Mágikus Amerika

Az Amerikában című film nem az első, mely ír bevándorlók történetét meséli el. Jim Sheridan alkotása azonban annyira személyes és olyan érzelemgazdag, hogy talán minden eddiginél átélhetőbbé teszi az élményt - szinte képtelenség könnyek nélkül végignézni a filmjét. Az egyik legismertebb ír származású hollywoodi rendező ugyanis ezúttal saját magáról mesél.

Az Amerikában című film hőseit - az ír származású családot - nem kényezteti el a sors. Mindenért keményen meg kell küzdeniük, és nem menekülhetnek el a fájdalmak elől. A New Yorkban adódó nehézségek előtt azonban még szembe kell nézniük a legkisebb fiú, Frankie halálával is, melyet minden családtag másképp próbál kezelni.

Amerikában - Emma Bolger és Samantha Morton

"Frankie, a bátyám betegsége és halála nagyon mély nyomot hagyott bennem" - emlékszik vissza a rendező saját fájdalmára. "Valahogy a hitemet veszítettem el - a menny mintha leomlott volna. De ez a tragédia segített abban, hogy a figyelmem minden másnál erősebben forduljon az élet valóban fontos dolgai felé."

És hogy a vásznat ne csak a szenvedés szólamai uralják, a szívszaggató tragikum kontrasztjaként Sheridan rengeteg komikus szituációval fűszerezte a történetet. "Úgy éreztem, hogy a cselekmény tragikus jellegét humorral kell ellensúlyozni. A humor forrása pedig leggyakrabban a helyzetkomikum. A frissen érkezett emberek egy marslakó szemével nézik a leghétköznapibb szituációkat is, és ebből számtalan mulatságos pillanat születik."

A rendező alteregóját Paddy Considine játssza

Erre elsősorban a két kislány szolgáltat alapot, akik egy mesebeli birodalmat látnak maguk körül az új otthonukban, és minden impulzust beillesztenek a saját fantáziavilágukba. Általuk válik a film könnyeddé és mégis emelkedetté, és az ő nyílt és tiszta szemléletük tesz mindent éterien széppé. "Számomra ez a film egyértelműen a mágiáról szól"- mondja Sheridan. "Arról, hogy a világot meg kell próbálni gyerekszemmel, mágikus minőségeiben szemlélni, így Manhattan akár az álmok szigete is lehet, ami segít egy családnak felgyógyulni mély sebeiből. Szeretek úgy gondolni erre a filmre, mint a feleségemhez és a gyerekeimhez írt szerelmes versre."

Gy. D.