Az utóbbi két évben újra térképre került a mexikói film, köszönhetően olyan kiváló alkotásoknak, mint a Korcs szerelmek, az Anyádat is!, vagy az Amaro atya bűne. A három Oscar-díjra is jelölt filmnek a kiváló minőségen kívül van még egy közös pontjuk: a főszereplő minden esetben Gael García Bernal.
Ahogyan Scarlett Johansson nemzetközi debütálásának színhelye Velence volt, úgy az idei cannes-i szemle pedig egyértelműen a mexikói fiú nevétől volt hangos. A nyitófilm, Almodóvar Rossz nevelés-e hatalmas lehetőség volt Bernal számára, hogy sokoldalúságát bizonyítsa. A csalafinta forgatókönyv alkalmat ad Gaelnek, hogy egyik percben dögös női maskarában parádézzon, míg a következőben férfias sármját kamatoztassa ördögi tervei érdekében. Pár nappal később azonban a francia Riviéra nézőközönsége egy teljesen más szerepkörben láthatta viszont. A Che Guevara: A motoros naplója csak röpke utalásokban foglalkozik a "comandante" ellentmondásos politikai és gerillaharcos pályafutásával, Bernal alakításában a jövendő vezér nem más, mint egy jóravaló, idealista fiú, aki képtelen szótlanul elmenni a kontinens társadalmi igazságtalanságai mellett.
A két alakítás bármelyike hozhat még 2005 elején díjakat a mexikói Brad Pittnek, vagy éppen James Deannek becézett színésznek, de az biztos, hogy Hollywood gyakori hívó szava ellenére Gael nem szándékozik cserben hagyni a mexikói filmipart, és minden évben fog még hazai filmben szerepelni.
Legközelebb mégis angol nyelvű szerepben láthatjuk az egyébként tökéletes brit akcentussal (Londonban járt színiiskolába) beszélő színészt, mégpedig a The King című apa-fiú történetben, William Hurt partnereként. Ezt követően Michel Gondry (Egy makulátlan elme örök ragyogása) új filmjében játszik majd, a The Science of Sleep-ben, amire nagyon kíváncsiak vagyunk, majd Viggo Mortensen mellett domborít a 17. századi spanyol hódító, Alatriste történetében.
Onozó Róbert