A légzsákot kezdetben nagy izgalommal fogadták az autósok, mert akkor még azt hitték, hogy kiválthatják vele a kényelmetlen biztonsági övet, hiszen el volt rejtve a kormány közepén, így nem zavart senkit. A detroiti konkurensek, elsősorban a Lee Iacocca vezette Chrysler azonban hevesen tiltakozott ellene, és a keserű tapasztalatok bebizonyították, hogy a légzsák nemcsak életmentő, de életveszélyes is lehet. Mivel az amerikaiak továbbra sem kötötték be magukat, ezért a légzsákot erősebbre méretezték a maiaknál, de nem gondoltak rá, hogy a robbanásveszélyt jelenthet az utasokra, főleg a gyerekekre, ezért átmenetileg le is vették az extralistákról.
Michael Knighthoz nem illett volna, de Derrick mindig bekötötte magát
A nyolcvanas évekre és a német autóiparra volt szükség, hogy bebizonyítsa, életképes eszközt fejlesztettek, csupán okosan kell használni. A légzsákok ugyanis nem helyettesíthetik, viszont hatékonyan képesek kiegészíteni a biztonsági övet. A becsatolt utast a háromtonnás terhelésre tervezett övek a belső sérülések elkerülése érdekében fokozatosan engedik előre, az időzítve kinyíló légzsák pedig kipárnázza a befelé törő műszerfalat. Az első légzsákkal felszerelt európai autó a legnagyobb Mercedes, az 1981-es W126-os S osztály volt, melyhez extraként lehetett rendelni a már gázzal felfújt légzsákot.
Az első modern légzsákkal felszerelt autó az 1981-es Mercedes S-osztály volt
A légzsák kezdetben csak a luxusutók kiváltsága volt, majd egyre több típusba szerelték be. Vezető- és utasoldali légzsák szériában először az 1987-es Porsche 944 Turbóhoz járt, és ebben az évben mutatták be az első légzsákkal felszerelt japán autót, a Honda Legendet is. Ugyanakkor ez volt a "lufi" legzűrösebb időszaka is, elképesztő barkácsmunkák születtek. A gyártók egymás után építették be autóikba, egyszerűen csak belefaragták a sima kormányok közepébe, vagy ami még rosszabb, olyan típusokba is bekerült, melyek tervezése közben még nem is számoltak vele. Ilyen volt az első magyar Suzuki utolsó szériája is.
A Rover 100-asba a modellciklus végén került bele a légzsák, nem is védte meg a vezetőt
Töréstesztek tucatjai bizonyították, hogy a légzsák jelenléte önmagában semmit sem ér, ha az utascella gyűrődése és a kasztni deformálódása nincs összhangban vele. Kisebb autók karosszériája összeroppant, a sofőr előrebicsaklott, a kormány felcsapódott, a kinyíló légzsák hatástalan maradt, vagy még fejbe is csapta szerencsétlent. Megoldást csak az idő és a mérnöki munka hozott. A kilencvenes évekre már csaknem minden gyártó számításba vette az új autók tervezésénél a légzsákot. Megszülettek a formatervezett, buci kormányok és az évtized végére már az olcsóbb kategóriákban is alapáron vagy a második felszereltségi szinttől kínálták.
Cikkajánló |
Az Európai Unióban 2004-től kötelező lett a blokkolásgátló és a két légzsák minden újonnan forgalomba helyezett autóban, de addigra már általánossá vált a Volvónál bevezetett, 1994-től rendelhető oldallégzsák is. Az 1997-es BMW 7-es sorozatban jelent meg az első fejlégzsák, melyet hamarosan a borulás közben védelmet nyújtó függönylégzsák váltott le, ismét a Volvo modelljeiben. Az 1998-as Kia Sportage-ben jelent meg a térdlégzsák, amely még ma sem általános, és a biztonsági övbe épített lufi is csupán az amerikai piacon terjedt el.
Az első két légzsák hamar leereszt, az oldalsók felfújva maradnak
Ma már alig kapható olyan autó, melyet hatnál kevesebb légzsákkal szerelnek fel, hiszen a gyártók között nagy a verseny. Az Európában forgalmazott autókat 1997-óta vizsgáztató belga szervezet, az Euro NCAP csillagjaiért is óriási a küzdelem, bár ma már a legkisebb autók is könnyedén megszerzik a legjobb, ötcsillagos minősítést. Ehhez a biztonsági öv bekötésére figyelmeztető fényekre és hangjelzésre is szükség van. Egyes típusok az atomerőművek vészprogramjait megszégyenítő intenzitással képesek tilinkózni az övek kicsatolására vagy az ajtók kinyitására. Még ma is előfordul, hogy éppen a légzsák okoz bajt, összességében mégis sikersztoriként vonult be az autótörténelembe. Fejlesztése sem állt meg, a Volvo újdonsága már nemcsak a bent ülőket, hanem a gyalogosokat is megvédi. Megérte hatvan évet várni rá.
Így működik a Volvo gyalogoslégzsákja Az autó elejébe épített hét érzékelő jeleket továbbít a vezérlőegységnek. Amikor az autó egy objektummal lép fizikai kapcsolatba, a jelek módosulnak. A vezérlőegység kiértékeli a jeleket, és ha emberi lábként értelmezi a jelek által továbbított információkat, kinyílik a gyalogoslégzsák. Tíz centiméterrel emeli meg a motorháztetőt, melynek csuklóit pirotechnikai kioldószerkezettel látták el. Gázolás esetén egy csap eltávolításával kiold a motorháztető-panel hátsó része, ezzel egyidejűleg aktiválódik a légzsák, és megtelik gázzal. Felfúvódása során feltolja a motorháztetőt, és ebben a helyzetben marad. Nézze meg, hogyan működik a forradalmi rendszer! A motorháztető és a motortér kemény részei között létrejövő rés miatt a fedél deformálódhat, és ezzel tompítja az ütközést a gyalogos becsapódásakor. Felfújt állapotban a légzsák lefedi az ablaktörlők területének egészét, a szélvédő körülbelül harmadát, valamint az A oszlopok alsó részét. A rendszer aktiválódásától a teljes felfúvódásig néhány századmásodperc telik el. A rendszer 20 és 50 km/h-s sebesség között működik, hiszen a gázolásos balesetek 75 százaléka 40 km/h-nál alacsonyabb sebességgel történik. A technológiát számítógépes szimulációk, valamint az emberihez hasonló láb- és fejformák használatával fejlesztették. |