Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nagy hidegben nem egészséges azonnal elindulni az autóval, de 5-10 perces, állva történő melegítésre sincs szükség.
Egy kevés járatás azért nem árt,
főleg a turbós és az automataváltós kocsiknak, hogy mindenhova elérjen az olaj indulás előtt.
Bár a terhelt motor (és a katalizátor) hamarabb éri el az üzemi hőmérsékletet, azonnal sem szabad elindulni, mert az olajnyomás nem tud egyik pillanatról a másikra felépülni. Hogy mennyit érdemes várni, függ a külső hőmérséklettől és az olaj viszkozitásától is, 0 fokon egy 5W-s „híg" olajnak 8-10 másodperc sem kell, hogy mindenhova eljusson a motorban,
de például egy 10W-s, sűrűbb olajnál ez az idő már elérheti a fél percet is.
Aki ilyen, vagy még sűrűbb, 15W-s olajjal jár, annak érdemes először indítania, és utána pakolászni, bekötni az övet, esetleg lekaparni a jeget az ablakokról, de két percnél tovább semmiképp sem érdemes álló helyzetben melegíteni a motort.
Hosszabb alapjárati járatásra azért nincs szükség, mert az nem melegíti elég hatékonyan a motort, a befecskendezett üzemanyag lecsapódik a hengerfalon és lemossa a kenést adó olajat. Ráadásul ez a módszer rendkívül környezetszennyező, az üzemanyag energiáját nem mozgássá, csak némi hővé alakítjuk át, jelentős veszteségekkel.
Aki kíméletlenül hajtja a hideg kocsit, halálra ítéli a motort, mert a dermedt olaj nem ken megfelelően. Ráadásul a motortérben és a kipufogórendszerben kicsapódó kondenzvíz nem tud elpárologni, hanem reakcióba lép a dús keverék égéstermékeivel, és savas löttyöt alkotva hígítja a kenőanyagot.
A rendszeres egy-két kilométeres távokkal nagyobb kopást okozunk, mint ha 20-25 kilométereket ingáznánk.
Igazából a motor nem akkor válik rendesen terhelhetővé, ha a vízhőfokmérő már nem kúszik feljebb, hanem később, amikor az olaj is elérte a 90 fok körüli üzemi hőmérsékletét. Hamarabb bemelegszik a motor, ha nem fűtünk azonnal, mert a hűtővizet rögtön a fűtőradiátoron átáramoltatva nagyobb a kör, vagyis hevülésnél több a hőveszteség.
A téli gumi anyagában és mintázatában is más, mint a nyári, ezért érdemes feltenni, ha a napi átlaghőmérséklet hét fok alatt van. Hidegben ugyanis a lágyabb anyagú téli jobban tapad, és a mélyebb barázdáival a csapadékot is jobban elvezeti. Sok függ a használattól is:
aki hajnalban vagy éjszaka autózik többet, annak korábban lehet szüksége téli gumira,
mint a csak nappal közlekedőknek. Tényleg drága befektetés a téli gumi (itt olvashat az idei legjobbakról), de olcsóbb, mint egy törés javítása, és amikor használjuk, nem kopik a nyári garnitúra. Jelentős összeget lehet spórolni, ha ballonosabb, keskenyebb váltóméretet választunk, így ráadásul autónk rugózása is javulni fog, és a kátyúkon is kisebb eséllyel kapunk majd defektet.
A hazai éghajlati viszonyokra megfelelő lehet egy négy évszakos szett is. Ezek azonban hiába fejlődnek évről évre,
még mindig kompromisszumot jelentenek,
mert télen nem olyan jók, mint a téliek, nyáron pedig, mint a nyáriak. Azoknak jelenthetnek jó megoldást, akik viszonylag keveset, nyugis stílusban és főként takarított utakon autóznak. Az évi kétszeri átszerelést és tárolást is meg lehet úszni velük, ezért spórolásra is alkalmasak.
Nem csak a gumi típusa, hanem a kora is számít, a 4-5 évnél öregebb, rideg, abroncstól nem szabad csodákat várni.
Kezeljük fenntartásokkal a törvény által előírt 1,6 milliméteres profilmélységet,
Ausztriában például kötelező minden személyautó számára a havas, latyakos útviszonyok között legalább 4 milliméter profilmélységű téli gumi használata november 1. és április 15. között, és ekkor mind a négy keréken téli guminak kell lennie. Ezt helyettesítheti a hólánc minimum két meghajtott keréken, ha az úttestet egybefüggő hó- vagy jégtakaró borítja.
Téli guminak csak a következő jelöléssel ellátott abroncsok számítanak: M+S, M.S., M&S. A négyévszakosakat is csak akkor fogadja el a rendőr, ha ezek közül valamelyik megtalálható rajta. Akkor is megbüntethetnek valakit Ausztriában a téli gumi hiánya miatt, ha induláskor még tiszta volt az úttest, közben viszont elkezdett havazni vagy ónos eső kerekedett. Hogy melyik európai országban kötelező a téli gumi és a hólánc, arról ezen a linken tájékozódhat.
Fontos eleme a téli felkészülésnek a rozsda elleni védekezés is. Az utakról felcsapódó sós lé kikezdi a futómű fém- és gumielemeit, a karosszéria alsó részét és a lemezeket.
Elég egy apró sérülés és máris kinyílik a védőréteg,
klasszikus rozsdahelyek a küszöbök, a sárvédőívek, a hátsó ajtók ablakkeretei, és alsó ajtóélek. Először apró barna pöttyök jelzik a rozsda felbukkanását, majd lassan elindul az átlyukadási folyamat.
Megelőzésként nem csupán a rendszeres alvázmosás hasznos, a hibás részt érdemes minél előbb kijavítani: elég lehet a gyári javítófestékes kezelés, esetleg egy nagyobb darabon pótoljuk a megsérült védelmet. A karosszéria többi részét viaszolással és rendszeres nagynyomású mosással lehet óvni.
Néhány évente érdemes teljes körű alváz- és üregvédelemmel felkészülni a télre. A több tízezer forintba kerülő kezelés öt-hat évre biztosítja a gépkocsi korrózióvédelmét, de
manapság a szakműhelyek sokszor csak fél-egy évre előre tudnak időpontot adni.
Ezt a munkát leginkább nyáron érdemes elvégezni, mert utána teljes kiszáradásra van szüksége az autónak.
Ápolni kell a gumitömítéseket is, hiszen a szigetelőanyag rugalmassága az évek alatt fokozatosan csökken. Tízperces munka, hogy szilikonos ápolóanyaggal bekent ronggyal áttöröljük a gumikédereket, ezt évente érdemes megtenni, hogy megelőzzük a beázást. Gyakori hiba, hogy sokan lemosatják az autót, majd annak nincs ideje megszáradni, így este az ajtó hozzáfagy a tömítéshez. Ha ilyenkor feltépik az ajtót, akkor a gumi is kiszakadhat, ami a megfelelően ápolt tömítéssel megelőzhető.
Könnyen lehet, hogy az őszi hűvösben még gond nélkül indít az akkumulátor, de az első mínuszok érkezésével rögtön megadja magát. Télen
fokozott igénybevételnek van kitéve ez az alkatrész is,
hiszen az állandóan bekapcsolt fényszóró, az utastér fűtése, a hátsó szélvédő páramentesítése, a ködlámpa használata vagy az éjszakai fagytól ledermedt motor indítása komoly megterhelést jelent, ráadásul hidegben a kapacitása is romlik.
Egy fűtött garázsban tárolt autónál akár 6-7 évet is kibírhat az akkumulátor, de a városi rövid távokon használt, szabad levegőn tároltban akár 2-3 év után is kimúlhat még a modern, zárt cellás, gondozásmentes is. Magyarországon egyébként a rövid utak a jellemzőek, az autók 45 százaléka egy évben kevesebb mint 10 ezer kilométert tesz csak meg.
A legegyszerűbb megoldás a lemerült akkunál a bikázás, csak legyen kéznél kábel és egy másik autós, aki segít. Előbbi csak rajtunk múlik. Van egy másik lehetőség is a gyengélkedő akksi feltámasztására: a töltés. Bármelyik nagyáruházban lehet kapni a kapacitáshoz illő készüléket, ritkán használt autóknál és motoroknál pedig a csepptöltő is ajánlott.
Ha több kísérlet után sem lehet életet lehelni az akkumulátorba, nem marad más, csak a csere. Nem elég a tetejéről leolvasni az értékeket (például 12 V, 55 Ah), egyes típusoknál (például a régi Suzuki Swiftnél) egy-egy évjáraton belül is eltérnek a tálcaméretek, és még nem beszéltünk arról, hogy bal vagy jobb pozitívos-e a kialakítása.
Érdemes lefotózni és centivel pontosan lemérni a régit,
és ezekkel az információkkal elkezdeni a keresést a neten. Fontos tudni, hogy a modern, start-stop rendszerrel ellátott autók speciális, EFB vagy AGM felirattal ellátott akkumulátort igényelnek, amelyek drágábbak.
Ugye álmodott már arról, hogy a hideg téli reggeleken egy olyan autóba ül be, amelynek már leolvadt az ablakairól a jég, a motorja üzemmeleg és az utasterében kellemes 25 fok fogadja? Ha van állófűtés az autóban, akkor ez nem álom, kár, hogy sokba, akár félmillió forintba is kerülhet az utólagos beépítés. A vevő választhat, hogy távirányítóval, mobiltelefonjával vagy a digitális időzítővel hozza működésbe a rendszert, jellemzően az indulás előtt 20-30 perccel.
Egy jól megválasztott állófűtéssel -20 fokos hőmérsékletben fél óra alatt 60 fokig melegszik a hűtőfolyadék. Nyáron az állófűtés a külső levegőt fújja be az autóba, elősegítve a jármű utasterének lehűtését. Az állófűtés kályhája kb. 0,2-0,3 liter üzemanyagot használ fel egy 20 perces előfűtési periódus alatt, de ez a 80-100 forint bőven visszajön abban, hogy
az üzemmeleg motorú autó kevesebbet fogyaszt
az elindulás utáni szakaszban, és a környezetet is lényegesen kevésbé szennyezi.
A közép és felsőkategóriás dízel autókban általában az alapfelszereltség része az előre beépített kiegészítő fűtés, amely kizárólag járó motor esetén üzemel. Egy komplett állófűtés rendszerhez így már csak egy kiegészítő csomag, valamint egy távirányító szükséges. A több százezer forintos állófűtés rendszereknél
nagyságrenddel olcsóbb egy elektromos rendszer,
de ez csak abban az esetben járható út, ha van konnektor az autó közelében.
