Ingyenbicikli-rendszert terveznek Budapesten

Vágólapra másolva!
Kerékpárkölcsönző rendszer kiépítésén dolgozik a Főpolgármesteri Hivatal és a Magyar Kerékpárosklub. Akár már 2010 őszétől ezer darab kerékpárt használhatnak a budapestiek és a fővárosba érkezők szinte ingyen. A felmérések szerint van igény a külföldön működő szisztémára, amely 1,19 milliárd forintért indulna el, és a biciklis balesetek számának csökkenését is remélik tőle.
Vágólapra másolva!

A környezetvédelemért is felelős Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes titkárságától kapott számítások szerint a tervezett beruházási költség 1,19 milliárd forint. Ennek legnagyobb tétele az ezer kerékpár és az ugyanennyi dokkoló, amelyre így együtt 931 millió forintot szán a terv. 122 millióba kerülne a biztonsági rendszer, 100 millióba az informatikai háttér, 24 millióból szállító járműveket vásárolnának, 10 milliót költenének marketingre, hetet az irodákra, ötmilliót pedig a karbantartó műhelyre. A titkárság szerint az induló költségek 90 százalékát az Európai Unió finanszírozza.

László János, a kerékpárosklub elnöke szerint a hosszú távú stabil működés legfontosabb feltétele, hogy a rendszer piaci alapon létezzen, vagyis a működtetője anyagilag érdekelt legyen. "Ahol csak politikai szándék állt a kerékpárkölcsönző elindítása mögött, de nem volt része a rendszernek az üzleti érdek, vagyis nem volt megfelelően előkészítve, ott nem működött sokáig a dolog" - fogalmazott László az [origo]-nak. A Parking Kft. szerint még nem dőlt el, hogy az önkormányzat vagy egy piaci szereplő működteti majd a rendszert; a külföldi példák inkább az utóbbi mellett szólnak.

A regisztrációs díjak mellett a számítások évi körülbelül ötvenmilliós reklámbevételekkel és szponzorációs díjakkal is kalkulálnak. Arra persze csak felmérések és becslések vannak, mennyien regisztrálnak majd, mindenesetre az ezerforintos díjjal számolva tízezer regisztrálónként tízmilliós bevétellel kalkulálhatnak évente. Ennél több pénzt hozhat a konyhára az előzetes számítások szerint a bicikliket harminc percen túl használók bérleti díja, ebből évi ötvenmillió forintot remélnek.

Az éves működtetési költségeket jelenleg 150-200 millió közé teszik, és mint a beruházásba, ebbe is befizetné a hiányzó összeget a Fővárosi Önkormányzat. Gyarmati szerint a költségvetésbe bekalkulálták, hogy évente a kerékpárok 30-40 százaléka javításra szorul vagy ellopják.. Ezt a kettőt így együtt számítják, arra vonatkozóan nincs külön becslésük, darabra mennyi bringa tűnhet majd el minden egyes évben.

Csip a vázba - kamera a város szélére

Azt viszont határozottan ígérik a kölcsönző rendszer előkészítői, hogy a külföldi tapasztalatok közül minden használhatót igénybe vesznek a lopások minimalizálása érdekében. Márpedig rossz tapasztalat van bőven, Párizsban igen sok kerékpárt lopnak. Vegyük sorra a tervezett óvintézkedéseket. Először is már ránézésre teljesen mások lesznek a bringák, mint egy átlagos kétkerekű, így akinek eladásra kínálnák azt, az egyértelműen látná, hogy egy bérelhető budapesti biciklit akarnak rásózni.

Forrás: AFP

Elképzelhető, hogy hitelkártyával is el lehet majd hozni a bringákat

Ennél is nagyobb különbséget ígér, hogy ezeknek a kerékpároknak "egyetlen csavarja sem lesz kompatibilis az üzletekben megvásárolható kerékpárokhoz" - közölte László János, aki szerint ezért nem is lesz olcsó a beszerzésük. Vagyis nincs értelme ellopni alkatrésznek, mert az alkotóelemei használhatatlanok más bringákhoz.

Mindezek mellett komoly biztonsági rendszer kiépítését is tervezi a Parking Kft. Eltávolíthatatlan egyedi azonosítókat, csipeket akarnak beszereltetni a kerékpárokba, amire a legbiztosabb helynek a váz belseje ígérkezik. A kerékpárkölcsönző rendszertől függetlenül is tervezik, hogy forgalomtechnikai okokból Budapest 134 belépő pontján, plusz még 100-120 helyen kamerákat szerelnek fel. Gyarmati szerint ezt a rendszert az esetleges tolvajok azonosítására is lehetne majd használni.

Külföldi adatok és árak

A világon jelenleg működő kerékpárkölcsönzők közül Párizsban használható a legtöbb, 20 600 bicikli (1451 állomással). Barcelonában 3000 kerékpár kölcsönözhető (194 állomás), Montrealban 2400 (300 állomás), míg Tel-Avivban 2000 (100 állomás).

Az árakban már nincs ekkora különbség. Általában mindenhol az első harminc perc ingyenes, kivéve Bécset, ahol egy órát tartalmaz a regsiztrációs díj. A legdrágább helyen, Párizsban a második harminc perc egy euró, a harmadik már két euró, míg minden további félóra már négy-négy euró. A legolcsóbb Európában a szomszédos Bécs, ahol az ingyenes első óra után a második egy euró, de itt is plusz pénzzel büntetik a hosszabb használatot. A harmadik óra már két euró, minden további óra négy-négy euróba kerül.