A Latitude bi-xenon fényszórói kanyarkövetőek
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)
Akárcsak a külsőn, a műszerfalon is látszik, hogy a koreaiak még pár évvel le vannak maradva az aktuális trendektől. Ugyan a Renault próbált javítani a helyzeten, és a Samsung SM5-höz képest áttervezte a középkonzolt, de a beavatkozásuk unalmas, sablonos formavilágot hozott, néhány ismerős gombbal és kapcsolóval. Az anyagminőséggel nem volt különösebb bajom, de a Mégane-ból átvett kilincsek és kormány, a sorjás kapaszkodók és a rossz úton hallható műanyag-nyiszorgás nem illene egy felsőkategóriás autóba. Emellett hiányoznak a ma már egyre jobban elterjedt vezetéstámogató rendszerek is, se holttérfigyelőt, se sávváltás-segédet, se radaros sebességtartót, se ráfutásgátlót nem kínálnak még felárért sem az autóhoz. Meg kell elégedni a keréknyomás-ellenőrzővel és a segédvonalakat kirajzoló tolatókamerával, de ez 2010-ben már kevés.
Pótkerékkel csak 477 literes a csomagtartó, a nyílás viszonylag szűk
Vezetés közben azonnal beugrott a Chevrolet Epica, mivel hasonló érzés terelgetni a túlszervózott, érzékelten kormánnyal a közel ötméteres Renault-t. Sajnos a Latitude menettulajdonságai is egy olyan letűnt kort idéztek, amikor egy nagyautónak bőven elég volt, ha megfelelő rugózási komfortot nyújtott, de a jó útfekvés nem szerepelt fejlesztésekor a legfontosabb szempontok között. Hirtelen irányváltáskor bizonytalanná válik a Latitude, alaposan megdől a testes karosszéria, aminek eredményeképp gyakran beavatkozik a kissé durván működő menetstabilizáló elektronika. Érezhető, hogy a futómű tudását nem az európai átlagtempóhoz méretezték, az orrnehéz építés miatt nagyon alulkormányzott, különösen a háromliteres, V6-os dízellel. Vizes macskakövön például a motor súlya miatt egyenesen ment volna tovább, amikor elfordítottam a kormányt, ilyen viselkedést a Laguna például hírből sem ismer. Ezzel a futóművel leginkább autópályán, kátyús városi utakon vagy széles országúton lesz elemében az autó, de egy szlalomon vagy jávorszarvas-teszten nem fog remekelni.
Új arccal a Laguna
Három év elteltével, csendben frissítette a Renault a Lagunát, amit szintén kipróbálhattunk Portugáliában. Közvélemény-kutatások kimutatták, hogy szinte csak a külsővel nem tudtak kibékülni a potenciális vásárlók, a megbízhatóság ugyanis sokat javult a sok problémával küzdő elődhöz képest. Ezért műszakilag nem nagyon nyúltak hozzá a középkategóriás modellhez, csak egy teljesen új, kevésbé szögletes lökhárítót tettek előre, ami valóban sokat javít a megjelenésen, akárcsak a szempillás fényszórók. Belül nem tűntek fel a jobb anyagok, mivel belső minőségét tekintve már eddig is kiemelkedett a kategória átlagából a középkategóriás Renault.
Némileg változott a motorkínálat, a 205 lóerős turbós benzinest törölték, helyébe egy 170 lóerős "soft" turbós lépett, de ezt csak automata váltóval lehet párosítani. Érezhető volt a próbaúton, hogy javult a zajszigetelés, nemcsak a motor-, hanem az gördülési és futóműzaj is alig-alig volt hallható bent, és a gátlók is mintha jobban csillapították volna az úthibák, fekvőrendőrök ütéseit.
A modellfrissítés legfontosabb hozadéka azonban az, hogy már nemcsak a legerősebb motorokhoz, hanem kb. 200-300 ezer forintos felárért a 130, illetve a 150 lóerős dízelhez is elérhető lesz a 4Control négykerék-kormányzás. Ez annyit jelent, hogy 60 km/óra alatt az elsővel ellentétes, e fölött azzal párhuzamos irányban fordulnak el a hátsó kerekek, legfeljebb 3,5 fokot. Ennyi is elég azonban, hogy drasztikusan javítsa a Laguna manőverező képességét, útfekvését, kanyarsebességét, aktív biztonságát; valódi sportlimuzinná válik tőle az autó. Olyan kanyarodni vele, mintha sínautót vezetnénk, kivételesen stabil és jóindulatú minden helyzetben, szűk kanyarokban és autópályán is.
Városban pedig az tűnik föl, hogy akkora körön megfordul, mint a Clio, ezért Y-fordulóra szinte sosincs szükség. Jól jellemzi a 4Control képességeit, hogy a legnevesebb német szaklap (AMS) menetdinamikai mérésén az összes feladatban (szlalom, körpálya, kikerülés stb.) az első helyen végzett vele a Laguna, olyan autók előtt, mint a közismerten sportos BMW 3-as, Ford Mondeo, vagy a Mazda6. Ez a technológia a Lagunán kívül jelenleg csak az 5-ös és a 7-es BMW-hez érhető el, valószínűleg néhány év múlva többen is le fogják másolni. |
A Latitude hátsó ajtaján a kapaszkodó és a kilincs ugyanolyan, mint a Fluance-ben
Persze akadnak pozitívumok is a Latitude-ben, de ez kizárólag a Renault-nak, és nem a fejlesztőmunka javát végző Samsungnak köszönhető. A próbált két dízelmotor, a 175 lóerős kétliteres és a 240 lóerős V6-os egyaránt erősnek és halknak bizonyult, és a hozzájuk kapcsolt hatfokozatú automata is vajpuhán váltotta a fokozatokat, bár hajlamos volt néha másodpercekig gondolkodni. Valószínűleg kevesen engedhetik majd meg maguknak a 450 Nm-es nyomatékú nagyobbik dízelt, pedig ezzel a motorral az autópályák királyának érezhetjük magunkat, amit a mindig rendelkezésre álló, bőséges erőtartalék mellett a 235 km/órás végsebesség is jelez.
Kitölti a motorteret a bivalyerős és simán járó V6-os dízel. Nem véletlen, hogy az Infiniti is átvette
Már-már túl erős is az Infinitikben is megtalálható V6-os dCi ehhez az autóhoz, helyette a kétliteres is tökéletesen megteszi, ami 150 és 175 lóerővel is elérhető. Kevés esélye lesz a remek dízelek mellett a Nissan-féle, kétliteres, 140 lóerős benzinmotornak a piaci sikerre, bár az alacsonyabb vételár, és az, hogy etanolos verzió is lesz belőle, mégis felé terelhet majd néhány vásárlót, esetleg még taxisokat is.
A V6-os dízellel 7,6 másodperc kell a százas sprinthez
A Latitude sikere elsősorban az árától függ. Németországban a várható nagy értékvesztés miatt csak bérleti konstrukcióban lehet hozzá jutni, Franciaországban azonos motorral közel 10 százalékkal drágább a Lagunánál. Hozzánk jövő márciusban érkezik, árát valószínűleg a hasonló karakterű vetélytársak, a Chevrolet Epica és a Skoda Superb mellé lövik majd be.
Műszaki adatok |