Visszakérjük a bírságot, amit kiszabtak a közteresek

Néhány hónap alatt milliárdos tételben büntettek meg szabálytalan autósokat a kerületi közterület-felügyeletek kamerafelvételei alapján, de a főpolgármester, a belügyminiszter és a FÖRI (Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága) vezetője is jogtalannak ítélete meg a gyakorlatot. Egyre többször hallottuk az álláspontot: senki se fizessen akár 50 ezer forint bírságot a felvételek alapján. De mi van azzal, aki ezt már megtette? Megpróbáljuk a lehetetlent: visszaszerezni a pénzt.

Melyiket választják a kétféle rendeletből?

A közterület-felügyelők különösebb indok nélkül kiválasztották a számukra „előnyös” 20.§ (4b) bekezdést, arra hivatkozva, hogy eljárásukhoz nem is kell kamera az ominózus három szabályszegés esetén. Ráadásul a (4b) bekezdést akként értelmezik, hogy a távfelügyeleti rendszeren keresztül való ellenőrzés is ide tartozik. Kétszeres megerőszakolása a szabálynak. Más kérdés, hogy eleve miért van félreértésre és vitára okot adó módon kétféle eljárási szabály a törvényben?

A kamerák hitelesítését előíró GKM rendelet meghatározza,

hogy milyen esetekre vonatkozik a hatálya, tehát mikor kell hitelesített kamera és egyéb infrastruktúra az eljárás megindításához. A rendelet kifejezetten kitér a behajtási tilalomszegők közigazgatási bírságolásának esetére. Ezeknek a megfigyelő kameráknak manipulációtól mentes, hiteles, zárt infrastruktúrával kell rendelkezniük.

Fügefalevél bírságoláshoz: egy figyelmeztető tábla. A szabályos eljáráshoz feltétel, de önmagában nem elég Fotó: Gulyás Péter (Origo)

Ugyanazon szabályszegések meghatározott körét két különböző Kormányrendelet is büntetni rendeli, mindkettő közigazgatási bírsággal, és ugyanolyan összeggel. Egyikük a 156/2009-es, ami klasszikusan a fuvarozók jogszabályaként jött létre, illetve a 410/2007-es Kormányrendelet.

A közteresek sajátos értelmezésében a kamerák hitelesítését előíró miniszteri rendelet hatálya csak a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján folyó eljárásokra vonatkozik, ők viszont a 156/2009-es Kormányrendeletre hivatkoznak, ami a Kkt.-nek a 20.§ (4b) rendelkezésére hivatkozik. Vagyis kimazsolázzák a jogszabályok közül a nekik tetszőt.

Újrafelvételi kérelem és csoda a postán

Ha Magyarországon egy szabályszegést két kormányrendelet is bírságol, ugyanolyan összeggel, ugyanazon törvényre, de annak eltérő két paragrafusára való hivatkozással, akkor - a közigazgatási eljárásról szóló törvény alapelvei és az Alaptörvény szerint - az eljáró közlekedési hatóságnak (jelen esetben a közterület-felügyeletnek) a helyzetet

az eljárás alá vont személy javára kell feloldania.

Magyarul: minden, a bírságolást küldetésének tekintő közlekedési hatóságnak meg kell felelnie a garanciális biztosítékkal bíró, szigorúbb technikai feltételeknek.

A XII. kerület bírságcsapdája. A kerülő útvonal ki van táblázva, ennek ellenére sokan a régi rend szerint közlekednek Fotó: Gulyás Péter (Origo)

Mivel a kiküldött közteres bírságlevélben a hatóság az ügy érdemében döntött, az közigazgatási jogi szempontból határozatnak minősül, tehát vele szemben újrafelvételi eljárásnak van helye. A Kúria már foglalkozott a kérdéssel, és kimondta, hogy mindig a tartalom a döntő, nem a megnevezés. Hab a tortán, hogy az elkövető távollétében kiküldendő értesítés tartalmára is lett volna jogszabályi minta. Ez a 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet, ami kifejezetten előírja a kamera azonosítóinak megjelölését (8. pont).

Az újrafelvételi kérelmet május 12-én adtuk postára, a tértivevény szerint május 17-én vette át a Közterület-felügyelet. Ezen a ponton a közteresek szuperképességet villantottak.

Válaszukat ugyanis május 12-ére keltezték, bár csak május 24-én adták postára.

Válaszukban a levélben megküldött csekket konzekvensen közigazgatási helyszíni bírságnak nevezve tagadták, hogy jogunk lenne az újrafelvételi kérelemre, mivel „a befizetett (elismert) közigazgatási helyszíni bírsággal szemben, a Ket. 112.§ szerinti jogorvoslati eljárásra nincs lehetőség, mivel nem indult meg a közigazgatási eljárás, így határozat sem született” és a levélhez csatolt 3000 forint okmánybélyeget is visszaküldték.

Következő forduló: fellebbezés

Ezek után ismét a DAS és Dr. Vágány sietett segítségünkre. A válaszlevelet elemezve megjegyezte, hogy a helyszíni bírsággal szemben valóban nincs helye további jogorvoslatnak, ezt a törvény egyértelműen kimondja.

A helyszíni bírságot azonban csakis a helyszínen lehetett volna kiszabni, akár úgy, hogy ott van az elkövető, akár annak távollétében.

A közteresekre vonatkozó törvény (1999. évi LXIII. törvény - a közterület-felügyeletről), de még inkább a 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet szerint a bírság helyszíni kiszabását a hatóság eljáró tagjának közölnie kell a szabályszegővel, egyben tájékoztatni arról, hogy a tájékoztatástól számított 30 napon belül bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető.

Végül is, bármelyik profi parkouros, vagy falmászó simán megcsinál egy ilyen fotót. Vagy mégis kamerával készítették? Forrás: Origo

A 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet ráadásul megkülönbözteti a 3. és 4. sz. mellékleteket:

• "3. melléklet a 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelethez: Írásbeli tájékoztatás a közigazgatási bírság helyszíni kiszabásáról és az ügyfél nyilatkozata"

• "4. melléklet a 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelethez: Írásbeli tájékoztatás a járművezető távollétében kiszabott közigazgatási bírságról"

Két különböző dolog, két különböző eljárást vonz tehát a helyszíni közigazgatási bírság és az elkövető távollétében kipostázott közigazgatási bírság - fejezte be értékelését dr. Vágány Tamás. A makacs hivatallal szemben nem maradt más lehetőségünk, mint fellebbezni a VIII. kerületi Rendőrkapitánysághoz, és

a két tanú által is aláírt levelet ötezer forintos illetékbélyeggel felpántlikázni.

A dolog további sajátossága, hogy bár fellebbezést a rendőrségnek küldtük el, azt ugyancsak a közteresek címére kellett elpostázni.

Mit lép erre a rendőrség?

A levél május 31-én indult útnak, június másodikán ért célba, majd a közteresek június 9-i keltezésű levelükben értesítettek arról, hogy azt továbbították a rendőrségnek. Ők június 22-én keltezték levelüket, és az július első napján érkezett meg.

A rendőrség nevében tájékoztatást adó főtörzszászlós azt írta, hogy „ a hivatkozott ügyben a rendőrségnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. Évi CXL. Törvény (Ket.) 115. § szerinti felügyeleti eljárás lefolytatására nincs lehetősége. (...) ezért a beadványt a VIII. kerületi Önkormányzat jegyzőjének továbbította a szükséges intézkedés megtétele végett."

A zártláncú rendőrségi VÉDA sokkal komolyabb eszköz, mint a töredékáron kihozható önkormányzati (közteres) DVR-rendszerek. Ez az M5-ös bevezetőjén figyel, 0-24 órában - itt kétség nem fér a bírsághoz az objektív felelősség elve alapján Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Dr. Vágány Tamás a kialakult helyzetnek kétféle kifutását tudja elképzelni: jogilag némileg bizonytalan a helyzet azzal kapcsolatban, hogy az adott közterület-felügyelet határozatával szembeni újrafelvételi kérelmet elbíráló döntéssel szembeni fellebbezést illetően melyik hatóságnak van hatásköre eljárni.

Jogilag elfogadható a rendőrség lépése

- aminek következtében a fellebbezést a jegyzőnek, illetve annak az önkormányzatnak kell elbírálnia, amelyik a közterület-felügyelet létrehozásáról rendelkezett.

Szürke zónában mozgó önkormányzatok

Kérdés, hogy a jegyző illetékesnek tartja-e magát, mert ha nem, akkor külön eljárás veszi kezdetét arra vonatkozóan, melyik közigazgatási szerv köteles elbírálni a beadványt. Hatásköri vita esetén a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jelöli ki az eljáró hatóságot az érintett ügyfél vagy a hatóság kérelmére, soron kívüli eljárásban.

Csak a vak nem látja, hogyan kellene közlekedni. Ha ezek után leint a közteres, egy szavunk nem lehet, azt tényleg joggal teszi. De igaz ez a kamerára is? Fotó: Gulyás Péter (Origo)

Itt tart most a dolog, de ennyiből is látszik, hogy bár a főpolgármester és a belügyminisztérium is arról nyilatkozott korábban, hogy a megsarcolt autósok nem kötelesek fizetni,

a szabálytalanul kirótt bírságok visszautalásának menete nem pofonegyszerű.

.Cikkünket folytatjuk.

Érdemes figyelni a naptárat

Van még egy határidő, amit a megbüntetett autósoknak figyelembe kell venniük, mielőtt döntenek. Miután az érintettek tudomást szereztek arról, hogy nem hitelesített kamerákkal készült felvételek alapján büntették meg őket, tizenöt napjuk van benyújtani az új eljárásra vonatkozó kérelmüket.

Ez a több mint két hét akkor kezdődik, amikor az autósok egyedi adatigénylése után a kerületek kiadják a kamerák hitelesítési dokumentumainak másolatait, vagy megírják, hogy nem rendelkeznek vele. A hathónapos határidőt ezzel együtt is tartani kell az érintettnek.