Az ételallergia kialakulása – legalábbis egereknél – összeköthető azzal, hogy milyen táplálékhoz jutnak az állatok bélbaktériumai. Azok a rágcsálók, amelyek átlagos kalória-, cukor- és rosttartalmú ételt kaptak a születésüktől fogva sokkal súlyosabb mogyoróallergiát mutattak, mint azok, amelyeket nagy rosttartalmú élelemmel etettek.
A kutatók kimutatták, hogy a bélbaktériumok specifikus zsírsavat választanak ki a rostbevitelre válaszul, amely végül befolyásolja az allergiás válaszreakciókat az immunrendszer változásai révén, olvasható a Cell Reports folyóiratban megjelent cikkben.
„Úgy éreztük, hogy az ételallergiának az elmúlt évtizedben megnövekedett gyakorisága inkább összefüggésben áll az étrendünkkel és a mikrobiomunkkal, mint a környezeti mikrobáknak való kitettség hiányával, amit az úgynevezett higiéniahipotézis állít” – mondta Laurence Macia, az ausztrál Monash Egyetem immunológusa a cikk egyik szerzője.
„A témával foglalkozó legtöbb kutató a zsírfelesleget vizsgálja, mint a probléma okozóját,
mi vagyunk az elsők, akik specifikusan a bélben kialakuló rosthiányt kutatjuk”
– mondta Macia.
A bélbaktériumokról tudjuk, hogy melléktermékekre, elsősorban rövid láncú zsírsavakra, bontják le az étrendi rostokat. Macia és szerzőtársa Charles Mackay egy lépéssel továbbmentek, és kimutatták, hogy ezek a zsírsavak támogatják az immunrendszert.
A tanulmányban a mesterségesen mogyoróallergiássá tett egereket nagy rosttartalmú élelemmel etették, hogy egészséges bélbaktérium-populáció alakuljon ki bennük. Ezeket a baktériumokat azután „csíramentes” egerekbe jutatták, amelyeknek nem voltak saját bélbaktériumaik.
Annak ellenére, hogy maguk egyáltalán nem fogyasztottak rostokat, ez a második egércsoport védett volt az allergiával szemben: az egyedek jóval enyhébb reakciót mutattak, amikor földimogyorót kaptak.
„Elméletem szerint a rostfogyasztás esetén többségbe kerülő jótékony baktériumok elősegítik az immunrendszer szabályozó T-sejtjeinek fejlődését, és ez biztosítja a baktériumok számára szükséges egészséges, gyulladásmentes környezetet” – mondta Macia. „Így ez egy mindenki számára nyertes helyzet.”
A gyulladásgátló hatást akkor is megfigyelték,
ha mesterségesen adagolták a baktériumok által termelt zsírsav melléktermékeket.
Mindkét kutató óvatos optimizmussal fejezte ki reményét, hogy eredményeik felhasználhatók lesznek majd emberek esetében is. Először azonban még meg kell határozni, milyen rostformákat adjanak az embereknek, hogy azok kifejtsék jótékony hatásukat.
Az biztos, hogy az őseinkhez képest hihetetlen mennyiségű zsírt és cukrot fogyasztunk és nem eszünk elég rostot, mondta Mackay.
„Eredményeink azt mutatják, hogy nagy rostbevitelre van szükségünk, nemcsak az ételallergia, hanem valószínűleg a gyulladásos állapotok megelőzésére is” – tette hozzá Mackay.