Bár a Toyota hibrid hajtáslánca már a kilencvenes évek vége, az első Prius bemutatása óta velünk él, sokan még ma sem tudják, pontosan mi is a lényege. Röviden: az autóban van egy külön nikkel-metál-hidrid akkumulátor, amely villanymotorral meg tudja mozdítani az autót és a legtékozlóbb autózási formákat, az elindulást és az araszolást intézi árammal. Tölteni nem kell, a fékezéskor keletkező energiát táplálja vissza az akksiba.
Tehát egyszerre takarékoskodik a benzinnel és a fékrendszer kopó elemeivel. Mindehhez társul egy fokozatmentes e-CVT váltó és a RAV4 esetében egy 2,5-ös, négyhengeres benzinmotor.
Az összteljesítmény 218 lóerő, de a hibrideknél sosem az erő a lényeg.
Ha menni akar vele az ember, tud haladni is, de valódi, ülésbe szorító gyorsulást hiába vár bárki is, gyilkolva inkább csak a hangját emeli fel. A hibridek az egyszerű, csendes és takarékos közlekedésről szólnak.
A fogyasztás pont ellentétesen alakul, mint egy modern dízelnél: városi körülmények között könnyedén összejön az 5-5,5 literes fogyasztás, de 5 liter alatt sem lehetetlen tartani, ha az ember kicsit odafigyel. Autópályázásnál viszont folyamatosan megy a benzinmotor, és a tankszerű forma hátránya is kijön, huzamosabb 130-as tempónál 6,5 liter lett a végeredmény. Ez egyébként még mindig kiváló eredmény egy megpakolva közel kéttonnás SUV-tól.
A vezetési élményt sem úgy kell elképzelni, mint mondjuk a Mazdánál, hogy az ember alig várja az éles, hegyi kanyarokat, a dimbes-dombos tájat. Itt inkább kellemes nyugodtság áraszt el a stresszes városi forgalomban,
némán lehet begurulni az ovi elé, és valahogy az ember kevésbé siet.
A mai világban én receptre adnám a hibrid-élményt, mert tényleg megnyugtat. Ilyen lehet majd a villanyautózás is egyszer, ha annyi villanytöltő lesz, mint benzinkút.
Addig az elektromos autókkal közlekedőknek marad a hatótáv-para, amit egyre többen ismernek túlzottan közelről. Persze elektromos autóval lehet még zöldebbnek lenni, de aki már próbált ilyet, netalán együtt is él egy e-autóval, az pontosan tudja, hogy komoly kompromisszumokat kell vele kötni a használhatóság terén, különösen akkor, ha az ember nem családi házban lakik, hogy éjszakánként tölteni tudjon.
A jelenleg elérhető alternatívák közül a hibridek és a plug-in hibridek jelentik az optimális választást: keveset fogyasztanak, kicsi a CO2-lábnyomuk, de egyhuzamban le lehet velük menni az olasz tengerpartra is. A Toyota csak a Priusból árul jelenleg plug-in hibrid modellt, de hamarosan érkezik a RAV4 is konnektorról tölthető változatban (lítiumos akkuval), az ígéretek szerint a november végi Los Angelesi autószalonon mutatják majd be, talán jövőre már nálunk is kapható lesz.
A RAV4 tehát egy kiváló minőségű autó a japánoktól megszokott precíz, de kissé egyszerű anyagokból épített beltérrel, amibe befér két gyerek plusz csomagok, és amivel akár 5 liter körül el lehet járni. Ráadásul olyan igazán drágának sem lehet mondani. A hibrid alapára valamivel 10 millió alatt van (a szívó benzines akciósan 7,89 millióról indul, de ilyet szerintem aligha érdemes venni), a tesztelt fekete tetős, egyedi optikás Selection felszereltség pedig listaáron 11,89 millióba kerül.
Mindez a fronthajtásúakra érvényes, már kapható 4x4-gyel és 222 lóerővel is az öko-hajtáslánc. Nem csoda, hogy a Toyota európai eladásainak már közel a felét teszik ki a hibridek, és itthon is közelít az arány az 50%-hoz.
A tervek szerint lassan el is tűnnek a hagyományos benzinmotorok a kínálatból,
és átveszik a helyüket a hibridek, a plug-in modellek és a Toyota-által őrült ütemben fejlesztett hidrogén-hajtású üzemanyagcellás járművek.
A kategória egyik legjobb vétele a hibrid RAV4, mert kiváló használati tárgy, időtálló formával, ami hosszú évek gondtalan és takarékos használata után is eladható lesz jó áron. Ha valaki azt mondja, hogy a 12 milliós listaár sok, próbáljon összekonfigurálni egy Honda CR-V-t Hybridet vagy egy benzines, automata VW Tiguant. Egyik sem jön ki 10 alatt, és bár igényesebb a belsejük, a Toyota hajtáslánca hatékonyság terén viszi a prímet. Ráadásul végre egészen csinos dobozban adják.