Bálna Koreából - Hyundai ix55 3.0 CRDi teszt

Vágólapra másolva!
Az ix55 sok tekintetben a legek autója Európában a Hyundai-kínálatból. Ebben van a legerősebb és legnagyobb dízelmotorjuk, ennek a legnagyobb a mérete, és 13,5 milliós alapárával ez a legdrágább modelljük is egyben.
Vágólapra másolva!

Az első ülések nagyok és fotelszerűen kényelmesek, persze oldaltartást ne várjunk tőlük, a második sorban hasonló a helyzet, és szinte feleslegesen nagy a lábtér. Meglepetésemre még a harmadik üléssor is teljesen használhatónak bizonyult, és nem csak gyerekek részére, mint a kisebb hétszemélyes autókban. Itt is megfelelő a lábtér, csak azt kell megszokni, hogy az ülések alacsonyabban vannak, emiatt a combot nem támasztja meg kellően az ülőlap. Bejutni sem túl nehéz, a középső sor két szélső ülésének támlája előredönthető, az ülés pedig sínen előrecsúszik. Hét üléssel gyakorlatilag eltűnik a csomagtartó, öttel viszont közel hatszáz literes, lehajtott középső üléssorral pedig 1746 literes, amivel kisebb áruszállítókat is megszégyenít a koreai SUV.

Mivel az ix55 jelenleg a csúcsmodell szerepét tölti be a Hyundai európai kínálatában, ne csodálkozzunk, hogy teletömték luxusautós extrákkal: a kormányt és az első üléseket villanymotorral állíthatjuk, kulcs helyett csak egy jeladót kell magunknál tartani, van automatikus fényszóró és ablaktörlő, guminyomás-ellenőrző, ülésfűtés az elsőkön kívül még a hátsó szélső ülésekhez is jár, és még a csomagtartót is motorok nyitják-csukják. Gyönyörűen szól az Infinity hangrendszer, amiben a jó hardveren kívül bizonyára a tágas utastérnek és a puha bőrkárpitozásnak is nagy szerepe volt.

A háromzónás klímaberendezés sem általános a koreai autókban, igaz, a hátsó utasoknál csak manuális, így ott nem lehet pontosan, hőmérsékletre beállítani a levegőt, csak hideg-meleg állás között tekergethetjük a gombot. Luxusautós mércével még lenne hová fejlődni, mert csak a vezető ablakemelője automata, a kék megvilágítású órák meglehetősen egyszerűek, távolságtartó tempomat, adaptív fényszóró, elektromos rögzítőfék, panorámatető vagy ülésszellőztetés nem is rendelhető - igaz ezekért a nevesebb európai konkurens modelleknél is borsos felárat kell fizetni -, az ix55-nél pedig a jobb bőrkárpitozáson kívül minden az alapfelszereltség része.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

Otthoni fotelnek is beválnának a kényelmes első ülések


Vadonatúj fejlesztésű, háromliteres, V6-os dízelmotor került az ix55-be, papíron nagyon ígéretesnek tűnt a 240 lóerős teljesítmény és a 450 Nm-es nyomaték, a nevesebb márkák motorjai is csak nyomatékban adnak 10-15 százalékkal többet. A valós életben kicsit árnyaltabb a kép, mert a nehéz karosszéria és a kényelmesen kapcsolgató hatfokozatú automatikus váltó miatt nem érződik túlságosan dinamikusnak a Hyundai, amit a menetteljesítmények is igazolnak. 0-100 km/órára csak 10,4 másodperc alatt gyorsul fel, egy alig könnyebb, 235 lóerős dízel BMW X5-nek ehhez 8,1 másodpercre, a 224 lóerős Mercedes ML 350 CDI-nek pedig 8,6 másodpercre van szüksége.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

A 200 km/órát is megfutja az ix55, futóműve kellően stabil


Bőven vannak erőtartalékok a halkan és simán járó dízelben, a legnagyobb teljesítményét már 3800-as fordulaton leadja, ennél följebb nem is érdemes pörgetni, mert csak a hangja nő, az ereje nem. Az ix55-höz a lassú csorgás illik, amikor a hatfokozatú váltó finoman kapcsolgat, és alacsonyan tartja a fordulatszámot. Sajnos a teszt során nem sikerült elérni a gyár által ígért 9,4 literes fogyasztást, én jó két literrel többet mértem, de ez még így is bőven elfogadható érték egy ekkora vastól. Érdekes módon a futómű nem annyira dülöngélős, mint vártam, sokat dolgozhattak az európai változat futóművén a németországi Hyundai-központban. Jól csillapítja a futómű az úthibákat, érezhetőek, de csak jelzésszinten, a nagy kerekek könnyen átsiklanak a kátyúkon. Még az oldaldőlés és a bólintási hajlam sem nevezhető túlzottnak, a nagy test mozgása jól kontrollált, persze azért az ix55 nem sportos SUV, ezt igazolja a könnyen járó, malomkeréknyi szervokormány és a kényelmesen csillapított futómű. Terepre nem érdemes kimenni vele, mert felezője nincs, és az összkerékhajtása a lehető legegyszerűbb, központi tengelykapcsolós. 40 km/óra alatt állandó 4x4-re lehet kapcsolni, de ennél nagyobb sebességnél maga állítja be, melyik tengelyre mennyi nyomaték kerüljön, száraz aszfalton az első kerekek több mint kilencven százalékot kapnak.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

16 centiméter híján öt méter hosszú, magassága tetősínnel 1,8 méter


13,5 millió forintot csak kevesen fognak adni egy koreai autóért, pedig az ix55 tudása nem sokkal marad el a nevesebb konkurensekétől, ára viszont egy-két millióval alacsonyabb. Csak az a probléma, hogy ebben a kategóriában az autó tudása és ára mellett a megjelenés és a presztízs is sokat nyom a latba, ezekből pedig a koreai még nem áll annyira jól, mint egy X5-ös vagy egy Q7-es. Aki viszont egy vélhetően megbízható, mérete ellenére feltűnésmentes, nem hivalkodó óriás SUV-t szeretne, jól járhat az ix55-tel.

Műszaki adatok

Motor, erőátvitel. Hengerűrtartalom: 2959 cm3. Hengerek/szelepek száma: 6/24. Teljesítmény: 176 kW (240 LE)/3800. Nyomaték: 450 Nm/1750-3500. Sebességváltó: hatfokozatú automatikus.
Méretek, tömegek. Hosszúság/szélesség/magasság: 4840/1970/1750 mm. Tengelytáv: 2805 mm. Üzemanyagtartály térfogata: 78 l.
Menetteljesítmények, fogyasztás. Gyorsulás (0-100 km/óra): 10,4 mp. Végsebesség: 200 km/óra. Tesztfogyasztás: 11,4 liter/100 km. Szén-dioxid-kibocsátás: 249 g/km