Az első hibrid Esztergomból - Suzuki Vitara Hybrid teszt

Tesztautónk összkerékhajtású volt, ami 2-3 decivel biztosan növeli a fogyasztást – fronthatással jobb a hibrid spórolási potenciálja

Nem sűrűn hallunk a Suzuki háza tájáról károsanyag-kibocsátással kapcsolatos híreket, ám a kemény EU-s szigorítások alól a japán gyártó sem bújhat ki. Hazánk évekig legnépszerűbb modellje, a Vitara immár átdolgozott, a korábbinál drágább Hybrid változatként áll az új kihívások elé. Aki a név alapján tisztán elektromos suhanással megtett kilométerekre számít, csalódni fog, hiszen teljes értékű helyett ez csak egy lágy hibrid rendszer, de tesztünk alapján van létjogosultsága.

Akkor sincs gond, ha elfogy az aszfaltút

Minden más formai részlet változatlan, miután 2018 végén új lökhárítókkal és hűtőmaszkkal, sötétített hátsó lámpákkal, króm dekorációkkal letudták a ráncfelvarrást. A Vitara továbbra is egy kisméretű SUV, amely

riválisai zöménél terepjárósabb stílusú külsővel rendelkezik.

Az egyszerű, de divatos formát a tesztautó aszfaltszürke fényezése a hasonló színű felnikkel együtt eléggé letompítja, de több vidám szín is van a palettán, amiket fehér vagy fekete tetővel bolondíthatunk meg.

4,14 méteres hosszával abszolút kompakt a helyigénye, míg 18,5 centis hasmagassága az opcióként elérhető (és a tesztautóban is meglévő) AllGrip összkerékhajtással együtt könnyebb terepre is alkalmassá teszi. Futóműve egész jó hatásfokkal tűri a rossz minőségű utak támadásait, ugyanakkor meglepően jól is fordul. Túlzásba vitt kanyarsebességnél az orr kúszása figyelmeztet, amit gázelvétel segít korrigálni, miközben az összkerékhajtással kigyorsításnál esőben sincsen gondja a tapadással.

A kormányzás kellemes, jó a rásegítés mértéke, nem hordoz magában semmi meglepetést. Ugyanez mondható el a fékről is, nem harapós és agresszív, de ha kell, akkor keményen lassít. Japán autónál ritkán szokás panaszkodni a váltóra,

a tesztautónál viszont a második fokozat elég akadósan működött,

ezt leszámítva viszont tette a dolgát. Hat fokozatával autópályán is elég hosszúak az áttételek, olyankor motorhang helyett inkább csak a futómű- és szélzaj dominál.

Sok a bánatos műanyag, de jól használható

Szolid külső méretei ellenére belül egészen korrekt helykínálat vár minket. Elöl nem lesz gond a magasabbaknál sem, hátul is aránylag jó láb- és fejtér várja az utasokat. Nagyjából 1,85 méteres magasságig négyen egész kellemesen utazhatnak, viszont érdemes jól átgondolni a panorámatetőt, mert jó pár centit elvesz a fejünk felett. A GL+ felszereltséghez immár jár az első könyöklő, az összeszerelés jó, az anyagminőség viszont véleményes, az ajtókon elég barátságtalan a plasztik.

Nyugodtan tárolhatjuk telefonunkat a középkonzol alján, főleg, mert itt van az USB- és a 12 voltos csatlakozó is. A váltó mögött pohártartót találunk és az ajtózsebekben is elfér néhány kisebb kacat. Hátul sajnos mostohább a helyzet, nincsen könyöklő,

hiányzik az USB- vagy más csatlakozó, illetve a klíma sincs hátravezetve.

De térjünk vissza a vezetőülésbe, ahol menet közben sem okoz meglepetést az autó, minden könnyen elérhető helyen van, és áttekinthetők a funkciók is.

Nincs túlburjánzó gombrengeteg, a bal térdünk felett akad pár, viszont sok funkció a kormányról is vezérelhető. A középkonzolon a 7 colos fedélzeti rendszer teljesen változatlan, a szoftver magyar és egyszerűen kezelhető, sebessége megfelelő. Jó pont, hogy az okostelefon-tükrözést tudja, kiváló a tolatókamera képminősége (igaz, aktív segédvonalakra már nem maradt energia). Külön panelen működik a klíma, az ülésfűtés kapcsolójának is jutott volna itt hely, de azt lent, a váltó előtt találjuk.

Fogyasztás és ár, a két Suzuki-erősség

A tesztidőszak alatt főleg külvárosban, a járvány miatti alacsony forgalomban, illetve gyorsforgalmi úton jártam az autóval,

és tankolásból kiszámolva az átlagfogyasztás 6,1 literre jött ki,

ami egyezett a fedélzeti komputer értékével is. Országúton még kisebb fogyasztással lehet járni (autópályán viszont magasabbal). Egy Toyota hibrid mellett nem rekordértékek ezek, ám összességében teljesen korrekt egy ilyen teljesítményű, benzines autótól, főleg összkerékhajtással és esetünkben téli gumival.

Idénre több okból jelentősen megdrágultak az új autók, és bizony a Vitara sem annyiba kerül már, mint 2015-ben. Újra megjelent GL alapmodell, mely akciósan 5,14 millió forint, a GL+ kivitel 5,51 millióért vihető haza. Az AllGrip hajtás felára 600 ezer forint, a panorámatető 250 ezer (csak GLX-hez kérhető), automataváltó jelenleg nincs. Ám igazságtalan összehasonlítani a régi alapárakat a mostanival, hiszen az 1,6-os szívómotor, illetve az egyliteres turbó is gyengébb volt, a mostani hibridnél.

Jelentősen bővült a felszereltség is. Már a GL-ben széria a LED- fényszóró, a vészfékező, az adaptív tempomat, a sávtartó rendszer és az esőszenzor, a GL+ kivitel emellé többek között holttér- és hátsó keresztforgalom figyelőt, 7 colos érintőkijelzőt, tolatókamerát, automataklímát, bőrkormányt, sötétített ablakokat ad.

Így azért mindjárt más megvilágításban látjuk az árát,

hiszen továbbra is a hazai piac egyik leginkább értékarányos ajánlata teszi – ám piaci elsőségét idén csak a SUV-ok közt tudta megtartani.

Újkori Vitara-történelem

2015-ös megjelenésekor a Suzuki SUV kétféle motorral debütált, ma az 1,6-os, 120 lóerős szívó benzinest olyan kincsként kezelik, hogy az ezzel szerelt használt példányok ára az egekben van. Közben a Fiat-féle 120 lóerős MultiJet dízel ritka, mint a fehér holló. AllGrip összkerékhajtás, valamint hatfokozatú automataváltó mindkét erőforráshoz létezett (a benzineshez bolygóműves, a dízelhez duplakuplungos). A fapados GL viszonylag ritka, csekély felárért a GL+ sokkal népszerűbb volt, dízelből sokáig csak GLX volt. Kivezetése előtt a rendőrség azért még bevásárolt belőle.

2016-ban debütált az 1,4-es Boosterjet: a 140 lóerős turbós motor önálló, speciális kivitelt kapott, ez volt a Vitara S. Külsőleg egyedi hűtőrácsáról, ezüst tükörborításáról és a fényszóróban lévő élénkpiros betétről lehet felismerni. A piros színnel belül sem spóroltak, díszbetétek, varrások, jutott belőle bőven mindenhova. Amúgy a GLX felszereltségre épült, az erős motort és a dizájn extrákat nem adták olcsón, illetve ez is létezett automata, valamint AllGrip kivitelben is.

2018-ban, még a ráncfelvarrás előtt bukkant fel a Limited nevű kiadás. Ez szintén a GLX-re épült, és az 1,6-os benzinessel volt elérhető. Egyedi, gyöngyházkék fényezést kapott, ezüstre fújt tetővel és tükrökkel, de az igazi durranás a bronzszínű könnyűfém felni volt. Belül minden díszbetét és varrás is ilyen színben pompázott, sőt, még az üléskárpitba jutott is bronz.

A 2018-as év végén eljött az idő a ráncfelvarrásra, ekkor újult meg az első-hátsó lökhárító, illetve nagyobb, sötétpiros színű és LED-es hátsó lámpák kerültek rá. Átalakult a motorkínálat, a dízel és az 1,6-os benzines is eltűnt, az 1,4 literes turbós GL+ és GLX kivitelben létezett (a Vitara S megszűnt). Megjelent viszont az egyliteres, háromhengeres turbó, amihez GL és GL+ kivitelt társíthattunk. Ehhez automata váltót nem, AllGrip hajtást viszont kérhettünk.

2020 újabb változást hozott, az egyliteres Boosterjet, és átmenetileg a GL felszereltség még a hibrid érkezése előtt megszűnt. Az 1,4-es motor lágy hibrid hajtást kapott, visszakerült a GL alapkivitel, és kibővült az szériafelszereltség is.