A különc svéd: Saab-történelem

Kétütemű motorokkal kezdte, import V4-essel folytatta, később a turbófeltöltő vált jellegzetességévé, napjainkban a bioetanolos hajtás egyik úttörőjeként ismerjük. A fényszórómosó, az ülésfűtés és -hűtés kifejlesztője, kardántengelyt sosem alkalmazott. Felelevenítjük a sorsfordító napok előtt álló Saab történelmét egészen a kezdetektől.

1969-ben a vállalat egyesült a Scaniával, és nem sokkal később Finnországban is megkezdte gépkocsik összeszerelését. Darabszám tekintetében egyáltalán nem nevezhetjük nagy gyárnak a Saabot, 1970-ben gördült le a szalagról az ötszázezredik autó. Csak összehasonlításképpen: a Volvo 1964-ben már a bűvös egymilliós határt lépte át, a Moszkvics ugyanezt 1967. május 18-án.

1970-ben megjelent a 99-es extrái közt a fejtámla; a modellválaszték négyajtós karosszériával, valamint a befecskendezős, 97 lóerős, automata 99E Automatic kivitellel bővült. Az 1971-es év újdonsága az 1,85 literesre növelt, 88 lóerős Triumph motor, a felfrissített beltér, a módosított orr, az új kipufogórendszer, valamint a világelső fényszórómosó és -törlő berendezés. A következő évben két Saab-vívmányt ismert meg a világ: az elektromos ülésfűtést és a 8 kilométer/órás ütközésig sérülésmentes lökhárítókat. Szintén 1972-ben mutatkozott be a saját tervezésű kétliteres motor, amely karburátorral 95 lóerőt teljesített, befecskendezővel 110-et. 1974-ben ülésekkel egybeépített fejtámlák növelték a biztonságot.

Harmadik Sonett az olasz Sergio Coggiola előadásában

A hetvenes évek első felében a mérnökök a ferde hátú és a kombi karosszéria keresztezésén dolgoztak. A cégvezetés a nagyobbik Saabot favorizálta, ezért csak a 99 Combi Coupé jelent meg a kínálatban - 1974 elején -, a 95-ös padlólemezére épített 98-as pedig tanulmányautó maradt. 1973 őszén újabb összeszerelő üzem létesült, de a belgiumi egység csak öt évig működött.

Időközben a kétajtósnak megjelentek a sportváltozatai, az európai piacon a kézi váltós EMS, Amerikában pedig az automata SSE. Főként belföldi piacra készült a számos kényelmi felszerelést nélkülöző, olcsó X7-es. E felett helyezkedett el a szintén takarékos L, a középkategóriát GL-lel jelölték, az 1976-ban bemutatkozó, injektorral, szervokormánnyal és automata váltóval ellátott, 118 lóerős csúcskivitel pedig a GLE betűsort kapta. Ugyanebben az esztendőben jelent meg a Combi Coupé ötajtós változata.

1976 más szempontból is mérföldkő a vállalat történetében: év elején elkészítették az egymilliomodik gépkocsit, nyáron pedig bemutatták a turbómotor terveit. A 145 lóerős 99 Turbót 1977 végén vették gyártásba; a típus sikerrel szerepelt a raliversenyeken. A kis Saabok V4-esét 68 lóerősre izmosították, de a kombit 1978-ban törölték is a kínálatból, a 96-os két évvel tovább húzta.

Combi Coupénak nevezték az ötajtós kivitelt

A gyár felfelé kezdett terjeszkedni: az 1978-ban bemutatott 900-as 21 centivel volt nagyobb a Combi Coupénál, és 32 centivel múlta felül a normál 99-es hosszát. Ezt a típust egy- és kétkarburátoros, befecskendezős és turbós-befecskendezős kétliteressel is készítették. A Saab nevéhez fűződő pollenszűrő ebben a modellben debütált. 1980-ban jött ki az ötfokozatú váltó, valamint a lépcsős hátú 900-as. Az első nyitott Saabot 1986-ban mutatták be, és óriási siker lett.

A nyolcvanas évek közepén a cég újabb lépést tett a piac felső szegmense felé. A tágas 9000-es modell az Alfa Romeo 164, a Fiat Croma és a Lancia Thema által is használt padlólemezre épült, formáját pedig Giorgietto Giugiaro alkotta meg. Ezzel egyidejűleg Lancia Deltákat is árusítottak Skandináviában Saab-Lancia 600 néven. A 99-est áttervezett farrésszel 1987-ig tartották a kínálatban, az utolsó két évben már 90-es típusjelzéssel.

A második 900-ast a modellfrissítés után már 9-3-asnak hívták

1989-ben a General Motors megvásárolta a Saab ötven százalékát, így az olasz irányt felváltotta a platformstratégia. Amikor a számtalan kivitelben gyártott "klasszikus" 900-as pályafutása 1993-ban véget ért, helyét az azonos nevű és hasonló kinézetű, de Opel Vectrára épülő jármű vette át. Hasonlóképp az 1997-ben bemutatott, és még mindig gyártásban lévő 9-5-ös is GM-darabokból állt; e típus egyik legfontosabb újítása a világelső üléshűtés volt.

2000-ben a vállalat egészét bekebelezte az amerikai konszern, de ez semmit sem javított a helyzeten. A svéd gyár már jó ideje veszteségesen működött, amit a GM megroppanása csak súlyosbított. Ma a márka jövője is bizonytalan - lehet, hogy jobb lett volna, ha 1977-ben létrejön a Volvo-Saab fúzió.