Bor Zsolt

A mindentudó fénysugár: a lézer

A 10. ábrán már bemutatott National Ignition Facility 192 lézernyalábja a céltárgykamrában fókuszálódik a céltárgyra. A céltárgy hidrogén izotópok keveréke, térfogata a lézerimpulzus hatására várhatóan ezredrésznyire nyomódik össze, hőmérséklete 100 millió ^oC-ra emelkedik. Ha minden úgy történik, ahogyan a fizikusok gondolják és szeretnék, a fenti körülmények között ember által pontosan kontrollálható módon beindul az energiatermelő termonukleáris fúzió, vagyis az a folyamat, amelyből a Nap tüze és a hidrogénbomba pusztító ereje származik. Ez a kísérlet szinte korlátlan és környezetvédelmi szempontból tiszta energiaforrással ajándékozhatja meg az emberiséget. Kevés olyan dolog van, ami az emberiség jövője szempontjából lényegesebb lehetne, mint az ilyen eszményi energiaforrás.

18. ábra

19. ábra

20. ábra

A 21. ábra az elektromágneses sugárzás spektrumát illusztrálja. Lézerek a röntgen, az ultraibolya, a látható, az infravörös és a mikrohullámú tartományban szinte mindenhol működnek. A lézeres mutatópálcában és a CD-lemezjátszóban lévő félvezető lézer (tokozás nélkül) pár centbe kerül. Az árskála másik végén lévő Stratégiai Védelmi Kezdeményezés, vagyis az űrbe és levegőbe telepített lézer alapú rakétaelhárító rendszer Ennek előállítása olyan költséges, hogy a szovjetek által készített másolat anyagi terhei jelentősen hozzájárultak a kommunista világrendszer gazdasági gerincének összeroppanásához. A fenti példák kellően igazolják, hogy a lézerek fizikai méretben, teljesítményben, a sugárzás hullámhosszában, előállítási költségekben lényegesen különböznek egymástól.

21. ábra

22. ábra

23. ábra

A lézerekkel kapcsolatos, főleg elméleti kutatásokért több tucat Nobel-díjat adományoztak már. Most azonban elsősorban nem az elméleti eredményekről fogok beszélni, hanem a környezetünkben fellelhető - bár sokszor észrevétlen -, józan ésszel könnyen megérthető alkalmazásokra helyezem a hangsúlyt.