Őrnagy úr, már nem dobozolunk! - Opel Agila 1.2

Vágólapra másolva!
Feleség szívesen lennék - mert akkor vezetnem és nem kifizetnem kellene az Agilát. Azt megtenné helyettem a férjem, aki ajándékként beállítaná a garázsunkba. Felejtsük el az Agilát mint olcsó, kiskategóriájú családi autót, és gondoljunk rá úgy, mint jól használható második autóra a városi futkározáshoz.
Vágólapra másolva!

Az Agila magas és rövid, az orra kicsi, a farát mintha lenyesték volna: már érthető, hogy a viszonylag hosszú beltér mellett is csak 3,75 méteres a teljes hossz. Tengelytávja viszont meglepően kicsi (3,36 m), így hát szép teljesítmény a belső helykínálat.

A csomagtartó értelemszerűen szűkös, a tágasság tehát relatív, ami nem csoda, hiszen miniautóról van szó. Megjegyzem, egy-két japán kiskategóriás autó ugyanezt a helykínálatot hozza nagyobb tengelytávval, kisebb külmérettel. Amiben az Agila nyer, az a fej fölötti tér - nem csoda, majdnem 160 centi magas az autó.

Az ülésre még leengedett állásában sem kell lehuppanni, szinte felülünk. Magasan helyezkedünk el, nincs ennél jobb egy sűrű forgalmú városban. Az Agila is hordozza azonban az emelt üléshelyzetű kisautókban gyakori hiányosságot, vagyis hogy a széket elég távol tolva a pedáloktól már túl messze kerül a kormány. Ha a kormányt szeretnénk megfelelő távolságban tudni, a lábunk lesz túlságosan behajlítva - csak megszokni lehet. Sokat segítene, ha a kormányoszlop nemcsak föl-le, hanem előre-hátra is mozgatható lenne, de ezt a lehetőséget az Agila még extraként sem kínálja. Egyébként is csak egyféle felszereltséggel kapható (Enjoy), tehát a motorok és a váltóművek adják a változatosságot.

Fotó: Gebauer Hanga [origo]

A széles nyomtáv és a sarkokba kitett kerekek is hozzájárulnak a stabil haladáshoz


A két benzinmotor közül a kisebb 65 lóerős, egyliteres háromhengeres, a nagyobb pedig négy, 1,2-es, 86 lóerővel. Az egyetlen dízel 1,3-as, 75 lóerővel. Utóbbi két erőforrás 1242 és 1248 köbcentis, tehát a benzines kicsit alul-, a dízel fölülcímkézett. Mindegyikhez ötfokozatú kézi váltó csatolható, egyedül a nagyobbik benzineshez lehet négygangos automatát választani. Az arany középút rögtön megállapítható: nem választjuk a kis benzinest, ha hozzáképzelünk négy személyt és kb. 1,3 tonnát, 150 ezer forint pluszt pedig megér a dinamikusabb egykettes.

Kihagytuk a dízelt? Okkal. Hiába a nyomatékosság, mert az árcédulát túlgépelték: a nagyobb benzineshez képest 550 ezer forintot kell ráfizetni. Tízezer kilométeren alig 21 ezer forintot takarít meg a dízel, tehát csak az üzemanyagköltséget figyelembe véve bő negyedmillió kilométer után kezd spórolni. A dízelt az vegye, aki a viszonylag jól felszerelt miniautójáért nem átall kiadni 3,7 milliót. Valós körülmények között egyébként ideális az 1,2-es benzines fogyasztása, egy-háromszeméllyel városban sem ment 6 liter fölé. Autópályán persze már másfél-két literrel többet fogyasztott, de a rövid váltó és az itt már nagy fordulaton pörgő motor mellett ez nem csoda.

Fotó: Nógrádi Attila [origo]

Alacsony a csomagtér. A kemény kalaptartó felhajtva éppen csak megáll, rögzíteni nem lehet


A dinamikus autózáshoz kisebb terheléssel az 1,2-es is elég, mert ereje 1500 fölött használható, átlagos dinamikával, egyenletes gyorsítással körülbelül ötezres fordulatig. Váltáskor itt is felbőg a motor (nem az első GM-termék ezzel a tulajdonsággal), de ettől eltekintve jó váltani a pontos és határozottan kapcsolható egységgel (ez viszont nem Opel-jellegzetesség). Különösen, mivel a kar magasan van, és rövid utakon jár. A motor 3000-es fordulat táján kezd hangosodni, ez nagyjából 100 km/órás sebességet jelent, de a beltéri elemek síri csendben vannak még rossz úton is. Menet közben kiderül, hogy a vezetés élménye általában volt fontos szempont az Agila tervezésekor: magassága ellenére stabil, ebben az elég nagy nyomtáv is szerepet játszhat. Kanyarban csak az oldaltartás nélküli székek rontják a sofőr tetszését. A futómű elegendő csillapítóerővel, de feszesen dolgozik. A kormányzás pontos, érzékeny, és ami meglepő, erőt igényel, éppen ez teszi - szerintem - nem kifejezetten női autóvá az Agilát. Ha később kerülne a kínálatba egy-két felpaprikázott motor, igazi élményautót tisztelhetnénk benne. Az viszont már nagyon sokba kerülne, mert az Agila most sem olcsó.

A Splash egy kicsit olcsóbb

Árban az Agila-Splash páros versengését többnyire a Suzuki nyeri. Az Opel egyféle felszereltséggel és rövid extralistával, a Suzuki a szokásos szintekkel száll harcba. Az alapmotorral a legolcsóbb, klímás, de rendkívül fapados Splash GC 2,4 millió forint alatt van, míg a szintén alap, de jól eleresztett Agila légkondival éppen 3 millió. Az 1.2 GLX Suzuki nagyjából azon a szinten van, mint az Agila Enjoy, de ködlámpák nélkül, vannak viszont oldallégzsákjai. Ára klímásan éppen hárommillió alatt van, az Opelé 200 ezerrel több. A mindennel felszerelt 1,2-es Agila 3,4 millió forint, a Splash 1.2 GS tízezrekkel olcsóbb, de ülésfűtést is ad. Az automata felára az Opelnél negyedmillió, a Suzukinál kétszázezer. Az Agila csak a dízelváltozatban előz, 3,45 millió forintos vételára 150 ezerrel jobb ajánlat a dízel Splash GLX-énél, de mindkettő klíma nélküli összeg.



Az árlista alsó végén az alapmotoros változat 2,75 millió forintért szerepel, 2,9 millió az egykettes ára, és 3,45 millió a dízelé. Ezért a pénzért elektromosak a tükrök és az elülső ablakok, ködlámpa is világít elöl, mp3-as CD-játszó szól bent, fedélzeti számítógép méricskéli a menetadatokat. Az alapszintű két légzsák és az Isofix-pontok mellé érdemes megvenni a biztonsági csomagot (120 ezer Ft), amely menetstabilizálót és két oldallégzsákot tartalmaz. Az Agilának még nincs töréstesztje, de nyugodtan vehetjük alapul az 1,2-es benzines Suzuki Splash négycsillagos eredményét, amelyet oldallégzsákokkal ért el. A klímát, a ma már alapszintűnek tekinthető felszerelést újabb negyedmilliós kiadás árán kapjuk meg. A könnyűfém keréktárcsa, a bőrkormány és az igényesen sötétített hátsó ablakok még 135 ezer forintba kerülnek, de ezek nélkül már el lehet autózgatni.

Fotó: Nógrádi Attila [origo]

2,9 millióba kerül az 1,2 literes alapváltozat, de még bőven lehet költeni extrákra


Szóval, adott egy nem(csak) női autó, kulturált működéssel, élvezetes vezethetőséggel, jó minőséggel, de magas árral. Ez nem csupán a kívánt felszereltségi elemek plusz megvétele miatt van, hanem mert a szűk hárommilliós alapár és a négyet közelítő csúcs-ár mellett is dobozhangon csukódik az ajtó, és a felhasznált anyagok is olcsóbbak, rajtuk nem változtat az extrázás.

Műszaki adatok
Motor, erőátvitel, fékek.
Hengerűrtartalom: 1242 cm3. Hengerek/szelepek száma: 4/16. Furat/löket: 73,0/74,2 mm. Teljesítmény: 63 kW (86 LE)/5500. Nyomaték: 114 Nm/4400. Sebességváltó: ötfokozatú kézi. Fékrendszer elöl/hátul: hűtött tárcsa/dob.
Méretek. Hosszúság/szélesség/magasság: 3740/1680/1590 mm. Tengelytáv: 2360 mm. Nyomtáv elöl/hátul: 1470/1480 mm. Csomagtartó térfogata: 225-1050 l.
Menetteljesítmények, fogyasztás. Gyorsulás 0-100 km/órára: 12,3 s. Végsebesség: 175 km/h. Átlagfogyasztás: 5,5 liter/100 km. Tesztfogyasztás: 6,0 liter/100 km. Széndioxid-kibocsátás: 131 g/km