek a megbízásából fésülik át a világirodalmat. Ő maga is rengeteget olvasott. Egész életében készült egy filmre Napóleonról, valóságos szakértőjévé képezte ki magát a témának. Viszont nem talált rá a megfelelő formára és a megfelelő színészre. Kubrick dobozaiból úgy tűnik, hogy nagyon jól érezte magát a filmelőkészítés idilli hangulatában, egyszerűen nem volt, ami kibillentse ebből.

A két kivétel egy vietnami háborús film és egy erotikus thriller. Az 1987-es Acéllövedék valójában két film. Az egyik fele a kiképzésről szól, hogyan lesz emberi lényekből parancsra cselekvő gyilkológép. A másik fele élvonalbeli Vietnam-film, de nem emelkedik ki az igen erős mezőnyből. Az USA-ban 1973-ban szűnt meg a sorkötelezettség, ezért máig kiheverhetetlen trauma az amerikai társadalom számára, hogy ijedt, fiatal fiúkat vittek el a dzsungelbe meghalni. Ma már profi zsoldosok vesznek részt az USA háborúiban, akik maguk választották a sorsukat. Kubrick el akarta mesélni a maga történetét Vietnamról, de egyrészt olyan sok újat nem mond A dicsőség ösvényei-hez képest, másrészt mások is szuggesztív filmeket készítettek a vietnami háborúról.

Élete legvégén erotikus thrillert forgatott Kubrick, még készre vágta, mielőtt meghalt. Ott volt a tervei között Arthur Schnitzler 1925-ös novellája is. A megvalósulás annak köszönhető, hogy Tom Cruise és Nicole Kidman (akik 1990 és 2001 között voltak házasok) vállalták a főszerepeket. A történetben egy házaspár próbálgatja a szexualitás határait. Érdekes kísérletnek ígérkezett, hogy a sztárpár játssza el őket. Tom Cruise és Nicole Kidman művészfilmben akarták bizonyítani, hogy nem csak sztárok, hanem jó színészek is. Ez nem sikerült maradéktalanul. Könnyen lehet, hogy két igazán jó színész, akik nem házasok, jobb megoldás lett volna a főszerepekre. A Tágra zárt szemek is minőségi munka, de kultfilm nem lett belőle.

Stanley Kubrick, Tom Cruise és Nicole Kidman a Tágra zárt szemek forgatásán Forrás: AFP/Collection Christophel/Warner Bros.

Dokumentumfilm is készült Kubrick híres dobozairól. Döbbenetes élmény belelátni a munkájába. Temérdek fénykép Malcolm McDowellről a legkülönbözőbb fejfedőkben. Nem egyből jött tehát a keménykalap és a jellegzetes motívum, ahogy a Mechanikus narancs-ban a főszereplő előrehajtja a fejét és kinéz a kalapja karimája alól. Egy vastag dosszié tele fotókkal: mindegyiken kovácsoltvas kapu. Egy fotós Kubrick megbízásából napokig járta Londont, és csak kapukat fényképezett. Rengeteg vázlat, feljegyzés. A mesterséges intelligencia folyton visszatérő téma. Kubrick végül talált is egy novellát Brian Aldisstól, ami megtetszett neki. Aztán végiggondolta, hogy ennek a filmnek a kedvéért neki újra meg kellene tanulnia, hol tart aktuálisan a vizuális effektek technikai háttere. Úgyhogy odaadta ajándékba a filmötletet Steven Spielbergnek, ő úgyis naprakész vizuális effektek ügyében. 2001-ben el is készült az A. I. Mesterséges értelem. Kubrick halála után Spielberg úgy nyilatkozott, hogy bizalmába fogadta őt a mester, szoktak konzultálni a terveikről.

Kubrick a holokauszt témáját is szerette volna feldolgozni, sokáig kereste a megfelelő irodalmi alapanyagot. A látókörébe került az Oskar Schindler történetét elmesélő 1982-es regény is (talán beszélgettek róla Spielberggel), de legtöbbet Louis Begley regényével foglalkozott, ami szintén Lengyelországban játszódik a második világháború alatt. Ebből a tervből sem lett film.

Kubrick érezte, hogy A Gyűrűk Ura filmváltozata nagyot szólhat, foglalkoztatta a téma, de itt is az volt a problémája, hogy technikailag nem látta megvalósíthatónak kellő vizuális színvonalon a mesés elemeket.

Ki tudja, Peter Jackson erőfeszítéseinek eredményeivel elégedett lett volna-e Kubrick. Vagy olyan fantasy világot képzelt maga elé, amit nem lehet megjeleníteni, ezért inkább lemondott a tervéről. Szóval Stanley Kubrick a világtól elvonulva beleragadt a filmelőkészítés állandósult állapotába. Valószínűleg jól érezte így magát, végül is elkészült filmjeivel örökre beírta magát a filmtörténetbe. Minek erőlködött volna bármelyik tervének megvalósításával, ha nem álltak úgy a csillagok?

A 2001: Űrodüsszeia forgatása Forrás: AFP

Hogy Stanley Kubrick mekkora legenda volt már életében, jól mutatja, hogy a kilencvenes években felbukkant London éjszakai életében egy Alan Conway nevű pszichopata, aki amerikai akcentussal arról beszélt, hogy ő Stanley Kubrick. Anekdotázott korábbi forgatásokról, és fecsegett a terveiről, legalább annyi időre el tudta hitetni sok emberrel, hogy ő maga Kubrick, amíg fizettek egy italt a súlyos alkoholistának. Az esetről film is készült Kubrick menet címmel, John Malkovich brillírozik a főszerepben. Kell ennél több? Sok filmrendezőről készült film, de egy magát híres rendezőnek kiadó szélhámosról egy sem. Kubrick ebben is egyedülálló.

Kubrick senkihez sem hasonlítható figurája a film művészetének a maximumot kihozta ebből a találmányból, azok közé tartozik, akik művészet szintjére emelték a mozgóképet. Igen különböző műfajokban tudott felkavaró történeteket elmesélni. Mindig jó színészekkel dolgozott, bár sztárokkal nem szívesen. A filmjeinek képi világa képzőművészeti színvonalú. Vannak, akik túl lassúnak érzik Kubrick filmjeit. Az ötvenes évektől a kilencvenes évekig dolgozott, ezalatt nagyon felgyorsultak a filmek. Ez Kubrickra semmilyen hatással nem volt. Mint a világításnál, úgy volt a tempóval is: amilyen kell.

Öntörvényű volt, nem befolyásolták trendek.

Villódzó képek tömegét zúdítja ránk a média, az agyunk megszokja ezt, és türelmetlen lesz. Na de miért ilyen rövidek a snittek? Mert silányak a képek, nem láthatjuk őket sokáig, úgy lelepleződne hitvány voltuk. Kubrick képei lenyűgözőek, neki nem kell gyorsan valami mást bevágnia, az ő képein van mit szemlélni.