A tepsi visszatért - BMW 730d teszt

Vágólapra másolva!
2001-ben a BMW sokkolta a rajongótáborát a Bangle-féle 7-essel, üzletileg sikeres volt a stílusváltás, szépen fogytak a táskásszemű bálnák. Ennek fényében nem nehéz megjósolni a legújabb 7-es karrierjét, amely nem csak jobb lett a réginél, de szebb is, bár ezt nem volt túl nehéz összehozni.
Vágólapra másolva!

Az első pillanatra gomberdőnek tűnő középkonzolt hamar meg lehet szokni és tanulni, akárcsak a harmadik generációs iDrive-ot is, amely jó pár új funkcióval és gombbal gazdagodott, de ennek ellenére mégis egyszerűbb lett a kezelése, pár nap után már otthonosan lehet mozogni a menürendszerben. Az autó szinte minden funkcióját beállíthatjuk vele a klímától kezdve a hifiig, de ha úgy találja kedvünk, akkor a beépített, animációkkal illusztrált kezelési könyvet is olvasgathatjuk, ha éppen nem a térképet böngésszük.

Az automata váltó karja a kormány mellől visszatért a kardánboxra, formáját tekintve egy kortárs szoborkiállításon is megállná a helyét, de hát miért pont a váltókar lenne ronda egy ilyen autóban. Az anyagok minőségét és kidolgozását szinte felesleges megemlíteni, úgy is csak dicsérni lehet, ami viszont furcsának tűnhet egy ekkora autó esetében, hogy egyáltalán nem éreztem azt, hogy "lötyögtem" benne. A vastag ajtók, a masszív oszlopok, a magas övvonal és a viszonylag kisméretű ablakok miatt úgy érzi magát az ember, mint egy high-tech bunkerben, ezt csak fokozza, hogy a vastag középkonzol és kardánalagút szinte ráfolyik az ülésekre. Furcsamód hátul sincs táncteremnyi tér, magam mögé beülve meglepően kevés volt a hely a térdem és az ülés között, pedig 185 centimmel nem számítok égimeszelőnek. Ebből is látszik, mennyire kitömték belül a 7-est, hiszen a 307 centis tengelytáv irgalmatlanul sok, ám aki terpeszkedni akar hátul, annak meg kell rendelnie a 14 centivel hosszabb L kivitelt.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

A 730d a leggyöngébb a 7-es sorozatból. Menet közben értelmetlennek tűnnek a nagyobb, erősebb motorok


Tesztautónk háromezres, sorhatos dízelmotorja vadonatúj fejlesztés, ennek köszönhetően hangja alig van, viszont 540 Nm-es nyomatékával és 245 lóerejével úgy viszi az üresen is közel kéttonnás 7-est, hogy az ember önkéntelenül is azon töri a fejét, minek ebbe nagyobb benzinmotor. Megfelelő tapadási viszonyok mellett 7,2 másodperc alatt elérjük a 100 km/órás tempót, ám ebből az utastérben mindössze annyit veszünk észre, hogy a sebességmérő hirtelen meglódul, és a külvilág kezd elmosódni. A sebesség növekedését csak a műszerekről tudjuk nyomon követni, a motor visszafogott mormogását csak akkor halljuk ha nagyon odafigyelünk és éppen nem szól az alapáron is 12 hangszórós hifi. A városi átlag 9 és 10 liter között jött ki mínusz 5-10 fokos hidegekben, míg országúton 7 liter környékére is le lehet vinni az átlagot némi önmérséklettel, ami egy ekkora test esetében szenzációs érték.

A futómű keménységét tetszés szerint állíthatjuk az egészen puha és ringatózós beállítástól (Comfort) a Sport+-ig, amikor is nem csupán a lengéscsillapítók lesznek keményebbek, de a menetstabilizáló elektronika is többet enged. Driftelni, kilinccsel előre autózni így sem lehet a hetessel, ugyanis ez a guruló trezor rögtön pánikba esik. Egy lefagyott üres parkolóban, amikor a csúszáshatárokat feszegettem, kishíján megfojtott, úgy megfeszítette az öveket egy keresztbe csúszási kísérletnél - nem mellesleg teljesen igaza volt, egy tankhajóval ne szörfözzön az ember. A hatfokozatú automata váltó érzésre sokat fejlődött az elődhöz képest, sokkal gyorsabban és ami fontosabb rángatás nélkül kapcsol, persze ha akarjuk, mi is válthatunk, de ezt néhány perc után megunjuk; annyi egyéb gombbal és funkcióval lehet még játszani, miért a váltásra pazarolnánk az időnket. Az autó kormányzása meglepően közvetlen, bár ez a 445 ezer forintért rendelhető "integrált aktív kormányzásnak" köszönhető, amely a hátsó kerekeket is elfordítja, így a 7-es hatalmas teste akkora helyen megfordul, mint egy 3-as szériáé - az extralistán ez lenne az első, amit kipipálnék, és inkább beáldoznám érte a "komfort bejutást" (241 ezer) vagy az automata csomagtértető-nyitást (142 ezer).


Nézze meg újra a magyarországi bemutatón forgatott videónkat!


Praktikus, hogy az első kerekek elé egy-egy kis kamera került, így akkor is beláthatjuk a kereszteződéseket, ha csak az autó orrát tudjuk kidugni. A tolatókamera szintén nagy szolgálatot tesz abban, hogy megóvjuk a 274 ezer forintos metálfény csillogását, külön segítségként még kis ábrákkal és piktogrammokkal is jelzi nekünk a számítógép, hogy adott kormányállás mellett minek tolathatunk neki.

Összességében nagyon jó autó lett az új 7-es, amely még mindig az a fajta luxusautó, amelyben elöl ülni és vezetni a legjobb. Az autó valós tudása csak sokmilliós felár kifizetése árán jön elő, de a potenciális vásárlókat ez nyilván nem rettenti el, hiszen a konkurensek is aranyáron mérik az extrákat.