Új kísérleti módszer áttétképződés ellen

Vágólapra másolva!
Nagyban segítheti az előrehaladott rákban szenvedők túlélését egy új kísérleti kezelés. Az új módszerrel mellékhatások nélkül tudták az áttétek képződését megakadályozni a kísérleti állatokban.
Vágólapra másolva!

Az áttét (metasztázis) egy daganat más szervekre történő átterjedését jelenti. Az orvosok kemoterápiával próbálják az áttétek képződését megakadályozni vagy lelassítani, de ez gyakran nem hatásos, és súlyosan károsítja az egészséges sejteket is.

A Stanford Egyetem kutatói most egy új eljárással próbálják megakadályozni az áttétek képződését, két kulcsfontosságú fehérje (Gas6 és Axl fehérjék) blokkolásán keresztül. Az új terápiás eljárás leírása a Nature Chemical Biology című szaklapban jelent meg.

Álcafehérje

Az Axl fehérjék antennákként helyezkednek el a rákos sejtek felszínén. Ezekhez kapcsolódnak hozzá a Gas6 fehérjék. A kapcsolódás hatására olyan biokémiai jelzések indulnak el, amelyk lehetővé teszik, hogy a ráksejtek elhagyják a tumor eredeti helyét, és a szervezet más részeibe vándoroljanak.

Annak érdekében, hogy megakadályozzák ezt az egyesülést, a kutatók kifejlesztették az Axl fehérje genetikailag módosított verzióját. Ez a manipulált Axl protein már a véráramban hozzákapcsolódik a Gas6 fehérjéhez, így az nem fog egyesülni a rákos sejten található eredeti Axl fehérjével. A kapcsolódás meghiúsulásával a biokémiai jelkiváltás és ezen keresztül az áttétképződés megakadályozható.

Az Axl-nek azonban létezik két másik „unokatestvére” is. A Mer és Tyro3 proteinek ugyanúgy el tudják indítani a metasztázis képződést, ha hozzákötődnek a Gas6 fehérjéhez. A genetikailag módosított Axl ugyanakkor vélhetően ezeknek a rokonfehérjéknek a kötődését is meg tudja akadályozni – mondta Glenn Dranoff, a Harvard Medical School professzora, aki nem vett részt a kutatásban.

Egyelőre biztató kísérletek

Az újfajta terápia kipróbálása céljából Cochran kollégája Amato Giaccia (Stanford Cancer Center) a módosított fehérjét olyan egerekbe fecskendezte, amelyek előrehaladott mellrákban és petefészekrákban szenvedtek. Az eredmények egyelőre biztatónak tűnnek: az előzetes klinikai vizsgálatok során a mellrákkal küzdő egereknél 78 százalékkal, a petefészekrákos rágcsálóknál pedig 90 százalékkal sikerült visszaszorítani az áttétképződést.

Az emberekkel folytatott klinikai vizsgálatok megkezdése előtt természetesen további állatkísérletek elvégzésére van szükség, ami akár sok évig is eltarthat.