Kontrolláltan megcsúszni - téli vezetéstechnikai tréning a BMW-nél

bmw téli vezetéstechnika
Vágólapra másolva!
Amikor megjött a meghívó a BMW téli vezetéstechnikai képzésére, azt gondoltam, két napig befagyott tavakon fogunk keresztben autózni szöges gumis sportkocsikkal. Persze nem így alakult, inkább a mindennapi életben is hasznos fogásokat tanultunk, de azért arra is ügyeltek, hogy élmények nélkül senki se mehessen haza.
Vágólapra másolva!

Fotó: Gulyás Péter [origo]
A két bálna arra vár, hogy megnyíljon a hegy gyomra számukra

Délután átkeltünk egy távirányítós kapuval lezárt, közel két kilométeres alagúton a hegy gyomrán át a másik oldali Rettenbach gleccserhez, és egy hatalmas, hóval borított téren találtunk magunkat. Itt először az alulkormányzottság kivédését gyakoroltuk. Nem mindenki tudja, hogy egy autó akkor viselkedik alulkormányzottan, ha az orrát tolja kifelé a kanyarból. Tévhit, hogy csak az elsőkerék-meghajtású autók viselkednek így, túlzott sebességgel beesve egy kanyarba minden autó az első tengelyén veszíti el először a tapadást.

Mi ilyenkor a teendő? Azonnal nyomjuk ki a kuplungot, és tapossunk bele a fékbe. Mivel csökkent a tempó, és az autó súlya ekkor az első tengelyre terhelődik, nagy valószínűséggel az első kerekek vissza fogják nyerni az oldalvezető képességüket, ezt éreznünk kell a kormányt fogva. Ha még ez sem segít, akkor csökkentsünk a kormány elfordításán, ekkor már nagyon valószínű, hogy tapadni fognak az első gumik. Mindez leírva könnyű, de valójában gyors, kontrollált mozdulatsort igényel, tényleg be kell gyakorolni. Ha van menetstabilizáló elektronika, akkor persze könnyebb dolgunk van, mivel az ívbelső hátsó kerék megfékezésével stabilizálja helyettünk az autót.

Fotó: Gulyás Péter [origo]
Nem volt nehéz előidézni a túlkormányzottságot a hóval fedett tükörjégen

Ezután jöhetett a túlkormányzottság, amit a 272 lóerős, hátsókerék-hajtású 3-asokkal könnyű volt előidézni. Persze adott esetben akár egy elsőkerék-hajtású autó is lehet túlkormányzott, ezért tanácsos mindenkinek tudni, hogy ilyenkor mit kell tenni. Oktatóink azt mondták, hogy ilyenkor nyomjuk ki a kuplungot, és vegyük el a gázt, majd meglátjuk, hogy használ. És tényleg használt, a 330i gyönyörűen stabilizálta magát. Ezt a helyzetet a menetstabilizáló rendszer úgy oldja meg, hogy az ívkülső első kerék megfékezésével tereli vissza az autó hátulját a helyes irányba.

Kimondottan jó móka a keresztben csúszás, pláne, ha biztonságos körülmények között lehet csinálni

Miután kellően kigyakoroltunk magunkat, jöhetett a szándékos driftelés egy hatalmas körpályán, minden résztvevő nagy örömére. Egyszer majdnem sikerült egy teljes kört mennem keresztbe, büszke is voltam magamra, amíg meg nem pördültem ismét. Tapasztalhattam, hogy kimondottan nehéz a gázpedállal úgy kormányozni az autót, hogy egyensúlyban maradjon, és az idő előrehaladtával csak még nehezebb lett, ahogy lehordták a 330i-k a havat a tükörjégről. Eközben a szomszédos 8-as alakú pályán ment a csoport másik fele, az volt a feladatuk, hogy a bójákat a lehető legszűkebben kerüljék meg, akár a kéziféket is segítségül lehetett hívni. A végén már mindenfelé keresztbe-kasul csúszó 330i-ket lehetett látni, de ez trénerünket nem igazán zavarta, tudta, hagyni kell kiereszteni a fáradt gőzt.

Egymás mellett volt a 8-as alakú pálya és a kör alakú driftpálya

Másnap arra is volt idő, hogy X5-ösökön kipróbáljuk a lejtmenet automatikát; ez az a berendezés, ami a meredek lejtőkön a fékpedál érintése nélkül, biztonságosan leereszti a terepjárót. Aztán hólánc nélküli 750i-kkel és 5-os Gran Turismókkal próbáltuk a kikerüléses vészfékezést, a feladat egyszerű volt, teljes fékerővel kellett lassulás közben "sávot" váltani és vissza, hasonlóan, mint egy jávorszarvastesztnél. Itt a munka nagyját nem mi, hanem a blokkolásgátló végezte, a végén 50 helyett már 70-nel is sikerült a feladat teljesítése, ami szép eredmény volt a kéttonnás monstrumoktól.

Fotó: Gulyás Péter [origo]
A nehéz autó nem előnyös a havas pályán, de az 5-ös GT-vel és a 7-essel is volt pár feladat

Higgyék el, örömmel ültünk vissza a kisebb és kezesebb 330i-be, hogy még két laza, szórakoztató feladatot is teljesítsünk: 180 fokos fordulót hátramenetben, és előrefelé (rendőrkanyar) is. Előbbi volt a nehezebb, 30 km/órával kellett tolatni, majd a váltót üresbe tenni, gyors mozdulattal a kívánt irányba eltekerni a kormányt. Nehézségét az adta, hogy amikor a kocsi 90 fokos szöget zárt be az eredeti haladási irányával, villámgyorsan vissza kellett tekerni a kormányt egyenesbe, ami a komplex mozdulatsor közben nem is mindig sikerült. A rendőrkanyarnál már a kéziféket is használni kellett, miután egy fél kormányelfordítással kellőképpen belengettük az autót. Csúszás közben ki kellett nyomni a kuplungot, a kormánnyal viszont alig kellett dolgozni. Ezeknek a látványos manővereknek a hétköznapi életben aligha van nagy haszna, jó volt azonban megtudni, hogyan is kell őket profin véghezvinni.

A filmes kaszkadőrök is így csinálják: 180 fokos forduló hátrafelé

A napot és az egész képzést egy bójákkal kirakott, hosszú szlalomkörpályán (handling-course) fejeztük be, ahol folyamatos, kontrollált túlkormányzottságban kellett tartani a BMW-ket. Talán ez volt az egész program legjobban várt és legszórakoztatóbb része, de negyedóra múltán már kezdett fárasztó lenni a folyamatos ellenkormányzás egyik irányból a másikba, izzadtunk is rendesen ülésfűtés nélkül is, persze széles vigyorral az arcunkon.

Fotó: Gulyás Péter [origo]
Repkedtek a bóják a szlalom-driftnél. Igazi örömautózást kaptunk a végére

Aki az élményautózásért fizetne be egy ilyen tréningre, annak nem ajánlom, mivel ez viszonylag rövid időtartamot tett ki a két napból. Aki viszont valóban szeretne megtanulni biztonságosan közlekedni hóban, annak érdemes egyszer részt vennie rajta, pláne, ha a privát autója is hátsókerék-meghajtású.

Az utolsó feladat volt talán a legjobb: folyamatos túlkormányzottsággal végigmenni a hosszú szlalompályán

Mint megtudtam, a BMW már 1977 óta tart vezetéstechnikai tréningeket, azóta már több mint 200 ezer hallgatójuk volt, mostanában évi 18 ezer főt tanítanak a helyes vezetésre. Oktatóink közül volt, aki már több mint 30 éve űzi ezt a szakmát, és ez látszott az átadott tananyagon, a szervezésen és a tanítás módján is. Jó volt végre megfelelően felkészített, tanárokkal rádióösszeköttetésben lévő, erős autókkal, biztonságos körülmények között kitapasztalni a határokat, és fejleszteni a vezetési tudást. Aki akár csak egyszer is emiatt úszik meg egy balesetet, valószínűleg nem fogja sajnálni utólag a magyar pénztárcának borsos részvételi díjat.