Vágólapra másolva!
Első alkalommal rendeztek találkozót szovjet járművek számára az Alföld szívében. Hőség, nosztalgia és spontaneitás jellemezte a háromnapos eseményt.
Vágólapra másolva!

Fotó: Póla Gergely

Lesz korzó, vagy sem? Reggeli tanácstalanság
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre.)

Vasárnap reggel nyolckor indult volna a rendezvény leglátványosabb eleme, a városi korzó, rendőri felvezetéssel. Mivel azonban egyenruhát még fél kilenckor is csak a veteránosokon lehetett látni, kérdésessé vált az egész vonulás. Kisvártatva a szervezőknek sikerült kideríteniük, hogy a rendőrség valamiért nem fogja ellátni a felvezetés és a menetbiztosítás feladatát. Rövid töprengés után határoztak: rendőri segítség nélkül is megtartják a korzót, így ismét szerepet kapott a kék-fehér 2107-es Lada, illetve néhány motorkerékpár. Minden rendben - a tudósító örül, hogy szép fotókat tud készíteni a városon átvonuló járművekről; előremegy, kinézi a megfelelő helyszínt, a torkolat melletti Zagyva-hidat. A nap is jó szögben süt, már csak a motorok és az autók hiányoznak - és ez így is marad, mert valamilyen okból az oldtimerek az eredetitől eltérőn útvonalon haladnak. A tudósító aztán hiába megy utánuk, a szovjet gépek mögött feltorlódott forgalom reménytelenné teszi az eléjük kerülést. Később rájöttem a magyarázatra: a szervezők nyilván a Szovjetunió példáját követték a térkép megrajzolásakor, megtévesztendő az ellenséges tudósítókat.

Fotó: Póla Gergely

Utasokat nem szállít. 21013-as Lada
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre.)

A vonulás a Tisza bal partján lévő hipermarket parkolójában ért véget, ahol veteránbörzével egybekötött kiállítás zárta a háromnapos programot. Leginkább itt lehetett megfigyelni, hogyan reagálnak az emberek a szovjet gépek láttán: "Annak idején nekünk is volt ilyen", "Halálfélelmem lenne az oldalkocsiban", "Katonaságnál rendszeresen vezettem ilyet", "Ezzel utazott Brezsnyev is". Utóbbi - kétségkívül téves - megállapítás a néhány hónappal ezelőtt bemutatott Csajkára vonatkozott, amely csak a kiállítás helyszínén csatlakozott a megjelentekhez, és állandóan jókora tömeget tartott maga körül. Hasonlóképp a parkolóban mutatkoztak be a pedálos kisautók, zömében természetesen Moszkvicsok. Az orosz főváros gyártmánya a nagyoknál is jelentős arányt képviselt: az Opel Kadettből lett ős-Moszkvicstól a rendszerváltás hajnalán készített 2140-esig szinte a teljes evolúció megtekinthető volt.

Fotó: Póla Gergely

Így kevesen ismerik - pedálos Moszkvics a kezdetekről
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre.)

Ladából megjelent kör-, kockalámpás és ikerfényszórós, szedán és kombi, megőrzött és restaurált, gyári és tuningolt. Volgából ugyanakkor csupán kettő volt látható: egy luxuskocsi (3102-es) és egy műanyag rácsos kombi (24-12-es), utóbbi is csak a kiállításon. Az ötvenes évek amerikai stílusát idéző M21-es sorozat egy példányát a természeti erők tartották távol, a restaurátor az árvíz miatt nem tudott vele időben elkészülni. A két Zaporozsecnél és a velük rokon LuAZ 969M terepjárónál is nagyobb feltűnést keltett az esemény legbrutálisabb kétkerekűje, a Zapi V4-ese köré épített kardánhajtású motorkerékpár.

Fotó: Póla Gergely

Zaporozsec két keréken. Millió érdekes részlet a kormánytoktól az óráig
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre.)

A kiállítás látogatói szavazhattak a legszebb autóra, motorra és pedálos kiskocsira. Nosztalgia ide vagy oda, motorkerékpárok között a KMZ Dnyepr K-750-est, az autóknál pedig holtversenyben a rendőrségi Ladát és a legöregebb résztvevőt, a 401-420-as Moszkvicsot találták legszebbnek.