Évi nyolc-tíz filmet támogatnának Vajnáék
2011. május 02. 14:36
Andy Vajna, a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos hétfőn délután 2-től vázolja az elmúlt hónapokban kidolgozott koncepcióját a sajtó képviselőinek a budapesti Kempinski Hotelben. Orbán Viktor januárban nevezte ki kormánybiztosnak Vajnát, megbízása egy évre szól, ez alatt feladata "a magyar filmipar versenyképességét előmozdító intézkedéseket megalapozó stratégia kidolgozása". A kormánybiztos eddig csak általánosságban nyilatkozott céljairól, ez lesz az első alkalom, hogy konkrétumokat is megtudhatunk a koncepcióról. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a múlt héten bejelentette, hogy megszüntetik a Magyar Mozgókép Közalapítványt, amely 1998 óta a magyar filmipar legfontosabb központi szervezete volt, az tehát már biztos, hogy Vajna más szervezettel képzeli el a filmipar jövőjét.
Gyűlnek a sajtó képviselői a Kempinski egyik konferenciatermében, miközben Andy Vajna a folyosón mászkál. Az asztalra kipakolt névkártyák szerint Vajna, Havas Ágnes és Radnai Károly tartja majd a sajtótájékoztatót. Délelőtt már volt egy szűkkörű egyeztetés a szakma részére, de oda nem engedtek be újságírókat.
Bejött Andy Vajna. Rózsaszín inget visel, és kék mamuszt (nagyon kényelmesnek tűnik). A fotósok izgatottak, de még csak téblábolás van. A folyosón láttam Kovács Gábor producert, amikor bejöttem, lehet, hogy ő még a délelőtti egyeztetésről maradt itt.
A moderátor megkéri a fotósokat, hogy üljenek le. Havas Ágnes előtt fehér Apple laptop. Vajna pózol a Szentkirályi ásványvízzel. Aztán a papírjaiba temetkezik. Körülbelül ötven újságíró és fotós van jelen. Andy kezdi. Bemutatja Havas Ágit, aki "nagyon sokat segített nekem, számokkal dolgozott és dolgozik, sokat segít abban, hogy értelme legyen az egésznek."
"A célunk az volt, hogy egy új támogatási rendszert hozzunk létre, ami áttekinthető, pontosan tudjuk, hogy hogy áll, látjuk, hogy mikor mennyit költ a filmszakma. A cél, hogy visszahozzuk a moziba a magyar nézőket itt és világszerte. Hogy felfigyeljenek a termékeinkre a fesztiválokon. Megszületett egy új vállalkozás, a Magyar Nemzeti Filmalap, ez egy közhasznú gazdasági vállalkozás, ami a filmeket fogja támogatni és szervezi a szakma dolgait. Átadom a szót Áginak, aki átvezet titeket a szakmai lépéseken."
Havas Ági: A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő létrehozza a zrt.-t. Két lépcsőben történik a cég felépítése, az első a forgatókönyveket, gyártást, forgalmazást és pénzügyeket jelenti. A második lépésben a filmvagyonnak bizonyos részei odakerülnek ehhez a zrt.-hez. Ide kerülnek a játékfilmek, beleértve a koprodukciós filmeket. Ide tartozik az egész estés animációs film, a mozibemutatásra kerülő egész estés dokumentumfilm is. Ez utóbbit az MTV-vel együttműködésben csinálják majd. Az új tehetségek első filmekkel, kísérleti filmekkel pályázhatnak majd ide. Az eu-s támogatási rendszerek képviselete, a nemzetközi értékesítés és a fesztiváloztatás is ide tartozik.
Pályázati díjak nem lesznek. Forgatókönyvekkel, filmötletekkel, adaptációjavaslattal lehet pályázni. Vagy a producer pályázhat gyártócéggel, vagy a rendező-forgatókönyvíró. Vagy az új tehetségek - ők producer nélkül, de referenciával.
Havas Ági: Nem fogjuk elengedni a produkciók kezét, a filmalap képviselője folyamatosan jelen lesz, a forgatókönyv-fejlesztés szakaszában is (script doktor), majd a gyártásnál mint executive producer. Lesz egy produkcós könyvelő, aki felügyel.
A produkcióknak projektcélt kell kitűzniük az elején, létre kell hozni egy vállalkozást, amin minden pénz átmegy, úgy, mint külföldön sok helyen. Tehát egy film egy cég, hogy ne keveredjenek a pénzek. Első perctől kezdve marketingstratégiát dolgozunk ki a produkcióval együtt. Ebből kiderül, hogy milyen fesztiválra szánják vagy milyen mozisiker a cél.
Radnai Károly jön. Koncepcionális váltás a támogatási rendszerben: kétféle támogatás lesz. Egyik: maximum 150 millió forint vagy a produkció költségvetésének maximum fele. Ez az alaptámogatás. Ha ezen felül is kér támogatást egy produkció, a Filmalapnak sokkal nagyobb beleszólása lesz és a bevételekből is részesedik. Tehát ezt befektetésként kell felfogni.
A befolyt pénzt további támogatásokra fordítják. A normatív támogatási rendszer megszűnik, mert ez azt jelentette, hogy úgy adtak pénzt az előző film után a következőre, hogy nem tudták, mi az új projekt. Ők úgy akarnak csak pénzt adni, hogy tudják, mire adják.
2011-ben három-négy film támogatása várható. 2012-től kezdve nyolc-tíz filmet akarnak támogatni évente, amennyiben lesz rá keret.
Az ELTE új, filmkészítő szakával együttműködést indítottak, neves külföldi forgatókönyvírókkal és rendezőkkel fognak workshopokat szervezni. A Színművészetivel és az ELTE-vel is tárgyalnak tanoncprogramról, azaz, hogy nemzetközi produkciókba mehessenek gyakornokoskodni a hallgatók.
A Mafilm, a Mafilm Audio, a Magyar filmlaboratórium és mindezeknek az ingatlanjai, a Mokép és a Nemzeti Filmarchívum filmjogai mind átkerülnek a Filmalaphoz. Az állami filmstúdiók (Hunnia, stb.) megszüntetéséről zajlanak a tárgyalások.
A Médiahatósághoz és az MTVA-hoz kerülnek az elsősorban televízióra szánt dokumentumfilmek, a rövid animációs filmek, a tudományos filmek. Ők ezekre külön fognak pályázatokat kiírni, és garantálják a képernyőre kerülést. A tévéfilmek, sorozatok, egész estés dokumentumfilmek esetében együtt fog működni a Filmalap és az MTVA.
Az artmozik támogatásának koncepciója még folyamatban van, tárgyalnak a moziüzemeltetőkkel.
A Mozgókép mestere-díj, a filmes rendezvények, a kutatás és egyebek vagy a NEFMI, vagy az NKA, vagy más állami intézmény alá kerülnek. Mielőtt a kormány elé terjesztenénk az elhangzottakat, egyeztetnek - illetve délelőtt már egyeztettek - a szakmával.
Egy központi intézményt szeretnének létrehozni. Szeretnék egyszerűsíteni a külföldi produkciók helyzetét ezzel az "egy ablakos" megoldással. A 20%-os adókedvezmény megmarad.
Az adókedvezmény működésének egyszerűsítésén, hatékonyságának növelésén gondolkodnak. Az egyik alternatíva, amely felmerült, hogy közvetlen állami támogatássá alakítanák át, de valószínűbb, hogy inkább úgy változtatják meg, hogy állami vállalatok is igénybe vehessék. Ez az állam számára kedvező lenne.
Havas: A Nemzeti Filmiroda átkerül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felügyelete alá. Ez fontos, mert sok visszaélésre derült fény, és ezentúl hatóságként léphetnek fel, ha az elszámolással kapcsolatban bármi gyanú merülne fel.
Vajna: Azt próbáltuk létrehozni, hogy egy ablaknál lehessen pályázni. Eddig túl bonyolult volt a rendszer, és nem volt átlátható, hogy ki mire mennyi pénzt kapott, ezt akarjuk átlátható rendszerre cserélni. Jönnek a kérdések.
- Ki dönt a pályázatok ügyében?
Vajna: A Filmalap össze fog állítani egy öttagú boardot, amely filmes szakemberekből áll. Lesz akadémikus, lesz filmforgalmazási szakértő, lesz marketinges a tagok közt.
- Állandó grémium, vagy változó tagok?
Vajna: A zsűrivel kapcsolatban az a koncepció, hogy állandó legyen legalább egy évig.
- Van-e olyan témakör, amelyet favorizálnak?
Vajna: Jelen pillanatban nincs kedvencünk. Az a cél, hogy a magyar filmek visszacsalják a nézőket a mozikba, és fesztiválokon is elérjenek olyan eredményeket, amelyeket észrevesz a világ.
- Tudják-e már, melyik lesz az a 3-4 film, amelyet idén támogatnak?
Vajna: Nem, még nem foglalkoztunk forgatókönyvekkel, valószínűleg május végén kezdjük. Olyan filmeket próbálunk csinálni, amelyek egyszerre érdeklik a nézőket és a fesztiválokat.
- Mi lesz azokkal a filmekkel, amelyekre korábban ígértek támogatást, és mekkora összeg jut erre?
Havas: Egyeztetés zajlik a korábbi filmekről. Konszolidációs alapot terveznek létrehozni, az elmaradt kifizetéseket a filmek befejezéséhez szeretnék teljesíteni. Nem akarják, hogy 70-80%-ban kész filmek maradjanak. Még a keretet a konszolidációra nem tudják. Vajna: Jelen pillanatban kétmilliárd forintja van az alapnak erre az évre. Reméljük, később több lesz.
- Mit tudnak tenni azért, hogy tényleg játsszanak magyar filmet a tévék?
Vajna: A filmarchívummal és a televízióval együtt próbálunk létrehozni egy olyan csatornát, amely csak magyar filmeket játszik.
- Hogyan választják ki a zsűri tagjait?
Vajna: Pályázni fognak, és kiválasztjuk őket. Havas és Vajna együtt: A forgatókönyv lesz a döntő a filmes pályázatoknál.
Vajna: A producerek rengeteg visszafizetendő támogatással tartoznak az MMKA-nak, ezeket a pénzeket is szeretnék a konszolidációs alapba betenni. Próbál tárgyalni a bankokkal a hitelek ügyében.
- Az idei költségvetésben van elkülönítve pénz artmozik támogatására? És külföldi artfilmekre jut-e?
Vajna: Támogatni kell az artmozikat, de jelen pillanatban túl komplikált a rendszer. Ezt próbáljuk egyszerűsíteni, hogy átlátható legyen. A digitális a jövő, de az atmozik olyan állapotban vannak, hogy még nem ez az aktuálisan megoldandó probléma. A külföldi művészfilmek támogatása is megmarad valamilyen formában, ez is még kidolgozás alatt áll.
- Lesz-e központi gyártócég, illetve központi forgalmazócég?
Vajna: A Moképet próbáljuk megerősíteni, hogy tudjon forgalmazással foglalkozni. Állami gyártócég nem lesz, ez a producerek egyéni feladata.
- Az MMKA 1 milliárdját nem kapja meg a Filmalap?
Vajna: Nem, ez minisztériumoknál marad, ebből fedezik majd az elmaradt kifizetéseket.
- Mi számít majd sikernek? Hány néző?
Vajna: Nem tudom, legyen minél több néző. A hat-hét évvel ezelőtti számokhoz, öt-hatszázezer nézőhöz kellene visszatérni ideális esetben.
- Hogyan vizionáljuk a nyolc-tíz filmet? Hogyan lesz itthon és világszerte is sikeres?
Vajna: Amadeus, Holt költők társasága, ilyen filmek sikeresek fesztiválokon és a közönség körében is.
- Magyar filmet tud mondani?
Havas: ezt ketté kell választani. Létezik a Taxidermia, amelyet művészfilmnek neveznek, de hatvan ország vett meg. Ugyanígy a Deltá-t és A torinói lovat is. Ezek sikerek. Nem kívánjuk megkülönböztetni a művész- és közönségfilmet. A Kontroll például megállta a helyét mindkét kategóriában. Speciális marketingeszközöket igényelnek a különböző filmek, hogy megtalálják a közönségüket.
- Van olyan terv, amely a filmnézési kedvet akarja növelni?
Vajna: A nézők az alapján döntenek, hogy milyen filmeket játszunk. Fontos a marketing, hogy legalább tudják, mit játszanak a mozikban. Ma sajnos sokan pályáznak az emberek szabadidejére (internet, mozi, színház stb), úgyhogy nagy a verseny.
- Nem gondolják-e, hogy lottópénzból, a jegyeladásokból vagy más forrásból is lehetne támogatni a magyar filmet, nem csak a költségvetésből, hogy ne függjön a filmgyártás ennyire a politikától?
Vajna: Az állami támogatás mindig torzítja a magánszférát, remélem, hogy öt-tíz éven belül lábra tud állni a magyar film.
Radnai: A töblettámogatás arról is szól, hogy többletforrásokat lehet bevonni a sikeres filmek bevételéből.
- Ha valaki többlettámogatást kér, az alap beleszól-e kreatív dolgokba is?
Radnai: Nem, de a forgalmazásba beleszólunk.
Havas: Nem az a lényeg, hogy a forgalmazásba is bele akarunk szólni, hanem hogy fogjuk a producerek kezét, részesüljenek nagyobb mértékben pl. a külföldi forgalmazásból.
- A Filmszemlével mi a terv?
Vajna: Nem tartozik az első feladataink közé. Még nem gondolkoztunk erről. Valamilyen díjazást szeretnénk kitalálni.
- Az internetes letöltések ellen mit terveznek?
Vajna: Szeretnénk kontrollálni, amennyire tudjuk. Meg kell tanítani az itteni hatóságokat, hogy miről van szó, és hogyan lehet fellépni ellene.
- A többlettámogatásnak mennyi a határa?
Radnai: Az EU által diktált maximum a költségvetés 90%-a (nagyon különleges esetben 100%), de mi 90-ben gondolkozunk maximum.
Vajna: A teljes keret kétmilliárd, de egyelőre nem tudjuk, egyes produkciók maximum mennyit kaphatnak. Nincs ilyen határ. Köszönjük, hogy eljöttek, remélem, ez új éra lesz a filmszakmában, és izgalmas filmeket fogunk produkálni.
Vége. Mellettem arról beszélgetnek az újságírók, hogy sose lesz olyan, hogy valami egyszerre közönség- és művészfilm. Tömeg fogja körül Andy Vajnát, aki próbálja elhagyni a helyiséget.
Az Andy Vajna és munkatársai által kidolgozott koncepció legfontosabb eleme, hogy létrehozzák a Magyar Nemzeti Filmalapot, amely részben a megszűnt Magyar Mozgókép Közalapítvány feladatait veszi át, de több mindent felölel. A Filmalap alá tartozik majd többek közt a Magyar Filmlaboratórium és a Mokép filmforgalmazó, valamint a Nemzeti Filmarchívum filmjogai is átkerülnek az intézményhez.
A Filmalap lesz a felelős a filmgyártás, és forgalmazás támogatásáért, valamint a nemzetközi filmszakmai tevékenységért, ami a külföldi forgalmazást és értékesítést is magában foglalja majd. A Filmalap öttagú, filmes szakemberekből álló grémiumot állít fel, ők döntenek majd a játékfilmek, egész estés animációs filmek és moziba szánt dokumentumfilmek támogatásáról. A televízióra szánt dokumentumfilmek, a rövid animációs filmek és a tudományos ismeretterjesztő filmek átkerülnek az MTVA hatáskörébe, ami külön pályáztat majd.
2011-ben a Filmalap kétmilliárd forinttal gazdálkodik, amelyből három-négy egész estés filmet tudnak támogatni. A jövő évtől - amennyiben megkapják az ehhez szükséges forrásokat - évente nyolc-tíz filmet akarnak támogatni.
Andy Vajna és munkatársa, Havas Ágnes hangsúlyozta, hogy egy egyszerűbben működő és átláthatóbb rendszer létrehozása a cél, amelyben egy film csak egy intézménynél pályázik, és ahol a pénz elköltését és a film nézőkhöz eljutását sokkal jobban nyomon követik majd, a forgatókönyv fejlesztésétől kezdve a marketingig és forgalmazásig.
Vajna többször elmondta, hogy a cél a nézők visszacsábítása a mozikba, és az, hogy olyan magyar filmek készüljenek, amik egyszerre tartanak számot a nagyközönség érdeklődésére és lehetnek sikeresek a nemzetközi fesztiválokon.