Békesi László válaszol a fel nem tett kérdésekre

 

1. Több volt megszállt országban tapasztalhattunk évek alatt igen jelentős gazdasági növekedést (gondolok pl. Ausztriára). Magyarországon miért nem valósítható meg ilyen gyors növekedés? Mik a visszatartó erők, és mik a visszaesések okai? (Zoltán 49)

Ausztria 1955-ben nyerte vissza függetlenségét és nem kísérletezett soha egy zsákutcás társadalmi-gazdasági modell megvalósításával. (A központosított tervgazdaságon és az állam abszolút uralmán alapuló szovjet típusú szocializmusra gondolok.) A II. világháborút és a helyreállítási - újjáépítési - periódust követően gazdasága piaci alapokon működött és töretlenül fejlődhetett. Ez 35 év előny Magyarországhoz képest, sok más fontos tényező (pl.: munkakultúra, termelékenység, hatékonyság, szervezettség stb.) mellett. Évtizedekig kedvező hátteret biztosított az osztrák gazdaságnak a stabil, belső csatározásoktól mentes nagykoalíciós politikai kormányzás is. Magyarország jó politika mellett is legfeljebb felzárkózó pályát futhat be, ez az alapfeltétel pedig ritkán jön létre.

2. Az országban uralkodó általánosan alacsony erkölcsi morál hogyan befolyásolhatja a feltételként említett demokrácia és piacgazdaság alakulását?

Az alacsony színvonalú morál közvetlenül és közvetve is visszahat a gazdaság teljesítményére. Közvetlenül: alacsony hatékonyságú munka (pontatlan, fegyelmezetlen munka, a technológiai fegyelem sorozatos megsértése, lógás, alacsony intenzitású munka, gépek, berendezések elhanyagolása, rongálása, anyag- és energiapocsékolás stb.),
a szerződéses fegyelem megsértése (minőség, szállítási határidők, fizetési határidők, garanciális kötelezettségek elmulasztása stb.), adó- és járulékcsalás, a számviteli fegyelem megsértése (pontatlan vagy hamis nyilvántartások, félrevezető tájékoztatás, hamis reklámok stb.).

Közvetve: gyenge színvonalú vezetés, a számonkérés és ellenőrzés elmulasztása, a felelősség elkenése, korrupció, sikkasztás, a partnerek bizalmának és együttműködési szándékának eljátszása.

Egyszóval: a gyenge morál súlyos hátrányt jelent a működő gazdaságnak.

3. Az előadás elején elhangzott, hogy azokkal az államokkal foglalkozik, amelyeket demokrácia és piacgazdaság jellemez. Hogyan látja a mai helyzetet az előadó? Az egész politikai réteg alacsony morálja veszélyezteti ezeket a feltételeket vagy sem?

A politikai banditizmus és az utcai zavargások a társadalom demokratikus berendezkedését veszélyeztetik, intézményeinek működését megbéníthatják, a piaci viszonyokat szétzilálhatják. Az instabil, kiszámíthatatlan és anarchikus politikai háttér, valamint az utcai erőszak előbb-utóbb diktatórikus ellenlépéseket vált ki, a demokratikus vívmányok korlátozásával jár. Az anarchia tönkreteszi a gazdaság fejlődési lehetőségeit, előbb visszaeséshez, majd krízishez vezethet.

4. Mennyire hatékonyan lehet egy kis országban küzdeni a monopóliumok, kartellek kialakulása ellen?

A monopóliumok - pl. kartellek - elleni küzdelem nem az országok méretének függvénye, hanem a világos és egyértelmű szabályokon, valamint azok ellenőrzésén és betartatásán múlik. Ha jók a szabályok és azokat a gazdaság szereplői megsértik, működésük is felfüggeszthető. Ha sok a kivétel és általános a korrupció, a nyílt vagy burkolt monopóliumok mindig vissza fognak élni erőfölényükkel.