Ha a gazdaságilag jelentéktelen, kis sorozatban gyártott, 4C sportkocsit nem számítjuk, akkor az Alfa Romeo a 2010-es Giulietta után öt évig nem mutatott be új modellt, a középkategóriából pedig már 2011-ben kivonult, amikor a 159-es gyártását leállította.
Az utódát eredetileg szintén fronthajtásúnak tervezték, 2009-ben indult a fejlesztés, de aztán hamarosan dobhatták a kukába a terveket, mert Sergio Marchionne, az FCA vezére úgy döntött, hogy inkább hátsókerék-hajtású autót készítsen az Alfa, mégpedig egy vadonatúj, padlólemezre, amit Giorgio névre kereszteltek.
A konszern legkiválóbb mérnökeit - akik közül többen a Ferrarinál, Maseratinál dolgoztak - állították rá a feladatra,
és Modenához közel, egy, a világtól szinte hermetikusan elzárt központba gyűjtötték őket össze. Szigorúan ügyeltek arra, hogy ne szivárogjon ki semmilyen információ a kocsiról, még kémfotók is alig készültek.
Végül 2015 nyarán leplezték le a Giuliát, először csak a legvadabb, 510 lóerős QV változatban, ami 7:32-es köridejével akkor
a leggyorsabb négyajtós volt a Nürburgringen.
Hónapokkal később mutatkoztak be a polgári, négyhengeres verziók, de a gyártás megkezdésére egészen 2016 tavaszáig kellett várni. A Giuliában mutatkozott be a világon először a Continental által Magyarországon fejlesztett, IBS nevű „by wire" rendszerű fék, mely egyesíti a menetstabilizálót és a szervoféket egy elektromechanikus rendszerben.
A szaksajtó azonnal megkedvelte a konkurenseinél könnyebb, semleges súlyelosztású, mutatós, remek vezetési élményt adó típust, még akkor is, ha voltak komoly hibái: a kisméretű ajtónyílások, az olcsó hatású műszerfal, az elavult infotainment rendszer és a szűk motor- és karosszériaválaszték tartozott ezek közé. A sportos sofőrök meg azt nem értették, hogy miért nem lehet kikapcsolni a menetstabilizálót.
Az S Mercedesek mindig azt mutatják meg, hogy a maguk idejében hol tart az autóipar. Ebben a típusban szoktak debütálni a legújabb fejlesztések, hogy aztán fokozatosan leszivárogjanak a kisebb és olcsóbb kocsikba. Ez a hatodik generáció már olyan szintet ért el, hogy
a Mercedes arra is méltónak találta, hogy a csúcsváltozatát Maybach-nak hívja.
A roppant áramvonalas (Cw:0,24) W222 a formanyelvével is korszakalkotó, utána ugyanis minden Mercedes pont úgy nézett ki, mint ez, csak a méretek különböztek. Lenyűgöző a belső tere is a lágy, ívelt felületekkel, a kerek légbeömlőkkel, és a
két hatalmas, szélesvásznű digitális képernyővel,
ami 2013-ban még űrtechnikának tűnt. Ez az első szériaautó, amiben egyetlen hagyományos izzó sincs, a fényszóróktól a belső világításon át a hátsó lámpákig minden LED-es.
Nem átlagos a technika sem: modern benzines, dízel és hibrid hajtások álltak rendelkezésre, a légrugózás Rolls-Royce szintű menetkényelmet adott, a kupé aktív futóműve kanyarban befelé döntötte a karosszériát, hogy a centrifugális erőnek ellen tartson, a vezetéstámogató rendszerek választéka és fejlettsége is új szintre lépett. Az 5,25 méteres nyújtott verziót öt különböző hátsó ülésvariációval lehet rendelni, a hatprogramos masszázsfotel 14, egyenként szabályozható légbefúvót is kínál.
Az első nagy sorozatban gyártott villanyautó,
a legnagyobb darabszámban eladott villanyautó,
a jövő útjának kijelölője, a legolcsóbban üzemeltethető taxi – számos dolgot elmondhatunk az első generációs Leafről, ami közel egy évtizeddel megelőzte korát, hiszen a nagy gyártók csak mostanában kezdenek lépni elektromos autó fronton. Persze a Leaf még nem kapott akkora akkumulátort, mint a mai villanyautók, ezért egy feltöltéssel csak 150-170 km-t tudott megtenni, és amikor 2013-ban elkezdődött a forgalmazása, még gyorstöltő sem volt az országban, ezért 8 órás töltési idővel kellett számolni.
Viszont a Leaf bebizonyította, hogy városi környezetben az elektromos energia talán a lehető legjobb alternatíva a járművek hajtására, hiszen 90 százalékos hatásfokkal működik, nincs lokális károsanyag-kibocsátása, és még csendes is. Azt is a Leaf vezetése közben tapasztalhattuk meg, hogy a fékezéskor generátor-üzemre váltó villanymotor olyan erős fékhatást tud produkálni, hogy a
vezetés közben gyakorlatilag alig kell a fékpedálra lépni.
Különleges hajtása mellett a Leaf egy jól használható tágas kompakt kocsi, amely családi autónak is bevált, bár a formája nem mindenkinek tetszik.
A 2012-ben érkezett Golffal új időszámítás kezdődött a világ legnagyobb autógyártójának életében: ekkor vezették be a
moduláris keresztmotoros építőkészletet (MQB),
amiből a Polótól a Passatig bármilyen méretű autót lehet jó minőségben, de költséghatékonyan építeni, még SUV-okat is. A Golf tehát nem az előd technikáját vitte tovább, hanem teljesen új fejlesztés eredménye volt, amiből az Audi A3, a Skoda Octavia, a Seat Leon is profitált, nem beszélve a számtalan szabadidő-autóról az Atecától a Kodiaq-ig.
Számtalan erénye közül a helykihasználás az egyik leglenyűgözőbb a Golfnak:
a kategória legrövidebb karosszériájában (4,25 m) sikerült az egyik legtágasabb utasteret kialakítani
úgy, hogy a 380 literes csomagtartó is átlag feletti. A másik előnye a széles kínálat: készült három- és ötajtós, kombi, emelt ötajtós (Sportsvan), tisztán elektromos (e-Golf), konnektoros hibrid (GTE), sportos (GTI), még sportosabb (R, 300-310 LE) Golf is, választható motorból több mint 20 féle állt rendelkezésre.
De ezek csak a száraz adatok. Igazán csak akkor érti meg az ember, hogy miért volt a hetes Golf megjelenése óta Európa legnagyobb darabszámban eladott autója, és minden összehasonlító teszt győztese, ha beül és vezetni kezdi: a minőségi anyagokból, remekül összeszerelt beltér, a finom rugózás, a csendesség és az élvezetes vezethetőség mind jellemzőek rá, ráadásul a formája is olyan jól sikerült, hogy még az új nyolcas Golf mellett sem tűnik elavultnak.
Szinte hihetetlen, de a Tesla első nagy sorozatban gyártott modellje már nyolcadik évét tapossa. Talán az évtized legfontosabb autója ez, hiszen nem csak a kaliforniai gyártót tette fel az autógyártás térképére, de azt is
bebizonyította, hogy lehetséges öt-hét embernek kényelemben, gyorsan, messzire utazni egy elektromos autóval
úgy, hogy közben nem kell óránként megállni tölteni. Ha pedig mégis merülne az akkumulátor, akkor ott van a Tesla exkluzív, ingyen használható gyorstöltő hálózata, ami már több mint 14 ezer állomásból áll szerte a világon.
Minden bizonnyal Elon Musk provokatív személyisége is hozzájárult a Model S sikeréhez, aki ezt az autót választotta, nemcsak a zöld közlekedés mellett tette le a voksát, hanem az iPhone-hoz hasonlóan egy státusszimbólumhoz jutott hozzá, amely egy innovatív, de megosztó személyiség agyszüleménye. Szép teljesítmény a mindössze 2003-ban alapított Teslától, hogy kilenc évvel később már rögtön egy olyan autót sikerült alkotni, ami meglepően kiforrottnak érződik, jó vezetni és a formája is időtálló.
Ráadásul a hét évvel újabb Porsche Taycan is csak hajszállal tud gyorsabb lenni a Model S-nél úgy, hogy a hatótávolsága meg sem közelíti a Tesla 600 kilométerét, és jóval többe is kerül. Szintén a Model S mutatta meg a világnak, hogy egy autó
műszerfalát egy nagy érintőképernyő is helyettesíteni tudja,
valamint azt is, hogy a robotpilóta mire lehet képes (és mire nem), és hogy a kormánykereket álló helyzetben akár számítógépes játékokhoz is lehet használni. Nem rossz egy startuptól.