Bánki, a motorforradalmár

Ha megkérdezik, mi az autóipar legjelentősebb magyar találmánya, szinte mindenki a porlasztót említi. Jogosan, hiszen forradalmasította a belső égésű motorokat, a hőskortól egészen a közelmúltig a benzines gépkocsik szerves része volt. Bánki Donát, a karburátor egyik feltalálója százötven éve született, ez alkalomból felidézzük munkásságát.

Számtalan motor viselt ilyen táblát

A tízes évek elején Bánki újfajta vízturbinát tervezett, melyet a Bánki-féle Vízturbinát Értékesítő Rt. nevű vállalat kezdett gyártani, és 1928-ig több mint 850 darabot adott el. A szerkezetet a Ganz, sőt németországi és szovjetunióbeli üzemek is gyártásba vették.

	Az Akadémia értesítő levele

Kortársai különösen szerény embernek írják le Bánkit, aki sok pályatársával - például Bláthy Ottó Titusszal - ellentétben gyalog járt, nem autóval. Karakterét jól jellemzi, hogy az 1916-ig betöltött dékáni tisztség jövedelmének egy részét a szegény diákok támogatására fordította. Bár a karburátor kapcsán a Maybach cég magának követelte az elsőséget, tény, hogy Bánki és Csonka megelőzte a neves vállalatot, és ezt Németországban is több intézmény elismeri. A száztizenhat évvel ezelőtt bejegyzett találmány még ma is több mint 160 millió benzinmotort táplál.

Bánki-emlékhónap

A másfél évszázados jubileum alkalmából a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Tudományos Akadémia, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Műszaki Főiskola, a Gépipari Tudományos Egyesület és Bakonybánk önkormányzata emlékbizottságot állított fel. Áprilisban a Budapesti Műszaki Egyetem Rektori Tanácstermében sajtótájékoztatót tartottak, melyen kiállították a gépészmérnök, tudós és feltaláló nyilvánosság előtt még be nem mutatott festményeit.

Az eseményen prof. dr. Michelberger Pál akadémikus azt mondta, Bánki példája három feladatot ró az utókorra: a tehetségek kiválasztását és gondozását, az oktatás színvonalának megőrzését és fejlesztését, valamint az innovatív vállalatok ösztönzését. Prof. dr. Németh József, a Budapesti Műszaki Egyetem professzora úgy fogalmazott: Bánki örökösének lenni annyi, mint korszerű mérnökképzést folytatni. Dr. Gáti József, a Budapesti Műszaki Főiskola kancellárja szerint Bakonybánk jelentősége ma az, hogy megmutassa: kis közösségből is ki lehet törni.

A bizottság áprilistól júniusig rendezvények sorával tiszteleg Bánki Donát emléke előtt, elektronikus adathordozót állít össze az életéről, és vándorkiállítást szervez a műszaki oktatási intézmények bevonásával, a Gép folyóirat pedig különszámot jelentetett meg az évfordulóra. A mérnöki kamara 2008 őszén két kategóriában pályázatot hirdetett középiskolai tanulók, főiskolai és egyetemi hallgatók számára. A rendezvénysorozat záróakkordja a szülőfalu, Bakonybánk megemlékezése volt június 6-án, a feltaláló születésének napján. Ekkor került sor a pályázat eredményhirdetésére és a díjak átadására, bemutatták a Közlekedési és Műszaki Múzeum által restaurált motort, felavatták a feltaláló szobrát, valamint elhelyezték a Bánki Donát Bemutatópark alapkövét.