Aszfaltozott úton érzi igazán otthon magát: csendes, stabil és gyors
Németesen kemények, de jól tartanak és kényelmesek a sportülések, viszont 198 ezret kell leszurkolni értük, az ülésfűtés külön 119 ezret, a tesztautóban lévő szép alcantara kárpit 415 ezret kóstál. Az Audi sajátos árpolitikája miatt a 11,3 millió forintos vételáron felül külön kell még fizetni a kétzónás klímáért, a tempomatért, a parkolóradarért, a guminyomás-jelzőért, a hátsó könyöklőért és a motorosan behajtható tükrökért is, a különböző asszisztens rendszerekről (sávtartó, holttérfigyelő, parkoló, táblafelismerő, távolsági fényszóró) nem is beszélve. Egyébként jó magasan van az üléshelyzet, hogy átlássunk a forgalom fölött, kiszállásnál viszont vigyázni kell, mert magas küszöböt kell átlépni. Fűthető szélvédőt nem kínálnak, van viszont rá hang- és hőszigetelő fólia 38 ezerért. Ez a tesztautóban szintén benne volt, így azt sajnos nem tudom megmondani, hogy e nélkül mennyire lett volna hangos az új fejlesztésű kétliteres dízelmotor.
Kemények, de azért hosszú távon is kényelmesek a kihúzható combtámaszos sportülések
Fóliával csak erős gyorsításkor hallatta nem túl kellemes, morgós hangját, egyébként szinte minden helyzetben diszkréten a háttérbe vonult a TDI, ami a remek hangszigetelésen kívül annak is köszönhető, hogy a széria DSG (akarom mondani S-Tronic) váltó nagyon takarékosra van beállítva, normál közlekedésnél jócskán 1500 alatt tartja a fordulatszámot, amint lehet, felvált a következő fokozatba. A hétfokozatú duplakuplungos hidegen lassú és darabos, de bemelegedve már villámgyorsan és szinte észrevétlenül vált, pont ahogy várni lehetett. Nyomatékból kell autózni az alacsonyan tartott fordulatszám miatt, persze Nm-ből van bőven, de ha hirtelen kell megindulni, akkor mégsem túl robbanékony a Q3-as. Dinamikus használat előtt ezért szinte kötelező átváltani S-be, ekkor a váltó 2000 körül tartja a fordulatot, és csak 3000-nél vált feljebb.
A hétfokozatú S-Tronic duplakuplungos robotizált manuális váltó csak hidegen kelletlen
Maga a motor egyébként a régi 170 lóerős TDI továbbfejlesztése: találtak még benne hét lóerőt és 30 Nm-t (most 380 Nm a csúcsnyomaték 1750-től), tettek bele start-stop rendszert, és a fékenergia visszatáplálás sem maradt ki. A motorleállító rendszer csak 0 fok alatt és hideg motorral nem működött, egyébként mindig, de nem túl finoman indítja be a motort, ha leszállunk a fékpedálról. Ha a 72 ezer forintba kerülő Drive Select üzemmód-kapcsoló nem maradt volna ki a tesztautó felszereltségéből, akkor többféle üzemmód (auto, dynamic, comfort, efficient) közül lehetne választani, ezek a kormány rásegítését, a gázpedál érzékenységét, a váltót és a futómű - ha benne van a 363 ezer forintba kerülő állítható lengéscsillapítás - keménységét állítják. Újdonság, hogy az efficient módban gázelvételre old a kuplung, és lekapcsolja a motort a hajtásláncból, hogy ezzel is csökkenjen a fogyasztás.
Szükség esetén bekapcsolódik a hajtásba a hátsó tengely is, ez nem az "igazi" quattro-hajtás
A futómű az állítható keménységű lengéscsillapítók nélkül sem rossz, hangolása feszes, de nem kényelmetlen, a csillapítás hatásosan tompítja az útfelületről érkező ütéseket, de azért mindent érzünk a távolból. Nyilván azért kemény egy kicsit, hogy a magas építés ellenére is stabil legyen a kanyarokban, és ezt hozza is a Q3. A magas üléshelyzettől eltekintve pont olyan vezetni, mint egy jobb kompaktot, valós méreténél mozgás közben kisebbnek érződik, egy csepp sincs benne a nagyobb SUV-k tohonyaságából. Sajnos az elektromos kormányszervó túl sok rásegítést nyújt (ezért lett volna jó a Drive Select dynamic állása, ami csökkentette volna ezt), ezért az útról érkező információk jó része elvész menet közben, az elfordításra pedig kis késéssel reagál az autó.
Jobban dől, mint egy rendes kompakt, de a szabadidő-autók között kevés stabilabb akad
Jó futóműve és erős motorja (0-100 km/óra: 8,2 mp) ellenére nem nyújt különösebben sok vezetési élményt a Q3-as. Az Audik szokásos steril érzése sajnos a kompaksága ellenére is megvan benne, valahogy nem éreztem azt, hogy aktív részese lennék az ember-gép interakciónak, amit vezetésnek hívunk. De ez a célcsoportot vélhetően alig fogja zavarni. Nem vágja majd földhöz őket a fogyasztás sem, amit a közel 1,6 tonnás tömeg és az automata váltó ellenére is könnyen nyolc liter alatt lehetett tartani a városban a téli fagyban is, autópályán szintén a nyolcat, országúton a hat-hét litert kér az erősebb dízelmotorral. Aki megelégszik a kézi váltóval, elsőkerék-meghajtással és 140 lóerővel, még ebből is megspórolhat közel egy litert, a vételárból pedig kétmilliót.
Nagy tempónál is halk, még a 235-ös gumik surrogása is elenyésző. Megfutja a 212 km/h-t
A tesztben szereplő autó alapára 11,3 millió forint, ami 1,6 millióval kevesebb a Q5-ösénél, azonos motorral-váltóval, ami egyáltalán nem nagy különbség, pláne a Q5 fejlettebb technikáját és a nagyobb helykínálatát figyelembe véve. Tesztautónk árából simán kijött volna a nagyobb is, mert az extrákkal (18 colos felni, xenon fényszóró, alcantara kárpit, fűthető sportülés, fényszóróasszisztens, kontrasztfényezés narancsmetál színnel, fény- és esőszenzor stb.) már 14 millió fölé nőtt az ára. Közvetlen vetélytársai közül a BMW X1-nél nagyjából 300 ezerrel drágább az Audi Q3 hasonló felszereltséggel és hajtáslánccal, a szupertrendi Range Rover Evoque-nál viszont 1,8 millióval olcsóbb.
Műszaki adatok |