Felkészültség, nyugalom - vezetés hóban

Havazással köszöntött ránk az új év. Az ünnepi hóesés hétköznap komoly fennakadást okozott volna, pedig a katasztrófahelyzetet leszámítva a hóval borított utak is járhatók - felkészített autóval és felkészült vezetővel. Végigvesszük a legfontosabb tudnivalókat.

Sokszor a főutak is havasak. Mellékutakon vagy a hegyekben jól jöhet a hólánc

Alapvetően kétféleképpen lehet még megcsúszni, fékezés közben és gázadás közben. Kezdjük az utóbbival. Egy elsőkerekes autó csúszós útburkolaton túl nagy gázra elkezdi tolni az orrát, vagyis alulkormányozottá válik. Ilyenkor mérsékelni kell a gázadást, és az autó egyből ismét fordul. Hátsókerekesnél ugyanez a túlzott gáz az autó farának kitörésével jár (túlkormányzott), de itt is a gáz visszavétele a megoldás.

A vészfékezést kétféleképpen lehet elkövetni, attól függően, hogy van blokkolásgátló az autóban vagy nincs. Az utóbbi eset az egyszerűbb, ugyanis ilyenkor satuféket kell nyomni: minél határozottabb a mozdulat, annál jobb. Ahhoz, hogy újra a kezünkbe vegyük az irányítást, fel kell engedni a féket és korrigálni, majd újra benyomni. Ilyen autónál tehát pumpáló mozgást kell végezni a fékpedálon, de úgy, hogy közben az autó kitörési kiséreteit kordában tartsuk.

Autósmozi: Tanuljunk vezetni! 4. rész - Blokkolásgátlóval és nélküle

Ha fékezés közben ki is kell kerülni valamit, akkor különös jelentőségű a kormányzás és a fékezés összhangja, hiszen a rossz pillanatban benyomott fékkel mindent elronthatunk. A tapadás akkor a maximális, ha az autó kerekei egyenesen állnak. Pont ezért egyenesen kell fékezni, majd a legvégén kikerülni az akadályt. Blokkolásgátlóval ez jóval egyszerűbb, hiszen végig maximálisan be kell nyomni a féket és közben lehet kormányozni. Azt is tanítják, hogy vészfékezés esetében érdemes a fékezéssel együtt kinyomni a kuplung pedált is, hiszen a lassulás folyamán a kerekek lefullaszthatják a motort, ezért nem tudunk rögtön utána elindulni, másrészt a még járó motor a fékezés ellen dolgozik.

Havas utakon elég gyakran előforduló jelenség, hogy az embernek a két sáv között felhalmozott, nagy mennyiségű hóra kell ráhajtania. Ilyenkor az autó egyenesfutása bizonytalanná válik, olyan, mintha nyáron, esőben az aquaplanning jelenségével találkoznánk, csak itt hirtelen visszatérhet a tapadás. Az ilyen hórétegre éppen ezért érdemes egy bizonyos szögben, egyenes kormánnyal rávezetni az autót, és kerülni a kormánymozdulatokat. Nagyon finom korrekció lehetséges, de a nagy mozdulatokat kerüljük, hiszen a hórétegen átérve ismét helyreállhat a tapadás, ami hirtelen megrántja az autót. Ha ilyenkor valamelyik irányba kormányoztuk az autót, hatalmas pörgés lehet a végeredmény.

Autósmozi: Tanuljunk vezetni! 3. rész - Ha kihúzzák alólunk a talajt

Az emberi tényező, a felkészült, higgadt vezető nagyon fontos, de az autó téli felkészítése legalább ennyire az. Hibás lengéscsillapítókkal az autó nagyon ritkán találkozik az útburkolattal, tehát megnő a fékút. A nyári gumi eltérő összetétele miatt télen már nem képes jelentős tapadásra, emiatt az autó sosem akar megállni. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a fékút a többszöröse egy téli gumihoz képest. Sőt, arra is oda kell figyelni, hogy a téli gumik minimális profilmélysége 4 mm. A nyáriaknál ez a s szám 1,6 mm, tehát egy kopott téli gumit sokkal hamarabb ki kell dobni. Ha mégis ilyennel járunk, ne lepődjünk meg azon, hogy alig jobb, mint egy nyári. (A téli gumiról szakértőnk a Vendégszobában válaszolt olvasóink kérdéseire.)

A hibás futómű, a nem pontos keréknyomás vagy a rosszul beállított fék is kellemetlen helyzetekbe kényszerítheti a vezetőt. A legjobb, ha ESP is van az autóban, hiszen sok mindent korrigál helyettünk, de a fizikai határokkal ez sem tud vitatkozni. Éppen ezért attól, hogy valaki egy minden elektronikával felvértezett autót vesz, még nem jelenti azt, hogy sosem fogja összetörni. A sebességet ugyanis mi választjuk meg. Sajnos sokszor nem megfelelően.