A felkelő nap kliséi

Japán egyre-másra bukkan fel témaként és háttérként az utóbbi hónapok filmjeiben. Elég csak Tarantino Kill Billjére, Tom Cruise Az utolsó szamurájára vagy Sofia Coppola Elveszett jelentésére gondolni.

A Sofia Coppola által rendezett Elveszett jelentés-t májusig nem mutatják be az országban, azonban máris folynak a találgatások, hogy vajon milyen sztereotípiákat vesznek majd észre a japán nézők.

Elveszett jelentés - Matthew Minami és Bill Murray

Az egyik jelenetben egy agresszív prostituált próbálja meg elcsábítani a Bill Murray által alakított, megfáradt színészt, s arra próbálja meg rávenni, hogy szakítsa le róla a harisnyáját. A tipikus japán kiejtést kifigurázó jelenetben azonban az angol "rip" szót a hölgy következetesen "lip"-nek ejti, amely ajkat jelent, s így a helyzet óhatatlanul is nevetésbe torkollik.

Egy másik jelenetben Bob, a színész teljesen megzavarodik, amikor egy tévés show-műsorban meglátja a hidrogénezett hajú, szemfájdítóan színes öltönyt viselő műsorvezetőt - akit Matthew Minami, tényleges talk-show műsorvezető alakít.

Cucsija Kazuho, 33 éves japán egyetemi hallgató, aki 1997 óta él az Egyesült Államokban, elmondta: tetszett neki a film, de néhány nagyon tipikus sztereotípia csalódással töltötte el. Példaként azt a jelenetet hozta fel, amelyben Bill Murray beszáll egy liftbe, s az ott utazó japánok fölé magasodik, s nem átall még vicceket is elsütni alacsony vendéglátóiról.

Elveszett jelentés - Bill Murray japánok fölé magasodik

"A filmből egyértelműen kiderül, hogy Sofia mennyire szereti ezt az országot s az ott élő embereket, akikkel találkozott" - nyilatkozta Ross Katz producer.

Katz hozzátette, a film első nagyobb befektetője a japán Tohokusinsa Film Corp. volt, amely a film ottani terjesztését is magára vállalta.

"Tulajdonképpen csak azokat az élményeket gondoltuk újra, amelyeken mindannyian keresztülmentünk a film forgatása során" - mondta Katz. "Amikor az ember egy olyan helyre érkezik, ahol nem beszéli a nyelvet és ahol nem igazodik el, vicces, frusztráló és nehéz helyzetekbe is keveredhet. Egyik jelenettel sem állt szándékunkban megbántani a japán embereket."

Kill Bill - Lucy Liu és személyes testőrei

A 2003-as esztendő egyik nagy sikerében, a Kill Bill első részében a hosszú idő után visszatérő rendezőfenomén, Quentin Tarantino kísérletet sem tett arra, hogy valósághűen ábrázolja a felkelő nap országát.

Az Uma Thurman főszereplésével leforgatott filmben egymást érik a japán kultúrára történő utalások, azonban olyan módon, amely kizárólag a jakuza-filmek és a B kategóriás alkotások sajátja. Ezt több japán kritikus is dicsérte. Ennek ellenére a helyi közönségnek sokkal kevésbé tetszett a Kill Bill, mint egy olyan kevésbé ismert film, amelyben egy igencsak érzékeny és mély karakter jelenik meg.

Japanese Story - Toni Collette és Cunasima Gotaro

Az ausztrál Japanese Story főszereplője az Egy fiúról-ban és a Hatodik érzék-ben is szereplő Toni Collette, aki egy geológust alakít, aki beleszeret a családja és a munkája elől Ausztráliába menekülő japán üzletemberbe, akit Cunasima Gotaro játszik.

"Ezzel a filmmel egy picit megpróbáltuk jóvá tenni azt a rengeteg klisét, amit a háborús és vadnyugati filmekben a japán közönségre zúdítottak" - nyilatkozta Sue Brooks rendezőnő. "Persze ez egy filmmel lehetetlenség, azonban, reméljük, kezdetnek megteszi."

Ennek ellenére Brooks filmje sem mentes a régi archetípusok használatától, ugyanis mielőtt a két ember egymásba szeretne, Hiromicu karakterét hideg, racionális üzletemberként ábrázolja, amely egy újabb japánról alkotott sztereotípia.

Ennek ellenére a közelmúltban forgatott filmek jóval felvilágosultabbak korábbi társaiknál. A második világháború után megjelenő alkotásokban a japánokat ugyanis "nyúlfogú, szemüveges, kegyetlen, már-már állatias formában ábrázolták" - mondta Robert Sklar filmtörténész.

Szerencsére és a fent említett kiváló filmek tanúsága szerint ennek egyszer s mindenkorra vége lehet, s remélhetőleg egyre több hasonló alkotáson keresztül ismerkedhetünk meg ennek a távoli országnak a kultúrájával.