Mundruczó Kornél: A film élő anyag

Húsz év alatt ő a második magyar rendező, akinek a filmje bejutott a cannes-i versenyprogramba. Mundruczó Kornéllal a Delta végső változatának kiforrásáról, a történetmesélés zsákutcáiról és a létezésfilmekről, valamint a filmfesztiválok kulturális missziójáról beszélgettünk.

- Az elmúlt húsz évben magyar film csak kétszer került a cannes-i versenyprogramba, tavaly Tarr Béla A londoni férfi-ja és idén a Delta. Ez persze nem jelenti azt, hogy magyar filmesek ne lettek volna jelen szinte minden évben a fesztiválon, neked is már jó pár évre visszamenő kapcsolatod van Cannes-nal.

- Cannes-ban először 2003-ban, A 78-as szent Johannája című rövidfilmemmel voltam kint, ami a Jött egy busz című omnibuszfilm része volt. Akkor került a Quinzaine des Réalisateurs (Rendezők kéthete) élére Francois Da Silva, az ő újítása volt, hogy a hivatalos versenyprogramhoz hasonlóan az ő szekciójában is nagy hangsúlyt kaptak a rövidfilmek. Következő évben a Kis Apokrif No. 2 című rövidfilmemet vetítették a Cinéfondation szekcióban, 2005-ben pedig a Johanná-t az Un Certain Regard-ban.

- A Delta első változatának pedig már a születésénél is ott bábáskodott a fesztivál, hiszen a filmtervvel részt vettél a Cinéfondation Résidence programján, ugye?

- Igen, még a Kis Apokrif No. 2 forgatása előtt elnyertem az ösztöndíjat, amelynek köszönhetően fél évig Párizsban dolgozhattam a forgatókönyvön. A Párizsban élő Bíró Yvette-et jelöltem meg konzultánsnak, és a kint tartózkodásom alatt dőlt el, hogy ténylegesen együtt fogunk írni. Yvette már a Johanná-ban is részt vett, de akkor még nem írtunk együtt, hanem klasszikus módon én voltam a fiatalember, aki megkeresi őt és akit ellátott tanácsokkal. Ezután viszont számára is lett tétje a közös munkának. Nagyon jól tudtam kint dolgozni, mert ez a város, ami Budapest, leszakadt rólam. Nagyon egyedül voltam, és ez nagyon jó és hatékony volt. Emellett még egy csomó mást is köszönhetek a Résidence-nak, többek közt azt, hogy átmentem egy identitáskeresési szakaszon, és rájöttem, hogy kelet-európai vagyok, és erre még büszke is vagyok. Barátságok is születtek kint, például Karim Ainouzzal, a Madam Sata rendezőjével, aki velem egy időben vett részt a programban, és az argentin Verónica Chennel, akinek sajnos nem jutottak el a filmjei Magyarországra. Ők egész közeli barátaim a mai napig. Az sem volt elhanyagolható, hogy minden nap moziba tudtam menni, mert kaptam ingyen belépőt a Cinématheque-be, ahol szinte minden filmet bemutatnak. Marha jó moziba járni Párizsban, igazán jó érzés.

Mundruczó Kornél | Nézz még több képet a rendezőről!

- A Cinématheque-ben feliratozva adják a filmeket?

- 99%-ban eredeti nyelven felirattal. De ez tökre nem érdekel, elolvasom a film tartalmát, és utána elmondják vietnamiul, attól még pontosan lehet látni, hogy jó-e a film vagy nem.

- A fesztiválok véleményed szerint segíthetnek tehetségek kinevelésében?

- Attól függ, mit értünk fesztiválon. Cannes-nak régen nyilván az volt a feladata, hogy a szétszakadt Európát tájékoztassa, hogy megmutassa, hogy a filmművészet a hetedik művészet. Most pedig általában az a feladatuk, hogy a forgalmazási bizonytalanságok eloszlatásában segítsenek. Bizonyos fesztiválok persze meghatározók, de annak, hogy most már minden bokorban van egy fesztivál, az az oka, hogy be kell hozni azokat a filmeket is, amelyeket egyébként ez az iszonyatosan piacközpontú forgalmazási szisztéma nem enged meg. Ha senki nem vállalja fel, hogy ezeket a filmeket bemutatja, az igazi kulturális szakadékot teremt, hiszen ezek ismerete rettenetesen fontos az alkotók, értelmiségiek, érzékeny emberek számára. Ezért csináltuk a Cirko-Gejzírrel közösen az orosz filmnapokat, és ezért csinálunk ősszel egy ázsiai válogatást, és ezért vetítjük majd le a Berlin Alexanderplatz-ot kópiáról.

- Veled kapcsolatban időnként elhangzik az a kifejezés, hogy "fesztiválra dolgozol". Mit gondolsz erről?

- Ezt igazi nagy butaságnak tartom, azt pedig szintén, hogy Magyarországon nem minőségi kvóta, hanem szitokszó az, hogy fesztiválfilm. A fesztivál egy piaci forma. Úgyanúgy, ahogy a képek aukciókon kelnek el, ezeknek a filmeknek az értékét a fesztiválkörút segít meghatározni. Azt hiszem, ez igazán rossz helyre csípődött be itthon, és teljesen az inverzét jelenti. A szakadék, ami ebben a buta diskurzusban létrejön, pedig nagyon káros. A fesztiválfilm rossz, a piacra készült film jó - ezt hallom, olvasom mindenhol. Sajnos ennek így nincs értelme, és ez a kritikai visszhang jól össze is kuszálja az amúgy is bizonytalan értékrendet.

Mundruczó Kornél | Nézz még több képet a rendezőről!

Más kérdés, hogy egyre kevesebben járnak moziba, tíz évvel ezelőtt Abbas Kiarostami olyan nézőszámokat produkált, amiket ma el sem hisz az ember. Újra kéne ezt építeni, ami, azt hiszem, mindannyiunk felelőssége és feladata. A Krétakör Színház például jól csinálta ezt, kiépített magának egy olyan nézőbázist, amivel egy nyelvet beszél. Mi jelenleg nem mindig beszélünk egy nyelvet a nézőinkkel, de az ember megpróbál mindent megtenni, hogy találkozzon a saját nézőivel és valahogy kapcsolatba lépjen velük. Az emberek nem filmet nézni mennek moziba, ez a cirkósok felméréséből is kiderült: az emberek azért járnak oda, mert szeretik a Cirko-Gejzírt, nem konkrétan a film miatt, amit megnéznek. Létre kell hozni ilyen helyeket, amelyek lehetővé teszik, hogy kialakuljon egy olyan nézőcsoport, amely oda jár, mert tudja, hogy az adott programszervező vagy mozivezető olyan programot állít össze, amitől ő gazdagodik. Az a feladat, hogy megtaláljuk ezeket a szigeteket és ezáltal a közönséget újra.

- Mit vársz Cannes-tól?

- Amikor a Johanna szerepelt a programban, akkor négy napot voltam kint, és folyamatos pörgés volt hol a sajtóval, hol a befektetőkkel reggel 8-tól este 11-ig. De próbálok majd azért filmeket is nézni.

- Mik a terveid Cannes utánra?

- Nagyon szeretnék már idén újra forgatni, de erről a projektről még nem akarok semmit mondani, az is lehet, hogy csak jövőre jön össze.

- Színház?

- Úgy tűnik, hogy a Jég kis változtatásokkal átmegy a Nemzetibe, de azzal már nem sok munkám lesz, és más darabot a következő évadban nem rendezek ott.

- A Nibelung lakópark-kal mi lesz? Most játsszák utoljára, és ennyi?

- Szeretnénk felvenni, hogy DVD készülhessen belőle, de mivel egy négyórás, sok helyszínes darabról van szó, nem könnyű ügy, és külön finanszírozás nélkül nem tudjuk megoldani.