A szenvedés célja

Mi a véleménye Mel Gibson Jézus-filmjéről olyasvalakinek, aki Isten szolgálatának kötelezte el magát. A passió kritikája egy református teológus tollából.

Mennyire történethű?

Nehéz a film történethűségéről beszélni, ugyanis nem ott túloz, ahol azt várnánk. Nem a fájdalom és a szenvedés kapcsán. Nem a végeláthatatlan ütlegelések kapcsán. Kortörténeti ismereteink és a régészeti ásatások alapján mondhatjuk, hogy a kornak megfelelnek a filmben használt kellékek. Valóban olyan háromágú ólmos korbácsot használhattak, mint amivel Caviezelt is verik. Valóban így folyhatott le a kihallgatás. Az evangéliumok erről számolnak be.

De mi akkor a túlzás? Ez nem egy egyszerű történetmesélés. Ez egy 21. századi keresztyén emberben megszülető adaptáció, közel 2000 év távlatából. Szembetűnő a Sátán megformált jelenléte. Erről nem ír a Biblia. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy ez egy passió. Ha a középkori hagyományos passiójátékokra gondolunk, ott szintén megjelenik a Sátán. Mel Gibson pontosan tudja, hogy ebben a helyzetben a kísértő jelen van. Túlzó jelenet például a holló megjelenése a Jézus mellett keresztre feszített bűnös lator felett. Ezeknek mind üzenetük van. A film részint nagyon reális, részint misztikus. Hangsúlyokat akar elhelyezni. Akar beszélni a jóról, a rosszról, az igazságról, a bűnről, a bűnbánatról, bűnbocsánatról. Ezeket hangsúlyozza zenével, speciális vágásokkal stb. Jellemző, ahogy megjeleníti Júdás történetét. Ez a film nem túlozni akar, hanem hangsúlyozni. Gibson nem akar és nem is tud távol maradni az eseményektől, mert ő a mesélő.

Túl brutális-e a film?

Ez egy film. Vannak benne lassítások, vannak közeli képek. Zenével fokozza a drámaiságot. A film nyelvén beszél a szenvedés valóságáról. Medved szerint Gibson a lehető legreálisabban ábrázolja a szenvedést, s mint ilyen, ez mind lelkileg, mind szellemileg kikészíti az embereket. Talán ezért tűnhet brutálisabbnak.

Antiszemita-e a film?

A legnagyobb vitát kavaró kérdés ez volt. Megint egy hasonlattal élnék. Képzeljük el, hogy valaki azt mondaná a Schindler listája című filmre, hogy németellenes. Értelmetlen állításnak tűnne. A passió egy Júdeában történt eseményt dolgoz fel. Nem az ott élő népről, hanem az ott élő emberekről szól. Zsidókról, rómaiakról egyaránt. Hatalmát féltő vezetőkről, magukat mentő tanítványokról, szadista katonákról, megdöbbent légiósról, feldühödött tömegről, síró asszonyokról, megtört anyáról és a keresztet Jézussal cipelő cirénei Simonról. Az, hogy a film antiszemita, értelmetlen állításnak tűnik.

Ajánlom-e a filmet?

Csak úgy passzióból ne nézzük meg! Erre a filmre készülni sem árt. Végig lehet gondolni, hogy mi jut eszünkbe a szenvedés szó hallatán. Én ismerősök nélkül, egyedül láttam. Utólag örülök neki, de azért várom, hogy minél többen lássák, mert kíváncsi vagyok a magamén kívül mások véleményére is.

Járay Márton
református teológus

Olvassa el házi kritikusunk, dr. Igó írását is a filmről!