Már nyolcszor szurkolhattunk Magyarországnak az Oscaron

Oscar, Mephisto

Huszonhét év után újra magyar filmnek drukkolhatunk az Oscar-díjátadón. A Saul fia a cannes-i zsűri nagydíja, a Golden Globe-díj és sok más elismerés után a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat is besöpörheti. Eddig nyolc magyar nagyjátékfilm szállt harcba az elismerésért, őket mutatjuk most be. Szabó István igazi Oscar-specialista: négyszer jelölték a filmjét, egyszer nyert is, de Kádár Jánost ez nem nyűgözte le. Ha Makk Károly filmjét orosz nyomásra nem vonják vissza, talán egy második győzelemnek is örülhettünk volna.

1969: A Pál utcai fiúk (Fábri Zoltán)

Magyar film először 1969-ben szerepelt a legjobb idegen nyelvű filmek jelöltjei között. A Molnár Ferenc világszerte népszerű regényét Amerikában és Olaszországban is feldolgozták a harmincas években, mégis Fábri Zoltán magyar-amerikai változata futotta be a legnagyobb karriert, és jutott el az Oscar-gálára. Az olaszok hiába dolgozták fel ismét a regényt a kétezres években, még mindig Fábri filmjéhez nyúlunk, ha látni akarjuk a grundért folyó küzdelmet.

Képkocka A Pál utcai Fiúk címből Forrás: Mokép

A film különlegessége, hogy brit gyerekszínészek játszották el a Pál utcai és a vörösinges srácokat. Közülük John Moulder-Brown színésze pályája alakult a legfényesebben, Deep End című filmjét beválogattuk a legjobb felnövéstörténetek közé. Fábri Zoltán A Pál utcai fiúk jelölése előtt már olyan nemzetközi elismeréseket gyűjtött be, mint a Körhinta, az Édes Anna és a Dúvad című filmek Arany Pálma-jelölése, a Húsz óra című rendezése a velencei fesztiválon versenyzett, majd 1965-ben ezt a filmet nevezte Oscarra Magyarország.

Ki nyert? A versenytársak között ott volt Milos Forman klasszikusa, a Tűz van, babám! is, de végül egy másik adaptáció, Szergej Bondarcsuk Háború és béké-je happolta el a díjat. Az 1969-es gálán Jane Fonda adta át ezt a díjat, aki előtte még az Amerikában vetített külföldi filmek sanyarú sorsát szemléltette vicces módon. A szobrot Ludmilla Szaveljeva színésznő vette át, aki ugyan csak annyit mondott angolul, hogy „köszönöm”, illetve „szeretlek titeket”, de tündérien viselkedett, miközben az orosz tolmáccsal váltott pár szót.

1975: Macskajáték (Makk Károly)

A következő lehetőség hat évvel később érkezett el, amikor Makk Károly Macskajáték-a bekerült az öt jelölt közé. Előbb is elkészülhetett volna a film, de Örkény Istvánt akkoriban büntette a hatalom: a kisregénye még megjelenhetett, de filmes adaptációról szó sem lehetett. Emiatt a forgatókönyv öt éven át a fiókban pihent. Dajka Margit egy nyugdíjas budapesti zenetanárnőt alakít a filmben, aki ha épp nem lánykorának emlékeiben merül el, akkor szerelmével üldözi a kiöregedett, ripacs operaénekest, Viktor urat.

Bulla Elma és Dajka Margit a Macskajáték című filmben Forrás: Mokép

Makk Károlynak először a Szerelem című filmjét nevezte Oscarra Magyarország, de az nem jutott be a legjobb ötbe. Az Origónak beszélt arról, hogy a Macskajáték jelölése idején Amerikában élő barátai próbálták meggyőzni a kinn maradásról, de aztán néhány Francis Ford Coppolával töltött nap sem tudta visszatartani attól, hogy inkább hazajöjjön. Orosz nyomásra és Kádár János személyes utálata miatt visszavonták az 1982-es Egymásra nézve Oscar-nevezését, pedig Makk szerint az akkoriban forradalminak számító, vasfüggöny mögül érkező leszbikus románc esélyes lett volna a díjra.

Ki nyert? „Abban egészen zseniális az egész Oscar-ceremónia körítése, hogy mindenkivel el tudták hitetni, van esélye. Azonban úgy igazán, mélyen nem hittem benne” – mesélte a HVG-nek Makk. 1975-ben jelölésig jutott a lengyel Özönvíz című történelmi film is, a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat végül Federico Fellini Amarcord-ja kapta. A rendező távollétében Franco Cristaldi producer vette át a szobrot.

1979: Magyarok (Fábri Zoltán)

Tíz évvel A Pál utcai fiúk után Fábri Zoltán ismét bekerült a legjobb ötbe, és ismét egy regényadaptációval szállt versenybe. A Magyarok a második világháború alatt Németországba utazó nincstelen magyar vendégmunkásokról szól, akik egy kicsi nyírségi faluból indulnak el, hogy a katonának besorozott német parasztok helyett dolgozzanak.

Szilágyi István a Magyarok című filmben Forrás: Mokép

A Magyarok tíz szegény magyar munkás történetét meséli el, akik arról ábrándoznak, hogy a Németországban megkeresett pénzből házat vehetnek maguknak, miközben körülöttük emberek millióit gyilkolják le. 1979-ben nemcsak Fábri, hanem Zsigmond Vilmos is versenyben volt az Oscarért A szarvasvadász című háborús dráma fényképezéséért, ám végül egyikük sem távozott szoborral.

Ki nyert? A Magyarok helyett a francia Elő a zsebkendőkkel! című alkotás győzedelmeskedett a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. A szobrot Yul Brynner és Natalie Wood adta át, akik előtte még a nyelvtudásukat is fitogtatták – a súgógép hathatós segítségével. Franciául és oroszul szólaltak meg, majd Brynner eléggé meglepődött, amikor kiderült, hogy Wood még „cigányul is beszél”.

1981: Bizalom (Szabó István)

Szabó Istvánnak először az 1962-es Koncert című vizsgafilmjét jelölték Oscarra a legjobb rövidfilm kategóriájában. 1970-ben a Szerelmesfilm című alkotásáról gondolták azt magyar döntéshozók, hogy érdemes bedobni az Oscar-versenybe, ám a film nem jutott be a legjobb öt közé. Ez először a Bizalom című kamaradrámájának sikerült.

Bánsági Ildikó és Andorai Péter a Bizalom című filmben Forrás: Mokép

A film egy férfi (Andorai Péter) és egy nő (Bánsági Ildikó) szokatlan szerelmét meséli el: a második világháború végén járunk, János ellenálló, Kata pedig egy ellenálló felesége, akik egy közös búvóhelyen húzzák meg magukat. A Bizalom-mal kezdődött el Szabó István és Koltai Lajos operatőr gyümölcsöző együttműködése. Koltai fényképezte a rendező következő három Oscar-díjra jelölt filmjét is.

Ki nyert? A Bizalom erős mezőnybe keveredett. Olyan kitűnő rendezők alkotásaival versenget, mint Francois Truffaut Az utolsó metró-ja vagy Akira Kuroszava Árnyéklovas-a. A díjat végül a szovjet Moszkva nem hisz a könnyeknek című alkotás kaparintotta meg. A szobrot a szovjet nagykövetség kulturális attaséja vette át Brooke Shieldstől és Franco Zeffirellitől.

1982: Mephisto (Szabó István)

A Mephisto az Oscartól függetlenül is fényes karriert futott be. Világszerte vetítették, Cannes-ban elnyerte a kritikusok díját és a legjobb forgatókönyvnek járó elismerést, az olaszok az év legjobb külföldi filmjének járó David Donatello-díjjal jutalmazták. Szabó István filmje a hamburgi színház becsvágyó színészéről, Hendrik Höfgenről szól, aki eladja a lelkét az ördögnek.

Karin Boyd és Klaus Maria Brandauer a Mephisto című filmben Forrás: Mokép

A lenyűgöző színészi alakítások és a nagyszabású képi világ a Filmakadémia tagjait is meggyőzte, és a Mephistó-nak ítélték Magyarország mind ez idáig egyetlen nagyjátékfilmes Oscar-díját. Koltai Lajos ezzel a filmmel vált világszerte keresett operatőrré, Szabó István pedig megtalálta színészét, Klaus Maria Brandauert, aki a későbbi kettő Oscar-díjra jelölt alkotásában is címszerepet játszott.

Szabó István két neves rendezővel is megküzdött, a Vasember-rel érkező Andrzej Wajdával és az olasz Francesco Rosival, de meglepetésre végül a magyar szakember és Brandauer ugrabugrált imádnivalóan a színpadon a díj átvétele után. A magyarországi Országos Sajtószolgálat beszámolt a külföldi sikerről, ám az, hogy a film Oscar-díjat nyert, egyszer sem szerepelt a hivatalos közleményben. Kádár János személyesen fogadta Szabót, és a rendező beszámolója szerint ezt találta mondani: „Én nem akarok magától semmit. Gondolom, maga sem akar semmit. Megnéztem a filmjét... hát egy kicsit rólunk is szól...”

1984: Jób lázadása (Gyöngyössy Imre – Kabay Barna)

A nyolcvanas éveket Szabó István uralta, 1984-ben azonban Gyöngyössy Imre és Kabay Barna is szóhoz jutott az Oscaron. Kabayról sokaknak a klasszikus vígjátékok, a Hippolyt és a Meseautó remake-jei, illetve az utóbbi idők leggyötrelmesebb hazai filmje, a Szuperbojz juthat az eszébe, pedig voltak idők, amikor Gyöngyössy Imrével egészen más hangulatú filmeket rendeztek. A Jób lázadása egy szívszaggató, humanista történet egy vidéki zsidó házaspárról, akik gyerekeik halála után 1943-ban örökbe fogadnak egy árva keresztény kisfiút, majd mindenüket rá hagyják.

Zenthe Ferenc és Temessy Hédi a Jób lázadása című filmben Forrás: Mokép

A korabeli kritikák külön kiemelték Zenthe Ferenc nagyszerű alakítását, a film Oscar-jelölését azonban enyhén szólva nem verték nagy dobra: „Te vagy az első ember, aki velem erről beszélget" - mondta évtizedekkel később az Origó újságírójának a filmben szintén szereplő Rudolf Péter. „Mégiscsak ott volt a legjobb öt között, és akkor sem említette meg ezt senki, és azóta sem. Nem is emlékszem, hogyan értesültem róla. Ezeket a híreket utólag kaptam meg, akkor nem tudtam, hogy ezek mennyire nagy dolgok.”

Ki nyert? A Jób lázadásá-t Ingmar Bergman Fanny és Alexander című remekműve ütötte el a díjtól. A svéd rendezőlegenda éppen egy színházi előadást rendezett Münchenben, így helyette a felesége és a film producere vette át a díjat.

1986: Redl ezredes (Szabó István)

Szabó István 1986-ban egy megtörtént eset alapján rendezett filmmel tért vissza az Oscar-versenybe. A Redl ezredes az Osztrák-Magyar Monarchia rendszerében vakon hívő Alfred Redlnek a története, aki feltétlen engedelmessége és szolgalelkűsége révén egyre magasabbra jut a ranglétrán. Redl sztorijában Szabót az önazonosság elfojtása, az árulás mikéntje érdekelte, valamint tovább foglalkozott az egyén és a hatalom viszonyával.

Klaus Maria Brandauer a Redl ezredes című filmben Forrás: Photo12

A homoszexuális vezérkari ezredes árulásának történetét tizenöt perces vastapssal, majd a zsűri nagydíjával jutalmazták Cannes-ban, Golden Globe-ra is jelölték, az Oscar-duplázás azonban nem jött össze, a BAFTA legjobb külföldi filmnek járó díjával nőtt Szabó elismeréseinek a száma. „A díjak nagy örömet jelentenek, de semmi többet. Butaság azt gondolni, hogy egy film jobb lesz attól, ha kitüntetik, s ha az ember azt hiszi, hogy a díjtól „valaki” lesz, annak azonnal abba kell hagynia” - mondta Szabó a Redl forgatásakor.

Ki nyert? Az Oscart egy argentin háborús dráma, A hivatalos változat nyerte el, ami Emir Kusturica A papa szolgálati útra ment című csodás filmjét, illetve a lengyel Agnieszka Holland Nyugat-Németországban forgatott Keserű altatás-át is a porban hagyta. A díjátadó érdekesen alakult, mivel Jack Valenti mellett az argentin film főszereplője, Norma Aleandro nyitotta fel a borítékot.

1989: Hanussen (Szabó István)

A Saul fia előtti utolsó jelölt magyar filmet is Szabó István jegyzi. A rendező harmadszorra is Klaus Maria Brandauerrel dolgozott együtt, kezdetben az osztrák színész meggyőző ereje kellett ahhoz, hogy Szabó trilógiává akarja bővíteni a közép-európai létről szóló, nagyszabású történelmi filmjeit. A Hanussen egy zseniálisnak hitt látnok története, aki szélhámosság helyett jóra is használhatta volna a képességét, de kihasználta Hitler okkult dolgok iránti kíváncsiságát.

Klaus Maria Brandauer a Hanussen című filmben Forrás: Kobal

Az Arany Pálmáért versenyben volt, Golden Globe-ra is jelölték, ám egyik elismerést sem hozta el. Az Oscar-jelölés ellenére Szabó István évekkel később kudarcnak értékelte a művét: „Ez volt az a film, amellyel mindent elmondhattam volna, de a lehetőséget elszalasztottam. Egyszerűen mellébeszéltem. És közben elment két év az életemből.”

Ki nyert: A magyar film többek között Pedro Almodóvar Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén című fergeteges vígjátékával versenyzett, a díjat végül a Hódító Pelle című, tizenkilencedik században játszódó dán filmdráma nyerte meg. Szabó István nem búslakodott az eredményhirdetéskor, inkább elismerőleg megcsapkodta a nyertes Bille August rendező térdét.

Kicsiben is jók vagyunk

A magyarok az idegen nyelvű film kategóriáján kívül a rövid animációs filmek versenyében jeleskedtek: 1976-ban Jankovics Marcell Sisyphus, ’81-ben Rófusz Ferenc A légy, 2007-ben pedig M. Tóth Géza Maestro című kisfilmjét jelölték Oscar-díjra, és A légy meg is kapta az elismerést.

A Szabó Istvántól származó idézetek Marx József Szabó István – Filmek és sorsok című könyvéből származnak.