Egy Rolls-Royce alatt a pesti aszfalt is vörös szőnyeg

Feltűnő, mint egy meteoritbecsapódás, 124 millió forintba kerül - és mellesleg a világ legnagyobb kabriója. Ráncfelvarrása alkalmából Magyarországra látogatott a Drophead Coupé, hogy megmutassa, milyen érzés az út felett lebegni, az autóiparban felhasznált legnemesebb anyagokat tapintani, antik műszerfalból high-tech funkciókat elővarázsolni, és hallhatatlan benzinmotorral gyorsítani. Mielőtt rohanna a lottószelvényért, ne hagyja ki a videót és képgalériát!

Manufakturális körülmények között készülnek a Rollsok. A tető tíkfa borítás alatt tűnik el a farban

Nemcsak részletmegoldásaiban, viselkedésében is jachtra emlékeztet, amelyet történetesen nem vízi, hanem szárazföldi közlekedésre találtak ki. Ennek - és a márka hagyományainak - megfelelően hatalmas átmérőjű, vékony karimájú és bőséges szervórásegítésű a kormánya, szűk fordulókban viszont sokat kell tekerni rajta, és nagyon észnél kell lenni a végtelenbe nyúló kocsiorr miatt. Mindez mégis tökéletesen illik a méltóságteljes fellépéshez és lágy rugózáshoz, amelyet a V12-es hihetetlenül finom járása fejel meg. Aki nem ismeri a technikát, azt hihetné, villanymotor hajtja a Rolls-Royce-t - olyan síri csendben vonul, hogy a Gellérthegyen fel-alá autózva a járókelők beszédét és az egyik ház fázós lakójának tüsszentését is hallottam benne ülve.

I-Drive, a legszebb csomagolásban: rejtett, krómozott pultról vezérelhető a szórakoztató elektronika

A Greenpeace-aktivisták persze aligha járnak majd ilyennel atomvonat elé láncolni magukat, a vételár mellett ugyanis a fogyasztás is kiverné náluk a biztosítékot. Nálunk az óriáskabrió városban 18-20 litert evett, de becsületére legyen mondva, a modellfrissítésnél tíz százalékkal csökkentettek az étvágyán. Így az új, nyolcfokozatú automataváltóval kombinálva a szabványos ECE-érték 14,9 l/100 km, de ez a leendő tulajdonosoknak valószínűleg ugyanúgy mellékes, mint a teljesítmény, amelyről a gyár korábban minden adattáblázatban annyit közölt: bőven elegendő. Ez most számszerűsítve 460 lóerő, bár fontosabb a szinte az alapjárattól jelentkező 720 Nm-es nyomaték. Pontos fordulatszámot azonban nem lehet leolvasni a műszerfalról, csak százalékban kifejezve a még rendelkezésre álló teljesítményt. Elvégre nem gépházban ülünk, hanem parancsnoki hídon. Ha gázt adunk, némasági fogadalmát megtartva meglódítja a nehéz testet a V12-es motor, de sportosnak sohasem érződik, száguldozás céljára úgyis épp elegendő potens sportkocsi közül lehet válogatni, lecsaphatunk mondjuk egy bő háromszor ennyibe kerülő Bugattira is.

Elegáns bőrkanapéba süppednek a hátul ülők, a szélvédelmet a gyár elvi okokból nem vitte túlzásba

A Drophead Coupé varázsa abban rejlik, hogy megmutatja, hová lehet még fokozni a luxust. Fényűzése távol áll a hivalkodó, modern kütyüktől, ezért amíg csak lehet, rejtve marad a navigáció és a körkörös kamerarendszer központi kijelzője csakúgy, mint a fedélzeti menürendszer kihajtható vezérlőpanelje. Az ódon műszerfalon ugyanúgy tekerőkkel szabályozzuk a fűtést, és súlyos, krómozott gombokkal kapcsolgatjuk a fő funkciókat, mint évtizedekkel ezelőtt, és a kormányoszlop tövében filigrán kijelző mutatja az aktuális sebességfokozatot. Szintén a régi korok stílusában hurkapálcika vékonyságúak a bajuszkapcsolók, amelyek közül a jobb oldali az automata váltó előválasztó karja. Ezeken a csápokon és egy-két gombon kívül azonban nem érhet a tulajdonos keze műanyaghoz az utastérben, hűvös krómokon és egy csordányi marha bőrén legeltethetjük ujjbegyünket. A faberakások is megérnek egy misét: a Rolls-Royce válogatott erdeiből származik hozzá az alapanyag, de ha a tulajdonos úgy óhajtja, szívesen beépítik a saját kertjéből származó szelídgesztenyét a műszerfalba, hogy emlékezzen, milyen csúcsokat tudott meghódítani úrfi korában. Szintén szériatartozék és a mai autók világában egyedülálló a hátrafelé nyíló, időszámításunk előtti megfogalmazásban "öngyilkos" ajtó, így menyasszonyi ruhában is könnyű beszállni, a járókelők pedig igazi show-műsort kapnak.

Visszafelé nyíló ajtókon lehet beszállni a részben vízálló beltérbe, az övekért nem kell nyújtózkodni

Nem lehet tovább fokozni a fényűzést - gondolhatják az eddigieket olvasva, de a java még csak most kezdődik tesztautónk extrafelszereltségével. A kabriók világában korántsem magától értetődően négy személynek is tágas utastérben kasmírborítást is használtak, a lenyitott vászontető mélyedését olajjal kezelt, káprázatos szépségű tíkfa betét fedi, akárcsak a Monacóban ringatózó luxusjachtokon. Egy orvosi táskára lettem figyelmes a csomagtartóban, ám közelebbről kiderült róla, hogy a méretre szabott RR-bőröndszett egyik eleme, és egy magyar ápolónő bő egyéves fizetését kell letenni érte. Ennél jóval nagyobb felár ellenében szálcsiszolt rozsdamentes acélból készült a motorháztető és a szélvédőkeret, ami fenséges látvány, de rendesen megdolgoztatja inasunkat, hiszen minden ujjlenyomat meglátszik rajta. Az angol mérnököknek is feladta a leckét, hogyan kerüljék el a korróziót a karosszéria többi részét alkotó alumíniummal, és tartóssági kérdések is felvetődtek. Ezért még évekkel ezelőtt vettek egyet a világ egyetlen rozsdamentes acél autójából, a DeLorean DMC-12-ből (ilyenből alakították ki a Vissza a jövőbe című film időgépét), és mindenféle kísérletnek alávetették, sós kútba tették, onnan is kivették.

A világ legnagyobb személyautó-vászonteteje zárul az utastér fölé, az elegancián sem esik csorba

Mégsem a motorháztető, hanem a rajta trónoló hűtődísz a Drophead Coupé fő ékessége. Ezt a gyári zsargon egy évszázada az Extázis Szellemének hívja, német nyelvterületen azonban - feltehetően egy borgőzös vadászat után - Emily névre keresztelték, amely aztán a magyar szaksajtóba is átszivárgott. A szárnyas nőalakot alapáron acélból öntik és krómozzák, de ezüstből vagy - mint tesztautónk esetében - üvegből is elkészítik, sőt az amerikai rapperek kedvéért arannyal is szívesen befuttatják. Hogy a szobor ne boncolja fel az elütött gyalogost, ütésre lesüllyed a hűtőrács mögé, és úgy is lehet programozni az elektronikát, hogy minden egyes ajtózárásnál biztonságba helyezze magát a vandál kezek elől.

Egyedül szélfogóhálót nem adnak a Dropheadhez semmi pénz ellenében, ami a nem túl messze hátranyúló szélvédővel együtt meglepően huzatossá teszi az utazást. Így viszont különleges szabadságélményben van részük az utasoknak, olyasmiben, amit a mai kabrióknál alig, legfeljebb a roadsterek világában élhetnek át. Mondanom sem kell, szándékosan tervezték ilyenre, nehogy bármiről is lemaradjanak a napfényes vidéken élő tulajdonosok. Arra az esetre pedig, ha rosszabbra fordulna az idő, egészen egyszerűnek hangzó megoldást ajánl a gyár: tessék venni mellé egy zárt Rolls-Royce Phantom Coupét!

Műszaki adatok - Rolls-Royce Phantom Drophead Coupé

Motor, erőátvitel, fékek. Hengerűrtartalom: 6749 cm3. Furat/löket: 92,0/84,6 mm. Hengerek/szelepek száma: 12/48. Teljesítmény: 338 kW (460 LE)/5350. Nyomaték: 720 Nm/3500. Sebességváltó: nyolcfokozatú automata. Fékrendszer elöl/hátul: hűtött tárcsa/hűtött tárcsa.
Méretek, tömegek. Hosszúság/szélesség/magasság: 5609/1987/1581 mm. Tengelytáv: 3320 mm. Saját tömeg: 2620 kg. Terhelhetőség: 430 kg. Csomagtartó térfogata: 315 liter. Üzemanyagtartály térfogata: 80 l.
Menetteljesítmények, fogyasztás. Gyorsulás (0-100 km/h): 5,9 mp. Végsebesség: 240 km/h. Átlagfogyasztás: 14,9 liter/100 km. Szén-dioxid-kibocsátás: 347 g/km.