Tíz film a hollywoodi feketelistáról

Előző cikkünkben megemlékeztünk a hetven évvel ezelőtt indult hollywoodi (sokszor jogos, sokszor boszorkányvadászatszerű) kommunistaüldözésről. A filmesek sem fogták vissza magukat, a mai napig előszeretettel emlékeznek meg a stúdiórendszer történetének feketelistás fejezetéről.

Feketelistán

Az első komolyabb játékfilm, ami a hollywoodi meghallgatásokról készült. Az Irwin Winkler rendezésében, Robert De Niro és Anette Bening főszereplésével készült Feketelistán kisebb botrányt is szült.

Az 1991-es film eredeti forgatókönyvét jegyző, korábbi feketelistás Abraham Polonsky ugyanis megorrolt Winklerre, amiért az átírta a De Niro alakította rendező (David Merrill) politikai világlátását.

Az eredeti forgatókönyv szerint Merrill igazi harcos kommunista, ám Winkler ezt inkább apolitikus liberálisra finomította.

Az átírást nem csupán a szélesebb közönség elérésének reménye indokolta, de a Merrill figuráját ihlető John Berry hazatérésének híre is. Berry-nek ugyanis sokáig tartott, mire lekerült a feketelistáról, és Winkler nem szerette volna, ha a rendezőben továbbra is csak a kommunistát látja a közvélemény – noha a rendező korántsem volt apolitikus liberális.

Polonsky viszont annyira berágott Winkler "történelemhamisító" módosítása miatt, hogy levetette a nevét a stáblistáról.

A filmben feltűnik Martin Scorsese is, aki Joe Lesser fiktív rendezőt alakítja. Lesser figuráját a meghallgatások elől külföldre menekülő Joseph Losey rendező ihlette.

Chaplin

Noha Richard Attenborough 1992-es filmje a világ egyik – ha nem a legnagyobb – szórakoztatójának állít emléket, kitér a kevésbé dicsőséges epizódokra, így a feketelistás időkre is.

A szegény angliai munkáscsaládba született Charlie Chaplin a kezdetektől, de főleg a második világháború alatt széles körben hangoztatta liberális és munkáspárti nézeteit, ráadásul több ízben is visszautasította az amerikai kormány által felajánlott állampolgárságot, ezért az FBI látókörébe került.

Bár kézzel fogható bizonyítékok nem voltak ellene, az FBI kommunista szimpátiával vádolta meg, s 1952-ben a hatóságok nem engedték, hogy visszatérjen legújabb filmje, a Rivaldafény londoni premierjéről. A legfőbb ügyész erkölcsi és politikai nézeteire hivatkozva érvénytelenítette a nagy nevettető beutazási engedélyét, és

csak 1972-ben kapott beutazási engedélyt, amikor átvehette az életművéért neki ítélt Oscart.

One of the Hollywood Ten

A spanyol-angol koprodukcióban készült film Herbert Biberman forgatókönyvíró-rendező történetét meséli el. Egész pontosan azt, hogy a feketelistára került alkotó hogyan tudta megoldani, hogy elkészüljön a mexikói munkásasszonyok méltatlan életkörülményeit feldolgozó A Föld sója című filmje (1954).

A 2000-ben bemutatott, Karl Francis rendezte alkotásban Bibermant Jeff Goldblum alakítja, s bár a film üzenete meglehetősen szájbarágósra sikerült, a színész miatt mindenképp érdemes megnézni.

Mi lenne ha?

A Jim Carrey főszereplésével készült 2001-es filmben egy Peter Appleton nevű forgatókönyvíró kerül az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé. A feketelistával fenyegetett Appleton balesetet szenved, és egy álmatag kisvárosban tér magához, ahol mindenki a helyi mozitulajdonos háborúban eltűnt fiának hiszi. Appleton a további bizottsági meghallgatások elől amnéziába menekül.

Az egyébként magyar származású Frank Darabont rendezte filmet elég rosszul fogadta a kritika, bár a legendás Roger Ebert kifejezetten szerette, és három és fél csillagot adott az általa maximálisan kiosztható négyből.

Trumbo

Ahogy a címe is sugallja: a Jay Roach (Austin Powers, Apádra ütök) rendezte film Dalton Trumbo életét regéli el, kiemelt figyelmet szentelve a feketelistás időknek.

A Trumbót alakító Bryan Cranstont filmbéli szerepéért jelölték a legjobb színész Oscar-díjára.

Trumbo egyébként csak a halála után 35 évvel, 2011-ben kapta meg a Római vakáció kizárólagos forgatókönyvírói státuszát, de még életében átvehette az álnéven írt The Brave One-ért neki ítélt szobrot. Igaz, nem 1957-ben, hanem csaknem 20 évvel később, 1975-ben.