Három perc az IS F-ben - Lexus IS F menetpróba

A Lexusról eddig a legtöbb embernek a halk működés, a visszafogott megjelenés és a kényelem juthatott eszébe. Nos, a márka első sportmodellje, az IS F kipróbálása után bátran kijelenthetem, hamarosan változni fog a Toyota presztízsmárkájának megítélése.

Az utastér alig lett sportosabb az alapváltozathoz képest
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Beülve kis csalódást okozott az F, mert az ezüst kevlár-utánzaton kívül nem sokban különbözik az alapváltozatoktól. Persze az ülések némileg sportosabbak és a kormány is vastagabb egy kicsit, de aki több mint kétszeresét fizeti ki az IS 250 árának, az szerintem többet várna. A 21 millió forintos vételárért cserébe legalább teljes felszereltséget kap a vevő, felárért csak tetőablakot lehet venni, egyébként már minden benne van a kulcs nélküli rendszertől kezdve az érintőképernyős Mark Levinson hifi-navigáción keresztül egészen a bőrkárpitozásig és az aktív, bi-xenon kanyarfényszórókig.

Miután ezt a sok okosságot megtudtam a sajtóanyagból, végre kihűltek az előző kör után alaposan felhevült IS F-ek, így a Lexus instruktor engedélyt adott az indulásra. Könnyű volt beállítani a megfelelő vezetői pozíciót, mert az ülések és a kormány is elektromos mozgatású, bár az feltűnt, hogy egy ilyen, sportcélokra kifejlesztett autóban lehetne egy kicsit alacsonyabban a vezetőülés legalsó állása. Mivel csak két kör volt engedélyezve (VDIM normál állásban), sok benyomást nem szerezhettem a kocsiról, de annyi azért megmaradt bennem, hogy nagyon kiszámíthatóan mozog a gyors kanyarokban, és a Brembo fékek ereje bőségesen elegendő az üresen 1,7 tonnás autó hatásos lassítására. Párszáz kilót nyugodtan letagadhatott volna a lassú szlalom közben is, és az is kiderült, hogy az elektromos szervokormány az M3-as BMW-hez képest kicsit kevés visszajelzést ad, de szinte ugyanolyan direkt az áttételezése, ütközéstől ütközésig mindössze 2,9-et fordul. A motor hatalmas ereje alul még annyira nem érezhető, de 3600-as fordulatszám felett kinyílik egy nagyobb átmérőjű szívócső, és ekkortól már tényleg hátbavágó a gyorsulás, a hang pedig pedig teljesen olyan, mintha egy Nascar-autóban ülne az ember.

Így fest a legvadabb Lexus
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Jó játék a volán mögötti fülekkel kapcsolgatni a fokozatokat, - erre egyébként idegesítő csipogás hívja fel a vezető figyelmét a 6800-nál történő leszabályozás előtt - , de én jobban örültem volna egy precíz, hatfokozatú kézi váltónak, bár ez lehet, hogy csak az én betegségem. A futómű tudása nem igazán derült ki a mindössze pár kanyart tartalmazó tesztpályán, de az érezhető volt, hogy az alacsony oldalfalú gumik sem vették el a rugózási képességet, így valószínűleg a hétköznapi körülmények között is komfortos az utazás. A másik körben hátul ültem, Vida János kollégám mögött, így ismét megállapíthattam, hogy az IS hátsó helykínálatánál ma már néhány kisautó is többet nyújt, ráadásul a kagylósított ülések miatt már csak ketten ülhetnek hátul. Ez azonban valószínűleg nem tántorítja majd el a potenciális vásárlókat az első sport-Lexus megvételétől, hiszen a tulajdonos a legritkább esetben fog hátra kényszerülni. A Lexus szerény értékesítési terveket jelentett be, már azzal is elégedettek lennének, ha idén öt darabot el tudnának adni az IS F-ből itthon.

Különvélemény -Puhább, finomabb, de nagyon megy

Erős, nagyon erős - legszívesebben csak ennyit írnék. Közelebbi barátságot ugyanis nem sikerült kötni pár perc alatt. Nem túl bonyolult pálya, amely csak arra volt kihegyezve, hogy megmutassa a motor erejét. Ez sikerült. Rugalmasságban is nagyon jó, bár kicsit zavaró, hogy a motor alul nem megy annyira. Aztán egyszer csak jön egy váltás, a hangja is vérmesebb lesz, és bitang módon megindul. Innentől Kánaán, addig csak egy átlagos, erős autó. A futóművéről egy komolyabb pályán lehetne megtudni többet, de első érzésre lágyabb, mint az új M3-as. A fékek harapnak, de ez a méretükből is látszott. A váltóról sosem hinném el, hogy automata, annyira gyors, viszont kicsit diszkós benne a csipogó. Meg az egész kicsit szolid, a plusz váltó melletti borítás viszont csúnya. Talán eredeti kevlár, vagy alumínium jobban menne egy ilyen szintű autóhoz. Összességében egy nagyon erős limuzin, de első érzésre nem sportkocsi. Kicsit puhább, kicsit finomabb. De azért erős túraautónak tetszene, ahhoz viszont szűk az utastere.

Vida János