A Pentagon titkai: Wikileaks a hetvenes évekből

Lehet, hogy Steven Spielberg és Tom Hanks együtt üldögéltek és azon gondolkoztak, mi legyen az ötödik közös filmjük. Mire az egyiküknek eszébe jutott, hogy ő még sohasem dolgozott a nagyszerű Meryl Streeppel. Erre a másik felkapta a fejét, hogy még ő sem. Ez tarthatatlan állapot. Akkor egy fiatal forgatókönyvírót azonnal rá kell állítani erre az ügyre. De persze az is lehet, hogy előbb volt meg a sztori ötlete, ahhoz kerestek a hatvanas színésznők közül egyenrangú partnert Tom Hanksnek. Miért adták volna alább, ha Meryl Streep éppen ráért?

Hogyan lesz 7000 oldalas egy dokumentum?

Mindennek Robert McNamara (1916–2009) volt az oka, az ő alapossága és tudós elemzésre való hajlama. Közgazdasági diplomákat szerzett, a második világháború alatt a hadseregben a szervezéssel és a hatékonysággal foglalkozott. Ezután a Ford Motor Company-hoz került, Kennedy elnök mindenkit meglepett vele, hogy őt kérte fel védelmi miniszternek, 1961 és 1968 között töltötte be ezt a tisztséget. McNamara arra számított, hogy még egy elnöki ciklusra a posztján marad és szeretett volna a vietnámi háborúval kapcsolatban tisztán látni.

1967-ben létrehozott egy 36 emberből álló elemző csoportot, amelynek a fele állt katonákból, a többiek más szakterületekről érkeztek.

Másfél évig zajlott a munka, 1969 januárjában készült el Az USA és Vietnám kapcsolatai 1945 és 1967 között című, 47 kötetből álló anyag, amely 4000 oldalnyi kormányzati dokumentumot és 3000 oldal történeti elemzést tartalmazott. Eddigre már Nixon volt hatalmon és Clark Clifford volt a védelmi miniszter, de semmi nyoma annak, hogy ő valaha egy betűt is elolvasott a szigorúan titkosnak minősített dokumentumból.

John F. Kennedy és Robert McNamara Forrás: AFP/Getty Images/Alfred Eisenstaedt.

Daniel Ellsberg (1931-ben született, jelenleg 86 éves) közgazdaságtudományból szerzett doktori fokozatot, stratégiai elemzőként vett részt McNamara projektjében, és számára a megismert tények alapján egyértelművé vált, hogy a vietnámi háborút be kell fejezni. Döbbenten látta, hogy a védelmi minisztérium semmit sem kezd a kutatómunka eredményével.

1969 októberében kezdte munkahelyéről apránként hazahordani és lefénymásolni a 7000 oldalt, ez több hónapos munka volt.

Az 1970-es évet azzal töltötte, hogy befolyásos politikusok figyelmét próbálta felhívni az anyag létezésére, és amikor úgy érezte, hogy ezzel kudarcot vallott, 1971 nyarán átadta az egészet a The New York Times-nak, majd további újságoknak. Daniel Ellsberget később perbe fogták kémkedésért, de nem álltak meg a vádak ellene. Ő lett a példaképe a 20. és a 21. század nagy szivárogtatóinak. A róla 2009-ben készült dokumentumfilmet Oscar-díjra jelölték, 2011-ben pedig a kormány hivatalosan is nyilvánosságra hozta a 47 kötetet.

Daniel Ellsberg Forrás: AFP

Nehéz megmondani, hogy ez a botrány mennyiben siettette a vietnámi háború befejezését. Nixon elnök és minden idők leghíresebb amerikai külügyminisztere, Henry Kissinger már javában dolgoztak azon, hogyan hátráljon ki az USA ebből az egész elbaltázott történetből. Az évek során 2,7 millió amerikai katona töltött több-kevesebb időt Vietnámban, nekik nem kellett hozzá titkos elemzés, a saját bőrükön érezték a dolog értelmetlenségét. A hivatalosan elismert adatok alapján 58148 amerikai katona halt meg Vietnámban, a valós szám ennél jóval nagyobb is lehet. Az áldozatok hozzátartozóinak is megvolt a maguk véleménye a háborúról. Egyébként a sorkötelezettséget Nixon kezdte el megszüntetni 1971-ben.

Kattintás után a cikk folytatódik.