Tartós smink - Mercedes-Benz A 170 Coupé

Mikor megláttam a parkolóban, már éreztem, hogy baj lesz. Piros, háromajtós A-Klasse Mercedes. Mihez fogok ezzel én kezdeni?

A lelkesítő külső után jön a kijózanító belső. Nincs gond vele ergonómiailag vagy anyagválasztásban, csak visszafogott. Túlontúl. Ha egy fiatalos, sportos verziót építenék, én bizony vinnék a belsejébe valami különlegeset! Több dekorelem, szín, fene tudja. Valamit, amitől nem lassulnék be. Korábban is panaszoltam a magas építésmód és az utas kényelmetlen üléspozíciója közötti összefüggést, most is teszem.

Az, hogy a kormány alapáron csak az egyik irányban állítható, kritikát érdemel, akárcsak az, hogy a másik irányú állíthatóságért 43,200 Ft-ot kérnek el. Fújj! A tesztautóban egyébként volt ilyen. Segítségével könnyen és nagyon kényelmesen beállítottam a kellemes vezetői pozíciót.

Az üléseket nagyon szerettem. Hosszú ülőlapú, határozott oldaltartású, sportos, hibátlan. Az Easy-Entry segítségével viszonylag könnyen hátra lehet jutni. Három ajtós autóban állandó nyűg az elöl ülőknek a biztonsági öv megszerzéséért vívott harc, amely többnyire vállkifordulós, könyökbeverős balesetekben és az ezt követő szitkozódásokban teljesedik ki. Kicsi Mercink egy apró figyelmességgel segít ezen: az övet egy kar nyújtja előre, hogy jó legyen nekünk. Köszönjük!

Másik kedves figyelmesség a kvázi kanyarfényszóróként működő ködlámpa! Szóval, felkapcsolt tompított világításnál, ha elforgatjuk a kormányt valamelyik irányba, akkor a megfelelő oldali ködfényszóró bekapcsol, hogy jobban megvilágítsa a megcélzott ívet. Egyszerű és nagyszerű! Nem is emlékeztem rá, hogy ennyire határozottan ér véget az autó. A harmadik ajtó majdnem teljesen függőleges síkban zárja a kocsit.

Belül minden kultúrált. Különösen szépek a fedélzet apró fényei éjjeli vezetés közben. Az 1.7 literes benzines 116 lóerővel képes meghajtani az első kerekeket, ami elsőre kevésnek tűnik, de igazándiból elég. A titok, hogy nem kell szétforgatni. Alul is van nyomatéka. A kormányzás könnyű, akárcsak a váltó használata. Használat közben meggyőző a kis Merci. A futóműve stabil, bár a magassága miatt kicsit billegős.

A forgalmat felülről szemléljük, ami magabiztosságot ad. Könnyű belőle a kitekintés bármely irányban, ugyanakkor a tükrei kicsinek tűnnek. A nagy oldalablakok le- és felhúzásában elektromotor segít, bár olyan enerváltan teszi mindezt, hogy önkéntelenül is megsajnáltam szegénykémet.

Ha visszalapozok emlékeimben, akkor a B-Klassét nem volt ennyire jó vezetni. Nyilván azért, mert ez kisebb, könnyebb. Egy pár óra után aztán az embert körbefolyja a Mercedes-hangulat, és elkezd kilazulni, mint miniszterelnök-jelölt, aki a kamerák előtt átöltözik önkéntes gátépítőnek egy elképzelt országban.

Ez az az ötvözet, ami mégis különlegessé teszi a Benz-bébit. Kívülről sugárzó energia és fiatalos dinamika, belül pedig akár a nagyanyós, hintaszékes tespedés. Talán nem is véletlen, hogy megkedveltem, pedig tuti nem én vagyok a célcsoport. És ami furcsa, hogy nem is kiáltottam azonnal dízelért, ami mostanában szokásom.

Csillagpor

A kis Merci egyébként üzenet. Az igényesség, az elegancia, a minőség és a lehetőség üzenete. Most már - így háromajtósan - a dinamika, a fiatalság és az örök szépség gyarló emberi vágya is bele van kódolva. Örökké vidám, energiától duzzadó hölgytulajdonosa arcán a kezdődő ráncok már a kocsi közelében kisimulnak, mindez csupán a tudattól, hogy olyan az autó, amilyen ő. Mert megérdemli! És jó ez így! Komolyan.

Bertalan Gábor