Használt autót külföldről

A járműimport minden érában rendelkezik a maga sajátosságaival, legyen szó határnyitásról, roncsbehozatalról, regisztrációs adóról vagy szlovák rendszámról. A költségek csökkentésére kialakulnak az "iparágak", mindig az aktuális igények szerint. Sok pénzért a régi álmokat is meg lehet valósítani.

Ne legyünk álszentek, ki ne szeretne pénzt megtakarítani a lehetőségek kihasználásával? A regadó nevű sarc elkerülésére sokféle mutatványt eszeltek már ki. A helyzet fogyasztóbarát megoldására szakosodott cégek némelyike olyan gyorsan létesült, hogy a honlapjaik is inkább összedobottnak, mint megtervezettnek tűnnek, mindenesetre a szükséges információt be lehet szerezni a netről.

A külföldről behozott autót nem nálunk helyezik forgalomba, ezzel legalább a regadó elkerülhető. A kínált megoldások sokkal alacsonyabb bekerüléssel, vagy az adóból leírható további költségekkel számolnak, még úgy is, hogy a külföldi forgalomba helyezés - változattól függően más-más - lépései pénzbe kerülnek. Kialakult egy három résztvevős liga: amerikai (és más, EU-n kívüli), szlovák valamint német rendszámosok. A vállalkozások előszeretettel rántják le a leplet egymásról, amikor a másik módszerének buktatóit elemzik. Úgy tűnik, az amerikai tábor vesztésre áll. Nézzük sorra a versenyzőket.

Amerikai rendszámos autónál a tájékoztatók szerint USA-beli céget alapítanak nekünk, kiváltják nevünkre a nemzetközi jogosítványt, így amerikai rendszámos autónkkal gond nélkül közlekedhetünk majd bárhol a világon. Ez így szép, csakhogy az ellenoldal ecseteli a dolog árnyoldalait is, többek között: amerikai munkavállalási engedély nélkül nem lehet a rendszámot használni; behozatalkor ideiglenes vámeljárást indítanak vám- és áfa-letéttel, majd legkésőbb hat hónap múlva kiviteli vámeljárással ki kell léptetni az autót az EU-ból. Amennyiben a járműnek nincs nemzetközi zöldkártyája (nem környezetvédelmi, hanem kötelező-felelősségbiztosítási igazolás), határbiztosítást kell rá kötni, ezt 2009-re havi hatvanezer forintban szabták meg; nem köthetnek rá cascót; csak cégestül lehet eladni, és így tovább. Egy amerikaiimport-cég ügyvezetőjét kérdeztem arról, hogy a felvetések megállják-e a helyüket, mire ő: kilencven százalékban igen. Kár, pedig egy Mercedes-Benz S 63 AMG L-t már 35 millió forintból hazahoznának, miközben nálunk 46 millió az ára.

Vagy nigériai

Érdekes megnézni, hogy a Magyar Biztosítók Szövetsége mire hívta fel Komáromi ezredes (volt közlekedésrendészeti főosztályvezető) figyelmét, amikor a zöldkártya-egyezmény csínjáról-bínjáról tájékoztatta: "...Értelemszerűen nem kell határbiztosítást kötni a Zöldkártya Rendszerhez nem tartozó ország gépjárművére, ha az, pl. egy amerikai vagy nigériai forgalmi rendszámú gépjármű és üzembentartója rendelkezik valamennyi EGT tagállamra és Svájcra érvényes Zöldkártyával vagy határbiztosítási szerződéssel..." Mennyi lehet Nigériában az áfa?

Vállalkozóknál közkedvelt megoldás a szlovák rendszám

Ha nem lehet amerikaival, jöjjön EU-s rendszámmal! Ennek feltétele az európai típusmegfeleltetés, a homologizálás. Találunk olyan vállalkozást, amely 790 ezer forintért elvégzi, és szűken egy százasért akciósan adja hozzá a szlovák rendszámot. Az autó EU-szabványos, itteni rendszámmal. A Denker nevű cseh cég magyar honlapján ugyanezt kínálja, szépen levezeti a behozatal során a költségek alakulását, amiből kiderül, hogy az S 63 AMG 133 ezer dolláros MSRP árából itthonra 190 ezer lett áfástul, vagyis 35 millió forintnál alig több, de magyar rendszámmal is belül maradna a 39-en.EU-s autónál nincs vám, de van regadó és áfa. A sokkal kedvezőbb adóviszonyok és a regadó-kerülés miatt lett megoldás a szlovákiai vásárlás és forgalomba helyezés. Egy cég, amely ezzel kapcsolatos szolgáltatást nyújt, tartózkodási, lakhatási és forgalomba helyezési ügyintézésért 2000 euró körüli összeget kér a magánszemélytől, akinek természetesen ki kell jelentkeznie itthoni lakcíméről. Mint mondják, a kötelezően előírt, összesen minimum féléves ott-tartózkodást nehéz ellenőrizni, és a regadót máris elkerülte a vevő, az egykulcsos áfa pedig csak 19 százalékos.

Céges vásárlókat más megtakarításokkal is csábítanak: sok személyautó-modellt haszonjárműként (N1 kategória) lehet forgalomba állítani az előírt csomagtér-elválasztás után, ezzel az áfát spórolják meg. A szlovákiai üzemanyag áfája visszaigényelhető (egy további lépéssel az EU-n belülié is), nincs súly- és teljesítményadó. Mindehhez egy céget kell alapítani Szlovákiában, amellyel cégvezetőként használom a járművet, vagy bérbe adom a magyar cégemnek, ekkor viszont be kell fizetni az N1 kategória miatt korábban visszaigényelt áfát. A regadó elbliccelésén túl visszaigényelhető a bérleti díj áfáját is.

Ez megint kereknek tűnik, de az adóhivatal később okozhat meglepetéseket. Az APEH a magyar cég bérelt autóját annak nézi, ami, vagyis személyautónak, és ettől fogva cégautóként kezeli, cégautó-adót fizettet utána, és az áfa-visszaigénylés sem lehetséges. Az adófizetési kötelezettségek szempontjából az illetőség számít, vagyis az, hogy melyik államban kötelezik adófizetésre az alanyt. Két állandó lakhely és kettős állampolgárság esetén az dönt, hogy hol van "létérdekeinek" (személyes és gazdasági kapcsolatainak) központja. Ha ez alapján sem egyértelmű, akkor a szokásos tartózkodási hely alapján bírálják el a kérdést, ekkor számít az a bizonyos "évente legalább 183, ott eltöltött nap". A lépések megoldhatók, így a tartózkodási hely lehet a döntő, a kérdés pedig az, hogy az adóhatóság egyáltalán mi alapján vonná kétségbe az adóalany állítását tartózkodása helyéről. Nos, van rá példa, hogy az adóellenőr szlovák kollégájával kimegy az ottani és a magyar lakcímre, majd kicsit körbekérdez a szomszédságban. Ha megdőlni látják az ott-tartózkodás tényét, máris az állampolgárra terhelik a 183 nap bizonyítását.

Egy S osztályú Mercedes-Benz árán milliókat lehet spórolni, ha külföldről hozzuk

A megvásárlás mellett egy másik lehetőség flottakezelő cégtől bérelni az autó(ka)t, akár flottás méretekben is. Debreczeni Zoltán, a DeFo Leasing ügyvezetője elmondta, hogy zömében Magyarországon veszik meg az autókat, mert később a szlovákiai forgalomba helyezés miatt kiesik a vételárból a regadó, viszont nagyobb - akár 20 százalék körüli - kedvezményeket kapnak a magyar kereskedőktől, mint a szlovákoktól. Példájukon érzékeltetve: egy Ford S-Max Titanium-S 2.5 T bizonyos rendelt extrákkal bő 12 millió forintba kerülne listaáron, náluk majdnem 4 millió forinttal olcsóbb. A forgalomba helyezett és bérbevett autók után az ügyfél cégautó-adóra kötelezett, megtakarítja viszont a regadót, hat százalékkal kisebb áfát fizet (ezt ugye nem tudja visszaigényelni), és a bérleti díjat leírhatja az adójából. A fenti Ford letét, vagyis kezdő befizetés nélküli, maradványértékes havidíja 48 hónapra bruttó 211 ezer forint, amiben a finanszírozás, a biztosítások, az útadó, a kötelező szervizek és a téli-nyári gumicsere is benne vannak.

Német forgalomba helyezés és bérlés esetén a szlovákiaihoz hasonlóan visszaigényelhető bérleti díjjal, költségekkel és szintén 19 százalékos áfával számolhat az ügyfél, és természetesen regadót sem fizet. Több vállalkozás foglalkozik németországi ügyintézéssel, valószínűleg ennek eredményeként láthatóan nőtt az útjainkon futó német rendszámos autók száma.

Innen oda

Magyar forgalomba helyezéssel, tehát regadóval együtt is, még mindig kifizetődő más EU-s országból autót hozni, legalábbis ha a megfelelő forrásból tesszük - mondta el egy autókereskedő ismerősöm, aki behozott új autóit magyar rendszámmal adja el. Ám szerinte meg fog fordulni a tendencia, mert a magyar kereskedőknél egyre jobb árakat lehet elérni. Már most is tapasztalható a jelenség, például Franciaországba Citroëneket visznek - tőlünk.

Suzukit nem érdemes külföldőrl hozni

Nagy sikernek örvendtek behozatal szempontjából a hibrid autók, ez meg is látszott a sok amerikai származású, egyébként nálunk ismeretlen Toyota-hibridjeinek (Camry és Highlander) sokaságán, de mára ez is befuccsolt, tudjuk. A típusbizonyítványos hibrid megfelelő árelőnnyel azonban még magyar rendszámmal is megéri, mert regadója csupán 190 ezer forint. Ugyanennyit kell fizetni a tisztán elektromos autók után is. Úgy tippelem, hogy így akár egy egészen meglepő slágere is lehet a jövőbeni autóimportnak: a Tesla Roadster. A kaliforniai cég tisztán elektromos sportkocsija 251 lóerős, 0 és 6000 közötti fordulatszámon fennálló nyomatékmaximumának is köszönhetően 3,9 másodperc alatt gyorsul 96 km/órára, végsebessége elektronikusan korlátozott 200 km/óra, hatótávolsága életszerű körülmények között 350 kilométer - mindez bármely sportkocsinak becsületére válna. Akkumulátora három és fél óra alatt néhány eurónyi összegért hálózatról feltölthető.

A Teslának van szalonja Londonban, lesz Monacóban, és alig egy hete nyitottak egyet Münchenben. Így hát az áfával 99 ezer eurós (27 millió Ft) autót 190 ezres regadóval hazaguríthatjuk. Még nagyobb durranás lesz a szintén elektromos Model S, amely már 2011-ben megérkezhet. A hétszemélyes, ötajtós limuzin - amelyet Frankfurtban már láttunk - egyszerre néz ki úgy, mint a Mazda6, a Lexus GS, a Maserati Quattroporte vagy az Aston Martin Rapide, a felnije meg olyan, mint a Mercedes-Benz SLR-é. Elég jó társaság. 5,6 másodperces gyorsulás és 50 ezer dolláros tervezett alapár jellemzi. A Roadster 109 ezerbe kerül, tehát bő kétszeresébe, arányosítás alapján a Model S európai ára nagyjából 45 ezer euró lehet majd, az potom 12 millió forint. Regadója ehhez képest csak pár forint.

Jó állapotú veteránt érdemes behozni, hiszen arra nincsen regisztrációs adó

Összegezve: lehet spórolni a kinti vásárlással még magyar forgalomba helyezésnél is, de az árakat aktuálisan figyelemmel kell kísérni, és nemcsak ettől függ a haszon. A külföldi rendszámok közül az amerikai (és nigériai stb.) azt is jelentheti, hogy "simlis vagyok", bár megnézném a vámost, aki egy vélelmezett követségi autóst kiintene a padkára. Az EU-s rendszámok közül a szlovákra ment rá a hatóság, de akkor például a némettel mi lesz? Vélhetően semmi, mint ahogy a szlovákrendszámosok ellenőrzése körüli nagy por is leülepedett. A regadó elkerülése (ha a hibrideket nem nézzük) kis hengerűrtartalmú motorral szerelt új autónál 250 ezer forint megtakarítását jelenti, tehát a költségek miatt kevésbé éri meg behozni. Nagy motorú kocsinál a vételár különbsége nőhet, a regadó és a haszon nagyobb. Azok a típusok, amelyekből Dunát lehet rekeszteni a használtpiacon, ráadásul magyarországi példányokkal, szintén nem jelentenek üzletet. A jó állapot és a megbízható futásteljesítmény miatt azonban érdemes európai forrásokat is végignézni, még ha gyakori is nálunk a modell. A külföldi készletben való halászatot, beszerzést és forgalomba helyezést komplett csomagként kínálják cégek, nagy európai használtautó-adatbázisokkal együttműködésben.

Ha sok pénzem lenne, mégis inkább a gyerekkori álmomat váltanám valóra. Akkoriban két távirányítós autóm volt, persze nem RC-k, hanem vezetékesek, ami után futni kellett. Az egyik egy "normális" Wartburg 353 W Limousine, a másik egy "kapitalista csökevény" De Tomaso Mangusta, de mindkettő PIKO-gyártmány. Nem, nem a Varjúra fáj a fogam, hanem a Mangustára: egy '68-as példányt 79 ezer euróért elhoznék Udinéből. De csakis muzeális minősítéssel, regadó nélkül, másképp a gatyám is rámenne.