Sajnos a kesztyűtartó és az ajtózseb kicsi, a váltó előtt pedig van ugyan két pohártartó és előtte egy apró tároló, ám utóbbiból minden kiesik. Vezeték nélküli töltőt a könyöklőben alakítottak ki, de sokan inkább a pohártartóba teszik majd a telefonjukat, mert ott van a két USB-C és a 12 voltos csatlakozó. A háromajtósénál nagyobb, de így is csak 278 literes a csomagtér. Szabályos formája miatt jól pakolható, az áthelyezhető álpadlóval ülésdöntés után is sík a felület. Legalul van egy extra rekesz, de ide csak olyat tegyünk, ami bírja a meleget, mivel a kipufogó alaposan befűti.
A minőség tényleg javult, a Yours csomag részeként finom tapintású, szép varrású és jó illatú bőrkárpit jár, az ajtókon viszont csak a könyöklőkre jutott belőle, a többi részt már félpuha és kemény plasztik borítja.
Felül puha a műszerfal, a díszbetét sem rossz, ezúttal is a középkonzolnál bukkan fel a legtöbb olcsó műanyag.
A formák persze nagyon elcsavarják az ember fejét, jópofák a légbeömlők tekerős elzárói és persze a billenőkapcsolók telitalálatok. Kevésbé tetszettek a középső kijelző alatti érintőgombok, és mivel a képernyő erősen süllyesztett, a széleinél kicsit küzdeni kell az ujjunkkal.
Szerencsére az összeszereléssel nincsenek gondok, masszívan egyben van minden, remélhetőleg a magyar utak sem fogják egyhamar kikezdeni ezt. Na, de nem csak nézegetni meg sűrű városi forgalomban araszolni vesz az ember egy Cooper S-t, így végül én is a dobogókői szerpentinnél kötöttem ki vele, ahol rögtön nekiálltam feszegetni a határokat. Alighanem az autó legalább annyira élvezte a háromórás pilisi kirándulást, mint én, és ez még csak bemelegítés volt, hiszen utána Pécs környékére is ezzel mentem, ahol nem véletlenül rendeznek évtizedek óta raliversenyeket.
De milyen a Mini műszaki tartalma? A Cooper alapváltozatban 1,5 literes, sorhármas turbómotor dolgozik, ez 136 lóerőt tud és hatfokozatú kézi váltóval kapjuk. Jobb választás a Cooper S, amelyben kétliteres, négyhengeres motort találunk, igaz, a korábbihoz képest némileg kevesebb, 178 lóerővel. Nem hangzik ez olyan soknak, főleg az 1,3 tonnás önsúlyhoz, de kár aggódni, az alapáras kézi váltóval 6,8 másodperc alatt ugrik 100-ra, a tesztautóban lévő feláras, Steptronic Sport nevű hétfokozatú duplakuplungos automatával egy tizedet még nyerünk a sprintnél, a végsebesség pedig 235 km/h.
Szó sincs tehát lustaságról, poroszkálásból pillanatok alatt vágtázásba válthatunk. Normál, automata módban csendben dolgozik a motor, hamar felkapcsolgat, a visszakapcsolás azonban kissé lusta.
Ha fel akarjuk ébreszteni, a legjobb Sportba átkattintani az üzemmódválasztó billentyűt, vagy a váltót dobjuk át manuálisra.
A legtöbb autónál nem szoktam létfontosságúnak érezni a kézi üzemmódot, itt viszont azt vettem észre, hogy még a városi forgalomban is ezt használom. Egyrészt így gyorsabb a visszakapcsolás, másrészt pedig bármikor kiforgathatjuk, és jobban kontrolálható a motorfék is.
Ráadásnak élvezhetjük az akusztikát, hiszen a Cooper S-nek valódi, kipufogóból jövő hangja van. Már nem durrog és ropog, mint a korábbi szériák, ám izmosan mély, bariton hangon zenél és magának a motornak is jó az orgánuma, ami a négyhengereseknél ritka. Sport állásban a turbó vidám süvítésbe kezd, amit váltásoknál a lefújó szelep tüsszögése vált fel. Hosszabb úton mégsem zavaró, autópályán normál módban és automatán hagyva a hosszú hetedik fokozatban alacsony fordulaton, csendben haladhatunk. Sőt, meglepő módon az általános zajszint sem vészes, a szél susogása is moderált.
Az igazi adrenalin az első szerpentines kanyarnál termelődik, a Cooper S ugyanis remekül kanyarodik. Közvetlen, még parkoláskor is sportosan nehéz kormánykerekét elfordítjuk, az autó pedig azonnal követi a kijelölt irányt, olyan kanyarsebességekkel, hogy nem értjük, hogyan lehet fronthajtással ennyire hatékony. Oldaldőlése szinte nincs is, a Pirelli P Zero gumik ragasztóként tapadnak az aszfaltra, ha pedig kezdjük átlépni a határt, akkor finom, négy keréken való csúszással jelzi, aki pedig tovább feszíti a húrt, orral előre fog lemenni az ívről, de gázzal innen is könnyen visszahozható.
Valójában a mókához ki sem kell kapcsolni az ESP-t (van Sport állása is), őrmesterkedés helyett csak a rázós helyzeteknél szól bele az eseményekbe.
Amúgy a Mini az egyre rosszabb minőségű dobogókői utakon sem jött zavarba az úthibáktól, kanyarban sem pattogott el,
a Mecsek jóval simább útjain pedig valósággal lubickolt (én is). Illene néhány szót írnom a vezetéstámogató rendszerekről, viszont a vészfékezőn és adaptív tempomaton felül csak sávelhagyás-jelző volt a tesztautóban. Előbbi kettővel semmi gond nem volt, az utóbbit viszont gyorsan kikapcsoltam, mert idegesítő vonyítással jelzett.
A tolatókamera kissé torzít, de kiváló minőségű képet ad, ultraszéles módba kapcsolva még a keresztforgalom-figyelő se hiányzik. Városban azonban nem fenékig tejfel az élet a /40-es gumikon gördülő Cooper S-sel, szinte alig rugózik, a kerekek nem tudnak sokat fel-le mozogni, normál módban is elég feszes a csillapítás. A kisebb-nagyobb gödrök ráznak, könnyen fel is üt a futómű, vesekőproblémánk tehát nem lesz. Sport módban az adaptív rendszer még a maradék mozgást is kiiktatja, ilyenkor már egy tízforintoson áthajtva megérezzük, hogy a fej vagy írás oldala volt felfelé.
Szerencsére a fék is felnő a sportos igényekhez, a négy jókora tárcsa szépen harap bármilyen körülmények között, a pedál jól adagolható és határozottan kell nyomni. Mindezek után a fogyasztás is tudott meglepetést okozni. Összesen 1300 kilométert tettem bele az autóba, ebben jócskán volt autópálya, országút, többszöri szerpentines ökörködés és persze budapesti csúcsforgalom is. Végül a tankolás után 7,8 literes átlag jött ki, ami azt gondolom, több mint korrekt. Érdekes volt nézni, hogy a szakaszfogyasztás-jelző a budapesti dugót nem számítva szinte sosem lépte át a 10 literes értéket.
Persze nem kerülhetjük meg a vételár kérdését sem. Legolcsóbban 6,99 millió forintért lehet új Minink, méghozzá a háromajtós, 1,5 literes, kézi váltós alapmodell. Ugyanezt ötajtósként 7,26 millióért kapjuk meg,
a cikkben szereplő Cooper S változat pedig 8,4 milliótól indul, szintén manuális válóval.
Ha bejelöljük a kormányról is kapcsolható, duplakuplungos Steptronic Sportot, illetve a Mini Yours extracsomagot, máris 9,17 milliónál járunk. Konfigurációnk még számos kényelmi és biztonsági extrát tartalmazott, így a képeken látható autó listaára nagyjából 12,7 millió forintra jön ki.
Ez még messze nem a kínálat teteje, hiszen többoldalas pdf-et töltenek meg a feláras felszereltségek és csomagok, a személyre szabhatóságot szem előtt tartva a tulajok milliókat költhetnek egy izgalmas Minire. A mostanában elszabadult árakat figyelembe véve is húzós összegre kell tehát felkészülni, ugyanakkor a Cooper S-nek nincs közvetlen konkurense: ilyen méretben prémium riválisnak csak az Audi A1 tekinthető, annál viszont hiányzik a retro stílus, míg az Abarth 500 még apróbb, és koros is. Vezetési élménye pedig unikummá teszi a kisautók között, holott nem is dedikált JCW sportmodell.