Szexre sarkall a szója és a bab

Bizonyos növények fogyasztásával olyan vegyületek jutnak a szervezetbe, amelyek növelik a szexuális aktivitást befolyásoló hormonok szintjét. Bár az összefüggést egyelőre csak majmoknál igazolták, jó esély van arra, hogy embereknél is működik.

Számos növényben találhatók olyan vegyületek, amelyek kémiailag hasonlítanak az ösztrogén nevű női nemi hormonra, ezért hatásuk is hasonló. A gyűjtőnéven fitoösztrogéneknek nevezett vegyületek fő forrása a szója és a lenmag, de előfordulnak a legtöbb babfélében, olajos magvakban, zöldségekben és gyümölcsökben is.

A Hormones and Behavior című szakfolyóirat számolt be arról a kutatásról, amelyben a fitoösztrogének fogyasztása és a viselkedés közötti összefüggéseket vizsgálták vadon élő vörös kolobuszmajmoknál. A feltételezések szerint ugyanis a növényi eredetű vegyületek képesek közvetlen módon befolyásolni a főemlősök hormonrendszerét, ezáltal pedig a viselkedésüket is.

A 11 hónapig tartó vizsgálatban a kutatók egy ugandai nemzeti parkban tartottak megfigyelés alatt egy vörös kolobuszcsapatot, feljegyezték a napi étrendjüket, és rögzítették a viselkedésükre, elsősorban az agresszióra és a párosodásra vonatkozó adatokat. A majmok ürülékéből mintát vettek, hogy megfigyelhessék a hormonszintekben bekövetkező változásokat.

Az eredményekből kiderült, hogy az ösztrogénszerű vegyületet tartalmazó Millettia dura nevű trópusi fa levelét nagyobb mennyiségben fogyasztó hím kolobuszok szervezetében jóval magasabb volt az ösztradiol és kortizol hormonok szintje. Arra is fény derült, hogy ezek az egyedek sokkal agresszívabbak is voltak (többször keveredtek harcba vagy kergették társaikat), illetve gyakrabban párosodtak, valamint jóval kevesebb időt töltöttek kurkászással, ami a majmoknál a szociális kötődés, a családias légkör kialakításának egyik legfontosabb eleme.

Szójabab és tofu a titok

A fent említett trópusi fa igen közeli rokona a szójának, amely az egyik legfőbb fitoösztrogén-forrás. Meglepő azonban, hogy a női nemi hormonhoz hasonló hatású vegyületek a hímeknél inkább agresszivitást okoznak - mondta a kutatás vezetője, aki következő lépésként az ember legközelebbi rokonának számító csimpánzokon ismétli meg a vizsgálatot. Ennek eredménye hozhat meglepetéseket, hiszen míg a kolobuszok étrendjében előkelő helyen szerepelnek a levelek, addig a csimpánzok és más emberszabásúak inkább gyümölcsféléket esznek.

Amennyiben a főként gyümölcsön élő főemlősök viselkedésében és hormonszintjében is megfigyelhetők a kolobuszoknál tapasztalt változások, akkor az eddigi vélekedésekkel ellentétben a fitoösztrogének nagy valószínűséggel jóval fontosabb szerepet töltöttek be az evolúció során, mint azt gondoltuk. Ha sikerül a csimpánzokon is igazolni a növényi vegyületek hatásait, jobban megérthetjük, miként befolyásolják azok az emberek egészségi állapotát és viselkedését - olvasható a tanulmányban.