Többet kevesebbért - Toyota Prius 2006

A Toyota Prius második generációját másfél évvel ezelőtt már alaposan kiveséztük, úgyhogy a ráncfelvarrt hibriddel most a messzi Németországot céloztuk meg. Mit ér a hibrid, ha hosszú útra mész? Ez volt a kérdés. Vigyázat, a cikkben mókásan amatőr videó is rejtez.

A színes képernyő ugyanott trónol, mint korábban, ugyanazt is tudja, mint rég (most mondjuk volt navigációnk is), ha valamiért, azért viszont feltétlen szomorú vagyok, hogy a kvarcórát nem szedték ki alóla. Annyira nem illik össze ez a két alkatrész, hogy jaj, kár, hogy Ázsiában mániákusan ragaszkodnak ezekhez a béna kijelzőkhöz. Az audiorendszer multifunkcionalitása csorbult kicsit, magnókazettás részét kivágták a szemétbe, a korral lépést tartva mp3-kompatibilitás van helyette. Szerintem jó csere. Az már kevésbé örvendetes, hogy a kormány mélységben nem, csak magasságban állítható, emiatt nehézkesebb az elhelyezkedés, kár. A kerék is árnyalatnyival kisebb meg vékonyabb a kelleténél, gomb viszont annyi van rajta, hogy amit onnan nem lehet vezérelni, azt be se építették az autóba. Klímától kezdve mindennek parancsolhatunk, és amúgy a kormányzás is egész közvetlen.

Regensburg

A Duna által kettészelt Regensburg maga a történelem. Kőkorszaki és keltakori leletek a múzeumokban, római falmaradvány közvetlenül az útszélen, a korai bajor hercegség és Nagy Károly korszakának emlékei meg gyalogosan elérhető földalatti járatokban láthatók. Ehhez jönnek a csodálatos építészeti remekművek a román korszaktól kezdve a klasszicizmusig, két évezred tanúi, megkövesedett "okiratok". Egy "kő" valóban okirat: a római légió táborának, a Castra Reginának alapító táblája, amelyet 179-ben, Marcus Aurelius császár idejében véstek.

A középkori világvárosban azok számára is sok látnivaló akad, akiknek csak néhány órányi ideje van. Mély benyomást kelt a Porta Praetoria, a valamikori római Castrum északi kapuja. Csaknem észrevehetetlen a római Sarmannina kis sírköve, pedig a kereszténység legrégebbi emléke az Alpoktól északra. Aztán ott a városháza ünnepi nagytermével, amely egykor Birodalmi Nagyteremmé vált, a "Mindíg Érvénybenlévő Birodalmi Tanács" székhelyévé, és persze templomok, mindenekelőtt a gótikus dóm. A csaknem 900 éves kőhíd néhai világcsoda, réges-rég Goethe is rajta keresztül érkezett a városba, és von Stein asszony számára a következőket jegyezte fel: "Ez a környék oly szép, kellett, hogy egy várost csalogasson ide". Igaza volt.

Frankfurt

Frankfurt sokaknak egyszerűen csak "Mainhattan", a gazdaság, a pénzügyek városa felhőkarcolókkal. Pedig közelebbről teljesen más képet mutat: festői házak a remekül restaurált Römerbergben, a városközpontban, a Mile múzeum a Majna partján, tradícionális kocsmák Sachsenhausenben, elegáns bevásárlóhelyek a Goethestrassén, és világszínvonalú kulturális és művészeti központok. A regensburgi fejezetben említett Johann Wolfgang von Goethe is itt született 1749-ben, Németország és a világ egyik legnagyobb költőjének szülőháza a frankfurti Váci utcától nem messze található.

A város maga igen régi eredetű, állítólag római katonai állomás volt. Barbarossa Frigyes korától (1152) kezdve itt választották a német császárokat, az 1356-os német aranybulla e jogát törvényben is biztosította. A hét- és harmincéves háborúban több izben nagy károkat szenvedett, majd a rajnai szövetség megalakulásakor e szövetség gyűléseinek székhelyévé tették. 1806-ban azonban függetlenségét elveszítette, Napóleon Dalbergnek, a mainzi érseknek adta. 1871. május 10-én itt kötötték meg a frankfurti békét Bismarck herceg német birodalmi kancellár és Favre Gyula francia külügyminiszter között, ez vetett véget az 1870-71-ig tartó nagy német-francia háborúnak.

Frankfurt (am Main) Hesse állam legnagyobb városa, egyben Németország ötödik legnagyobb települése. Itt székel az Európai Központi Bank, valamint itt található Európa legnagyobb tőzsdéje, a Frankfurti Tőzsde, továbbá a leggigantománabb repülőteret is erre kell keresni. Frankfurt az Európai Unió egyik leggazdagabb városa, és amiért különösen szeretjük, hogy kétévente az öreg kontinens egyik legrangosabb autószalonjának is otthont ad.

Auto Bild-es végsebességes-fogyasztásos

Dortmund

Dortmund megváltozott. A mikrocsipek legyőzték a szénbányászatot, bevásárlóutcák telepedtek a hengerművek helyére, a figyelem immár a koncerttermekre irányul a "kokszolók" helyett. Dortmund a Ruhr-vidék legnagyobb városa, és a PR-szöveg szerint mindennel rendelkezik, amivel egy világvárosnak kell: "fantasztikus" ipari műemlékek, különböző múzeumok, számos varieté és színház, éttermek széles választéka, a Westfalenhallen igényes programjai (például Mayday) és megannyi más. Igazából viszont az van, hogy Dortmund Németország egyik legunalmasabb városa, a helyi focicsapat, a Borussia Westfalenhallen mellett található stadionján kívül nem sok látnivalót kínál. Az aréna egyébként méretes, 83 ezer drukker fér el benne, ebből 25 ezren Európa legnagyobb teraszán foglalhatnak helyet. Nem véletlen, hogy vb-helyszín lett, a város momentán mással se reklámozza magát, mint a nyári focicirkusszal: az esemény logóját biztos, ami biztos alapon az autópályás irányjelző táblákra is kitették. Ha valaki egyszer mégis idetévedne, ne hagyja ki a 220 méter magas Florian-tornyot, fentről jól meg lehet nézni, mennyire semmilyen egy város Dortmund.

ne kenődjenek fel

Mayday

A Mayday party-sorozat hosszú múltra tekinthet vissza, az első bulit még 1991-ben, Berlinben rendezték. A DT64 rádióadó megmentésére szervezett jótékonysági rendezvény aztán fokozatosan kinőtte magát, napjainkra már Európa öt országában (köztük nálunk), sőt Mexikóban is szerveznek Maydayt. Németországban Frankfurt és Dortmund volt házigazda, utóbbi a Westfalenhallen révén jó ideje magáénak tudhatja a rendezvényt. A Mayday Európában talán az egyik legbiztosabb alappillére volt a kilencvenes évek elején szárba szökkenő raver-mozgalomnak, tudják, neonszínekbe és gázálarcba öltözött, sípot fújdogáló partyarcok, akiken csak röhögni lehet. Ami azt illeti, én is kapok a kollégáktól hideget-meleget, amiért ilyen hülyeségekkel pazarlom az időmet, mindegy, én tudom, hogy minden Mayday egy aktuális kultúrpolitikai üzenetet hordoz, amelyen keresztül a fiataloknak próbál utat mutatni. Vagyis fontos dolog. Az idei volt különben a 15. Mayday, a hírek szerint az utolsó Dortmundban.

hogy parkol magától a Prius

polgármester

Koncz Dávid