Mike Leigh: "Nem igaz, hogy menekülésből járunk moziba"

Mike Leigh egész nap az irodájában ül, és a telefont kapkodja. Ezekben a hetekben - amikor legújabb filmjét három kategóriában is Oscarra jelölték - az egész világ kíváncsi rá: a britek egyik legpuritánabb filmes alkotójára. Most még azt sem bánja, hogy ugyanazokra a kérdésekre kell százszor válaszolnia. Mint mondja, a Vera Drake promóciója közben számtalan új dolgot fedezett fel a munkájában, és az interjúk segítettek megfogalmazni olyan gondolatokat, amiket a film készítése során nem tudott szavakba önteni.

- Miért érezte úgy, hogy most időszerű az abortuszról készíteni egy filmet?

Mike Leigh: Régóta foglalkoztat a téma, és úgy gondolom, hogy mindig időszerű lesz. Örökké lesznek nem kívánt terhességek, és mindig akadnak emberek, akik ezt szabályozni szeretnék - sajnálatos módon úgy, hogy nem veszik figyelembe az érintettek személyes akaratát. Egyébként sok országban valóban aktuális kérdés, állandó vitatéma. Léteznek úgynevezett erkölcsi fundamentalisták, akik teljes mértékben meg szeretnék szüntetni az abortusz lehetőségét. Emellett azért is érzem aktuális témának, mert a világunk rendkívül kaotikus, a Föld nevű bolygó területe korlátozott, és ma is rengeteg nem kívánt gyermek jön a világra. Ez igenis egy nagyon fontos téma manapság.

- Személyes élménye nem kötődik a témához, amiből ihletet merített vagy ami inspirálta a film elkészítésére?

- Ó, nem, nem. 1963 óta készülök arra, hogy erről az ügyről forgassak, és akkoriban még abszolút általánosságban foglalkoztam a kérdéssel. A húszas éveim közepén jártam, amikor Nagy-Britanniában megváltoztatták az abortuszra vonatkozó törvényt, és engedélyezni kezdték. De élesen emlékszem még azokra az időkre, amikor a nők nem dönthettek, és ha teherbe estek, meg kellett szülniük a gyereküket. Kemény idők voltak. Aki ismeri a korábbi munkáimat, észrevehette, hogy közvetett módon mindig is foglalkoztam a témával: a gyerekvállalás, a nem kívánt terhesség, az örökbefogadás és az örökbeadás kérdésével. Azt gondolom, ez az egyik legfontosabb momentuma annak, hogy hogyan éljük az életünket.

- Ön azt nyilatkozta korábban, hogy a filmjeivel nem válaszokat akar megfogalmazni, csak kérdéseket feltenni. Maradt még eldöntetlen kérdés önben az abortusz témájával kapcsolatban? Vagy a saját számára egyértelmű válaszai vannak?

- Természetesen vannak még megválaszolatlan kérdéseim, ez egy rendkívül mély erkölcsi dilemma. Azt talán már eldöntöttem, hogy az emberi élet kezdetét honnan számítom (a fogantatás vagy a születés pillanatától), de van még egy ennél is fontosabb kérdés: milyen lesz a kezdődő élet várható minősége. Az abortusszal kapcsolatban ez talán még döntőbb szempont.

- Magyarországon az a tendencia, hogy az emberek felejteni járnak moziba, nem pedig azért, hogy viszontlássák a problémáikat a vásznon. Az ön filmjei nem éppen ezt a célt szolgálják...

- Véleményem szerint az emberek csak hiszik, hogy menekülni szeretnének a hétköznapi problémáik elől. Valójában nem így van. Alfred Hitchcock azt mondta, hogy egy nő, aki egész nap mosott, vasalt és takarított, nem azért megy moziba, hogy egy hozzá hasonló nőt nézzen a vásznon. Vele sem értek egyet. Szerintem az emberek azokkal a filmekkel tudnak valódi érzelmi kötődést kialakítani, amelyek tematikáját pontosan értik, amik az ő életükre reflektálnak. Ezek, amik gazdagítják a nézőt és segítik a problémáik megoldását. Természetesen nem gondolom, hogy minden filmnek ez a dolga. De néhánynak fel kell vállalnia ezt a feladatot, ez a kötelességük. És igenis egy nézői igényt elégítenek ki, fontos élményt jelentenek.

- Hogyan esett a választása Imelda Stauntonra, a film címszereplőjére?

- Egyszerűen éreztem, hogy jó lesz. Tudtam, hogy emberséget, könyörületességet visz majd a szerepbe, megértést tud mutatni azok iránt, akik igénybe veszik Vera Drake szolgáltatásait, és valóságos figurának fog látszani. Igazam volt, pontosan ezt nyújtotta.

Mike Leigh és Imelda Staunton a Vera Drake forgatásán

- Ami számomra érdekes, hogy Imelda Stauntont eddig csak epizódszerepekben láthattuk. Nem hinném, hogy sok embernek eszébe jutott róla, hogy alkalmas úgynevezett hősszerepre - hiszen az ön filmjének ő az abszolút hőse.

- Reméljük, most már mindenki látja, hogy valóban alkalmas rá, és a továbbiakban használni fogják ezt a képességét.

- Ön dolgozott vele korábban?

- Nem. Gyakran kérdezik tőlem, hogy miért hívom mindig ugyanazokat a színészeket - noha akik vissza-visszatérnek a filmjeimben, sokszor olyan különböző szerepekben tűnnek fel, hogy szinte felismerhetetlenek. Imeldával azonban most forgattam először.

- Bizonyára az ő Oscar-jelölése segít majd a film népszerűsítésében.

- Igen, ez az egyetlen ok, amiért örülnék az Oscar-díjnak és amiért egyáltalán érdekel, hogy végül ki kapja. Természetesen nagyon szeretném, ha minél többen látnák a Vera Drake-et.

- Meglepte Önt a jelölés?

- Imelda Staunton jelölése a legjobb női főszereplő kategóriában nem lepett meg annyira - sokkal inkább az én két jelölésem (a legjobb rendező és a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriájában - a szerk.).

- De miért?

- Mert Imelda a film velencei premierje óta egy sor díjat kapott - köztük néhányat az Egyesült Államokban, én viszont Amerikában egyáltalán nem számítok divatosnak. Ezért gondolom, hogy az Oscart megnyerni is valójában neki van esélye. Magamnak - akinek Martin Scorsesevel és Clint Eastwooddal kell megküzdenem - nem sok esélyt adok.

- Azért elmegy a gálára?

- Természetesen, és igyekszem átélni az ünnepi pillanatokat.

Gyárfás Dóra