A műszerfal az Avantgarde-felszereltég miatt a sportosabb változat volt, fehér hátterű műszerekkel, amelyeket nem túl szép ezüst díszbetét vesz körbe, az Elegance feketéje sokkal jobban illene az autóhoz. Középen, a sebességmérőbe építve találjuk a központi kijelzőt, amely a különböző biztonsági asszisztensek ikonjai mellett az aktuális sebességfokozatot, a fedélzeti számítógépet, vagy akár a rádióállomások listáját is megjelenítheti a kormányra tett gomb nyomogatásával.
Csalódni fognak azok, akik jelentősen nagyobb hátsó helykínálatra számítanak, mint az előző E esetén. Mivel a külső hossz és a tengelytáv alig nőtt, és a magasság még csökkent is, lényegében változatlan méretű a kabin hátsó része, ami annyit jelent, hogy legfeljebb 190 centiméteres magassággal lehet kényelmesen elhelyezkedni, ami azért a legtöbb esetben bőven kielégíti az igényeket. Ugyanígy az 540 literes csomagtartó is, amelyben a feláras, kihúzható textil doboz könnyítette meg az apróbb tárgyak elhelyezését, de nem szabad túlpakolni, mert csak tíz kiló a teherbírása.
A Comand-rendszer vezérlőtárcsája. A váltó a kormány mögé költözik a V6-osokban
Kevesen fogják választani a 3,5 literes V6-os benzinest, amely a tesztautót mozgatta, pedig finom járásával, alig hallható, jellegzetes hathengeres hangjával tökéletesen illik az E osztályhoz. Korábban csak a CLS-hez kínálták ezt a közvetlen befecskendezéses blokkot, amelyik nem csak erősebb, de takarékosabb is elődjénél. Én a teszt alatt 11,5 literes fogyasztást mértem, 90 százalékban városban használva, de ez egy 292 lóerős, automata, 1735 kilogrammos nagykocsitól kifejezetten kedvező érték.
Nem csak a közvetlen befecskendezés, hanem a 17 százalékkal alacsonyabb gördülési ellenállású gumik, az energiatakarékos generátor, üzemanyag-szivattyú, klímakompresszor és szervokormány is hozzájárultak a kedvező fogyasztáshoz. Sőt, még a hűtő előtti zsaluk is lezárják a levegő útját, ha csak részterheléssel jár a motor, ami hozzájárul a világrekordnak számító, 0,25-ös légellenállási alaktényezőhöz. A fogyasztáscsökkentő technológiákat összefoglaló néven BlueEfficiency-nek hívják a Mercedesnél, és az összkerékhajtású valamint a V8-as verziók kivételével minden új E osztályba belekerülnek.
Kivételesen simán jár, könnyen pörög fel, és még csak nem is fogyaszt sokat a V6-os
Ezen a motoron nincs turbó, emiatt 3000-es fordulatszámig nem nyújtja azt a dinamikát, amit 292 lóerőtől várna az ember, persze lassúnak sem lehetne mondani. Ha tényleg sietni kell, akkor bizony forgatni kell az erőforrást, de a hétfokozatú automata ebben is partner, ugyanis van sportfokozata, de akár kézzel is lehet váltani a volánra tett váltófülek segítségével. Ez azonban cseppet sem illik a méltóságteljes Mercedeshez, jobban járunk, ha C, azaz komfort módban használjuk, és ráérősen csorgunk a forgalommal. Jó érzés a tudat, hogy akár 6,3 másodperc alatt is felgyorsulhatunk százra, lehagyva a legtöbb nagyfelnis, sportkipufogós városi önjelölt versenyzőt, azonban úriember ezt csak végszükség esetén használja ki.
Akár 250 km/órával is száguldhat, gyorsulása 6,3 másodperc
Autópályán azonban kevés autó érzi otthonosabban magát, tökéletes az egyenesfutás, a sebességérzet 130-nál nagyjából ugyanolyan, mint ennek a tempónak a másfélszeresénél, és a belső sávban a csillagos emblémának nagy a presztízse, emiatt szinte menekülnek előle. Kanyargós országúton egy 5-ös BMW-t terelgetni még mindig nagyobb élmény, de az E sokat fejlődott az elődhöz képest. Széria a V6-oshoz a változó áttételű szervokormány, amely lassú tempónál kicsit művi hatást kelt, de ahogy nő a sebesség, egyre jobban magára talál, csökken a rásegítés mértéke, és a középállásba is szívesebben tér vissza magától, mint az elődben.
Jól látszik a hátsó sárvédő jellegzetes domborítása. LED-es nappali fényeket is kapott
A futóműről sajnos nehezebb nyilatkozni, mert a tesztautón a 18 colos felnik voltak, sokat elvéve a rugózási komfortból, így amolyan sportosan kényelmes lett a hangolás. A széria 16-osokkal sokkal komfortosabb lehet, ezért is teljesen felesleges megrendelni a légrugózást, ami egyébként az E 500-hoz már alapáron jár. Szerencsére azonban minden E osztályhoz járnak az adaptív lengéscsillapítók, amelyek nagy tempónál felkeményednek, így egész jókat lehet kanyarogni is az E osztállyal, alacsony sebességnél pedig hatásosan tompítják az úthibák ütéseit.
Alig dől kanyarban, de a nagy tömeg azért érezhető
Az E 350 CGI BlueEfficiency 17 milliós ára elsőre, sőt másodszorra is mellbevágó, különösen annak fényében, hogy egy BMW 530i automatikus váltóval már 15,3 milliótól elvihető, igaz, csak 272 lóerővel. Az Audi A6 a vadonatúj, 290 lóerős kompresszoros V6-ossal már nagyon közel jár a 17 millióhoz (16,98), igaz nyomatékosabb, gyorsabb, ám többet is fogyaszt a szívómotoros Mercedesnél, de az alapáron adott, fejlett négykerék-hajtása télen jól jöhet. Igazi diszkont ajánlat a kedvező regisztrációs adó miatt ebben a kategóriában a hibrid Lexus GS450h, amely nem csak a leggyorsabb, hanem a legtakarékosabb is a mezőnyben. De az E 350 CGI legnagyobb vetélytársa vélhetően mégis az E 350 CDI lesz, a dízel ugyanis hasonló menetteljesítmények mellett közel két-három literrel fogyaszt kevesebbet, és még másfél millióval kevesebbe is kerül, igaz, járása nem olyan selymes, mint a benzinmotorénak.
Műszaki adatok Motor, erőátvitel, fékek. Hengerűrtartalom: 3498 cm3. Furat/löket: 92,9/86,0 mm. Hengerek/szelepek száma: 6/24. Teljesítmény: 215 kW (292 LE)/6400. Nyomaték: 365 Nm/3000-5100. Sebességváltó: hétfokozatú automatikus. Fékrendszer elöl/hátul: belső hűtésű tárcsa/belső hűtésű tárcsa. |