Két forint egy kilométer: jönnek a villanyautók

Hamarosan a magyar utakon is megjelennek a különböző elektromos autók - ígérik a Frankfurti Autószalonon bemutatott modellek gyártói. A nagy márkáknál a környezetvédő járművek állnak a középpontban, a pár hét múlva itthon is megrendelhető napelemes minitől a konnektorból tölthető luxuslimuzinig. A zöldautók negatívumairól ugyanakkor alig hallottunk Frankfurtban, ezért hazai szakembereket kérdeztünk arról, okozhat-e problémákat Magyarországon a lakások hálózatára kötött kocsik generálta megnövekedő áramfogyasztás, és a veszélyes hulladéknak számító lítiumos akkumulátorok kezelése. 

Ha ennyiből nem derült volna ki, lenyűgözőnek találtuk azt a mérnöki munkát, amellyel a különböző márkák - gyakorlatilag egymással versenyezve - a járművek minden egyes pontját fejlesztve a károsanyag-kibocsátást csökkentik. A konnektorról tölthető elektromos autók elterjedése azonban több kérdést felvet, mint például a hálózatok leterheltsége, az áramfogyasztás kiszámlázása és a veszélyes hulladéknak számító, hamarosan tömegesen elterjedő hatalmas lítium-ionos akkumulátorok kezelése. Ezekről nem nagyon hallottunk Frankfurtban, ezért megnéztük, hogy Magyarországon mekkora probléma lehet ebből.

"A kéményre könnyebb szűrőt szerelni, mint a kocsira"

Az elektromos autók elterjedését támogatók azzal érvelnek, hogy tisztább lesz a levegő a városokban, míg az ellenzők egyes számú érve az, hogy a településeken tisztán üzemelő járművek által fogyasztott áramot a városon kívüli erőművekben meg kell termelni. Vagyis a környezetszennyezés csak kitolják a városból a természetbe, ahol azonban ugyanazt a bolygót szennyezzük. "Az igazság valahol félúton van, hiszen az elfogyasztott energiát valóban meg kell termelni valahol. A nagy kérdés az, hogy az erőművek mennyire korszerűek, márpedig Magyarországon Pakson kívül a többi között bőven vannak igencsak környezetszennyezőek" - közölte Lukács Pál, a műszaki egyetem gépjárművek tanszékének oktatója.

Felsmann Balázs volt energetikai szakállamtitkár szerint a zéró emisszióval rendelkező autók városi közlekedése még mindig sokkal jobb, mint a mostani helyzet, hiszen úgy egy helyre koncentrálódik a környezetszennyezés. "Egy erőmű kéményére még mindig egyszerűbb valamilyen korszerű szűrőt szerelni, mint minden egyes autóra" - mondta Felsmann, aki jelenleg egy energetikai tanácsadó céget vezet.

A hazai áram 38 százalékát megtermelő Paksi Atomerőmű az új atomerőművekkel való hatékonysági összehasonlításban más most sem állja a versenyt Felsmann szerint, "de ezt még tekintsük korszerűnek". A másik nagy áramtermelő egység Magyarországon a gázerőművek alkotta csoport, amelyeknek a fele Felsmann állítása szerint korszerűtlen, ezek felét 2020-ig korszerűbbé kellene tenni, ha nem lehet, akkor lecserélni. A volt államtitkár azt is elmondta, hogy vannak olyan számítások, amelyek ennél nagyobb arányról szólnak, és a mátrai lignit-erőmű is korszerűtlen a technikából adódóan, de "ezen nem nagyon van mit változtatni".

Az autók beleszólhatnak Paks bővítésébe

Nagy kérdés, hogy a remélhető árcsökkenést követően nálunk is idővel elterjedő elektromos autók mennyire terhelik majd meg a magyar villamos hálózatot. Ezzel kapcsolatban ugyanis a forró nyári napokon már azt hallani, hogy a sok működő légkondicionáló miatt alkalmanként amúgy is túlterhelt. Felsmann szerint ez az elkövetkező tíz évben még kezelhető lesz, utána viszont fejleszteni és szabályozni kell. A volt államtitkár hozzátette: az üzleti szemlélet megelőzheti azt, hogy ez hosszú távon probléma legyen. Ugyanis ha elterjednek az elektromos autók és akkora igényt generálnak a fogyasztói igények, akkor a befektetők erőműveket építenek erre, "hiszen a járműiparnál stabilabb piacot nem könnyű elképzelni".

"Lassan időszerű lenne kiszámolni, mekkora többletigényt jelentenek majd az elektromos autók. Néhány év és ezt a hazai erőművi tervezéseknél is figyelembe kell majd venni. Ha elterjednek az elektromos járművek, akkor az általuk generált plusz energiaigény beleszólhat a paksi atomerőmű bővítése körüli vitákba is, mégpedig a bővítés mellett" - fogalmazott a volt államtitkár.

Kártyával tankolnánk az áramot

Ez lenne a fejlesztési oldala a többlet energia-igény kielégítésének, de emellett szabályozni kellene Felsmann szerint az áram fogyasztását, azt, hogy az - egyszerűség kedvéért éjszakai áramnak nevezett - kedvezőbb árú energiát miként kapja meg az autó tulajdonosa, hogyan számlázódik ki számára. A legfontosabb, hogy ha valaki bedugja a konnektorba a kocsija csatlakozóját, akkor a rendszer tudja azt, hogy éjszakai áramot adjon a kocsinak.

FotA3: Tuba ZoltA!n [origo]

Kocsiból lógó elektromos vezeték - nemsokára természetes látvány lesz

Hogy nézne ki az ideális hazai rendszer? "A technikai része kártyarendszeren alapulna: a lakásokban, a munkahelyek mélygarázsaiban, a parkolókban lennének olyan csatlakozók, amelyekbe bedugva a kártya azonosítaná az autó tulajdonosát, egyben küldene egy jelet a központba, hogy most olcsó, éjszakai áramot fogyaszt az autó. Ezt kellene szabályozni, erre alapozva kellene az intelligens hálózatot felépíteni" - közölte a volt energetikai államtitkár.

Senki nem tudja, meddig bírják

Ennél is nehezebben megoldandó problémának látszik ma a veszélyes hulladéknak számító akkumulátorok majdani kezelése. Magyarországon jelenleg a hagyományos akkumulátorok feldolgozására sincs meg a technika, az ezeket begyűjtő cégek jellemzően Ausztriába és Szlovéniába szállítják őket. "Gyönygyösorosziban felépült egy üzem olyan 1,5-2 milliárdból, de azt ma eszi a gaz. Ráadásul ezek a járművek jellemzően a lítimuos akkumulátorokat használják, erre pedig sem mi, sem a világ még nincs felkészülve" - fogalmazott Lukács Pál, akinek egyik kutatási területe a műszaki egyetemen a járműipari hulladékok kezelése.

A docens szerint 2017-2018 környékétől lehet majd probléma a tömegével elhasználódott lítiumos akkumulátorok sorsa, hiszen az elkövetkező három-négy évben utcákra kerülnek a modellek, amelyek akkumulátoraira jellemzően három-négy év garanciát vállalnak a gyártók. Lukács szerint "van tehát nyolc-kilenc évünk, hogy felkészüljünk erre".

FotA3: HajdAo D. AndrA!s [origo]

Gyorstöltéssel akár húsz perc alatt feltölthető az akkuk jelentős része

Megkérdeztük a Reva hazai forgalmazójának vezetőjét, hogy szerinte mennyi ideig bírják majd a hamarosan nálunk is utcákra kerülő elektromos autóik akksijai, amelyek közül a lítiumosakra három év garanciát adnak. "A gyár kísérletei szerint kétezer töltést bírnak majd, ami a 160 kilométeres hatótávval számolva 320 ezer kilométeres élettartam. De hogy az utakon közlekedve mennyit bírnak majd a különböző márkák elektromos autóinak akkumulátorai, azt ma senki nem tudja pontosan megmondani, hiszen nincs erre precedens" - válaszolta Szabó János.