Édesen szép az élet

Vágólapra másolva!
Édességre márpedig mindig szükség van, és folyton csokit habzsolni kiábrándítóan unalmas tud lenni. Főleg, ha belegondolunk abba, valójában igen könnyen el tudnánk magunknak a saját szánk íze szerinti tökéletes édességet készíteni. Sétálj ez egyszer némán és fegyelmezetten tovább az édességszekció előtt a boltban, inkább vegyél némi lisztet, tojást, cukrot, esetleg egy jó kis receptet, és próbálj édességet kotyvasztani magadnak.
Vágólapra másolva!

Első és legfontosabb édességforrás a jó öreg palacsinta. Palacsintát sütni nem csak hasznos, vicces is, méltán mondhatjuk, hogy mindenki kedvence. Az egyetlen problémás pont a tészta elkészítése lehet, a többi már megy magától; mi több, hogy úgy mondjuk, igazán kreatív és vidám meló.

Első lépés: a tészta

A tésztát készítik szódavízzel, ásványvízzel, sima vízzel vagy anélkül: sokféleképpen, ezért álljon itt egy univerzális palacsintatészta-recept, kiindulási alapul.

2-8 személyre: (18-20 db palacsintához elegendő tészta) 25 dkg liszt, 3 tojás, 3 dl tej, 1 evőkanál porcukor, olaj vagy zsír, szódavíz, só
A felütött tojásokat keverd el a porcukorral, egy csipet sóval, a tejjel és a liszttel. Ha szükséges, adj hozzá annyi szódavizet, hogy körülbelül tejszín sűrűségű, csomómentes tésztát kapj. A masszát pihentesd legalább fél órát, majd serpenyőben süsd pirosra a palacsinták mindkét oldalát. A masszák csomómentessé tételéről bővebben itt is olvashatsz.

Második lépés: a sütés

A palacsintasütőben melegíts meg egy leheletnyi olajat (ne önts bele olajat: csak olajozd be a serpenyő alját, mintha napolajjal kennéd a bőrödet), vedd le a tűzről, és egy merőkanálból csurgasd a tésztát az edény közepére. Közben a serpenyőt mindig egy kicsit billentve folyasd körbe a tésztát addig, amíg egyenletesen befedi a serpenyő alját. Az edényt tedd vissza a tűzre és süsd a palacsinta mindkét oldalát pirosra. Minden tésztamerítés előtt keverd fel újra a masszát, hogy egyenletes maradjon a sűrűsége.

Sütés közben a következő trükköket lehet alkalmazni:
Rázás: a serpenyőt időnként megrázhatod, így a palacsinta ide-oda csúszkál majd rajta, ez segít, hogy ne égjen oda, és megfordítani is könnyebb utána.
Fordítás segédeszközzel: A tészta megfordításához - ha még nem megy a röptében fordítás - valamilyen széles, lapos lapátot használj.
Fordítás bravúrosan: ha eleget ráztad a félig sült palacsintát, és már nem tapad a serpenyő aljához, egy gyors mozdulattal feldobva a levegőben megfordul, és ha ügyes és/vagy szerencsés vagy, a még nyers oldalával érkezik oda vissza.
Szagtalan sütés: a palacsintasütésből fakadó meglehetősen erős olajszag száműzhető, ha teflonserpenyőt használsz (az alját nem kell beolajozni) és a sütéshez szükséges 2-3 evőkanálnyi olajat közvetlenül a tésztába kevered.
Csúsztatott palacsinta: ennél a típusnál vastagabb, mondjuk ceruzavastagságú palacsintákat kell sütnöd és mindegyiknek csak az egyik felét. A serpenyőből egy vajjal kikent tányérra csúsztasd, és amíg a következő palacsinta sül, az előző sületlen felét kend meg azzal a töltelékkel, amit a legjobban szeretsz. A következő palacsintát mindig az előzőre kell csúsztatni, az utolsót pedig a sült oldalával felfelé a halom tetejére tenni. Végeredményül egy palacsintatortát kapsz, amit aztán sütőben 8-10 percig süss tovább, majd cikkekre vágva, vaníliás cukorral meghintve fald be.