Traffipaxokkal lesznek tele az autópályák

Vágólapra másolva!
Nyugaton már régóta bevált módszer, nálunk azonban csak az utóbbi egy évben kezdtek elterjedni a fix telepítésű sebességmérők. Akik rendszeresen autóznak az M1-es autópályán, már jól ismerhetik a szürke dobozokat, amelyekből hamarosan a többi autópályára is juthat, de az M0-ás körgyűrű is gazdagabb lesz öt új, fix telepítésű sebességmérővel a következő hónapokban.
Vágólapra másolva!

Forrás: [origo]


A városokban, közutakon továbbra is a mobil traffipaxokkal találkozhatunk

A közutakon és a településeken a jövőben továbbra is mobil sebességmérőkre lehet majd számítani, ám várhatóan az autópályák bekamerázása után a fő- illetve mellékutakra is sor kerül. Fix traffipaxot eddig egyedül a 7-es főútra telepítettek: Kőröshegynél kettő, Balatonszárszónál és Balatonföldvárnál egy-egy doboz található, mérőműszer mindig csak az egyikben dolgozik. Ezeken a helyeken azonban - az autópályán alkalmazott módszertől eltérően - csak időszakosak az ellenőrzések, amelyek nem tartanak tovább három óránál. Ennek oka, hogy ezek a dobozok védtelenek a rongálókkal szemben, valamint a nagy melegben, klíma híján a mérőkészülékek sem bírnák a hőterhelést.

Autós szemmel egyetlen biztos ellenszer létezik: a sebességhatárok betartása. Ám a motorizáció rohamos fejlődésével ez gyakran veszélyesebb, mint együtt haladni a forgalom ritmusával és "kollektíven gyorshajtani". Persze azért vannak egyéb legális védekezési módszerek is: a renitens sebességtúllépőknek szinte kötelező olvasmány kell legyen a rendőrség honlapján közzétett havi "traffipax előrejelzés", ahol megyékre és időpontra szétbontva lehet megtudni, hol találkozhatunk sebességmérőkkel. Nem árt azonban tudni, hogy a közölt adatok csupán tájékoztató jellegűek, az ettől való eltérést jogát a rendőrkapitányságok fenntartják.

Legális detektorok és blokkolók

Forrás: [origo]
A radardetektorok használata az 124/1993 kormányrendelet alapján minősült szabálysértésnek, amely a detektorokat besorolja a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök közé, és a gépjárműben, közterületen történő birtoklásukat tiltja. A 175/2003. kormányrendelet újradefiniálta a közbiztonságra különösen veszélyes eszközöket, kimaradtak a radar-/ lézerdetektorok, ezért használatuk 2003. december 1-jétől nem minősül szabálysértésnek, a használója nem büntethető, a detektorok nem kobozhatók el, ám arra számítani lehet, hogy ha egy rendőrjárőr (például igazoltatás, ellenőrzés során) észreveszi az autóba szerelt detektort, akkor nehéz pillanatok várnak az autósra, és fel kell készülnie rá, hogy az izzókészlettől kezdve az elakadásjelzőig minden kötelező felszerelés meglétére különösen figyelnek majd.


Némileg drasztikusabb megelőzési módszer, ha traffipax-detektorokat és -blokkolókat szerelünk autónkba, ám a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ez sem jelent száz százalékos védelmet. Amióta legálisnak számítanak ezek a készülékek, a kínálat jelentősen bővült, manapság már a nagyobb bevásárló-központokban is könnyedén beszerezhetők. Általánosságban elmondható, hogy a készülékek tudása és megbízhatósága az árukkal egyenes arányban növekszik, így egy huszonpárezer forintos készülék gyakorlatilag csak arra jó, hogy téves biztonságérzetbe ringassa tulajdonosát, vagy éppen gyakori vakriasztásokkal keserítse meg életét. Az igazán komoly és beépített készülékek ára jóval százezer forint felett kezdődik, bár ezek sem nyújtanak teljes védelmet, így akkor lehetünk csak nyugodtak, ha mindig betartjuk az adott útszakaszra vonatkozó sebességhatárokat.

A traffipaxok ősét még könnyen ki lehetett szúrni

Az első radaros sebességmérő 1967-ben jelent meg Magyarországon, ám ez az óriási parabola-antennával rendelkező, lengyel gyártmányú készülék még nem jelentett nagy veszélyt az autósokra, ugyanis messziről ki lehetett szúrni, de csak ötven méteren belül tudott pontosan mérni. A radar a RAdio Detection And Ranging angol kifejezés rövidítése, amely rádiós módszerrel történő felderítést és távolságmérést jelent. A radarok sugárnyalábba koncentrálva elektromágneses hullámot bocsátanak ki, amelyek az útjukba kerülő elektromos vezetők felületéről visszaverődnek. Ha megmérjük a visszavert jel érkezéséig eltelt időt, megállapíthatjuk, hogy a visszaverő felület milyen távol van tőlünk. A Doppler-elvet alapul véve pedig ki lehet számítani egy mozgó tárgy sebességét, ugyanis a visszaverő felület előtt összesűrűsödnek, míg mögötte megritkulnak a visszaverődő jel hullámhegyei.