Szerelmi háromszög egy istennel

Franciaországban évente több mint egymillió képregény fogy. Nem véletlen, hogy itt születtek olyan különleges képi világú alkotások, mint Az elveszett gyerekek városa vagy az Amélie csodálatos élete. A sort a felejthetetlen Halhatatlanok folytatja.

Irodalom

A tizenévesen Párizsba költözött tizenéves Bilal többek között Baudelaire versein keresztül tanult meg franciául, rajongása a filmen is visszaköszön. Charles Baudelaire olyan korban élt, amikor Párizs a művészetek találkozópontja volt, így a költő maga is nagy tisztelője lehetett a kor impresszionista festőinek, kik között sok barátja is volt. Nikopol kiolvadása, illetve Jill és Nikopol párizsi találkozása alkalmával felcsendül néhány Baudelaire-sor angolul, majd franciául - szép válaszüdvözlet ez a képzőművészettől.

Kult

A Halhatatlanok talán már akkor kultuszfilmé vált, amikor még csak hírek terjedtek készültéről. Kétségtelenül megvan minden kellék a kultuszfilmmé váláshoz: teljesen egyedi hangvétel, számos megválaszolatlan kérdés, több csupán érintőlegesen tárgyalt téma, lezáratlan befejezés. A vetítővászon elől csupa kérdéssel távozunk, de elárulhatjuk, hogy egyből érdemes két mozijegyet venni a filmre: másodszorra sokkal érthetőbb lesz minden. És ha ez nem elég, még mindig ott a lehetőség, hogy beszerezzük a Nikopol-képregényeket, és megtudjuk, mi a folytatás.

A képregényekről röviden

A kilencedik művészetként aposztrofált képregény története egészen pontosan 1827-ben kezdődik, amikor a svájci pedagógus Rodolphe Töpfer kalandos történeteket képekkel és képaláírásokkal mesél el.

A képregények ezek után párhuzamosan fejlődnek a három képnagyhatalomban, Franciaországban, Belgiumban és az Egyesült Államokban, ahol Richard Felton Outcoult cirkuszos történeteinél jelennek meg először a ma már jól ismert beszédbuborékok. Az 1900-as évek elején születnek a máig fennmaradó képregényhősök: 1905-ben a francia Bécassine, 1908-ban a mai napig is újrakiadott Pieds Nickelés, 1929-ben a belga Hergé kultuszfigurája Tintin, és vele párhuzamosan a tengerentúlon 1930-ban a mai formájához alig hasonlító Mickey Mouse. Ekkor jelennek meg a kifejezetten gyermekeknek rajzolt alkotások mellett a realisztikusabb ábrázolású tini- és felnőttképregények, a kalandos Tarzan, a sci-fi műfajában a Buck Rodgers és a krimi-legenda Dick Tracy.

A második világháború idején a szuperhősök világa válik a legnépszerűbbé: a Phantomot olyan ismert hősök követik, mint Superman, Batman és Captain Marvel, a későbbi amerikai egyeduralkodó képregénykiadó névadója. A háborút követően az Egyesült Államokba a Snoopy-val visszatér az egyszerűbb, szatirikusabb műfaj divatja, ezzel óriási teret hagyva a mai európai képregénysztároknak: megszületik Jacobs Blake és Mortimer-je, Franquin Marsupilami-ja és Gaston Lagaffe-ja, Uderzo és Goscinny Astérix-e.

Az 1970-es években sokat felnőttösödik a képregényműfaj: mind dramaturgiájában, mind képi világban érettebbeknek szóló művek jelennek meg. A folyamatnak teret adnak a mai legnagyobb francia kiadók is, a Dupuis, a Lombard és a Dargaud és megjelentetik a Rahan-t és a Corto Maltese-t. Ekkor válik ismertté Pratt, Bilal és Moebius neve is.

A nyolcvanas évekre az Egyesült Államokban is népszerűvé válnak az új generációt képviselő francia és belga művészek, de pillanatok alatt ellepi a japán stílus a világot. Az Akira és a Dragon Ball egészen új történetmesélési világot teremtenek, melyek hatásai a filmvilágba is begyűrűznek.

Szávuly Krisztián