Kicsit másképp - Fiat Moretti

Késésben vagyok, ezért, tekintettel az üres utakra, a megengedett sebességet túllépve igyekszem az előre megbeszélt találkozóhely felé. Hirtelen megjelenik mögöttem egy sárga autó, hogy a következő pillanatban meg is előzzön, és eltűnjék a szemem elől egy kanyarban. Mire ráeszmélek, hogy egy ritka Fiattal találkoztam, már nyomát sem látom. Egy nem csak hazánkban ritka Fiatot mutat be Valker Dávid. Fotó: Papp Zoltán.

A találkozó helyszínén izgatottan vártam, hogy jobban szemügyre vehessem ezt a hétköznapinak egyáltalán nem mondható autót. A forma önmagáért beszél - szinte hihetetlen, hogy ez a harmonikus felépítésű kupé egy négyajtós limuzin alapjaira épült. A csomagtartóban és a motortérben világosan látható, hol vágtak le az autó orrából és hátuljából, hogy mindkét irányból betoldhassanak egy-egy arasznyit, s így kialakíthassák a kupéformát. Ezáltal a csomagtartó is nagyobb lett a gyári Fiaténál, és a motortér is szellősebb. További átalakításként a 128-as sárvédőit, illetve A, B és C oszlopát eltávolították, hogy a megmaradt szerkezeti elemre a saját maguk által készített karosszériát tegyék fel.

Az alkatrészeken is látszik a kisszériás gyártás, a kilincsek, a lámpák mind valamelyik olasz autóról származnak, ami az egyszerűséget és az olcsóságot szolgálja. A 128-as öröksége fölfedezhető a belső térben is. Az alapmodellből átvett szőnyegen látható a limuzin B oszlopát körülölelő szegés. A kor divatjának megfelelően mindenhol műbőrrel találkozhatunk, nagy meglepetésemre a távolabbról nézve fabetétnek hitt műszerfal-díszítések szintén műbőrből készültek. Ám a felhasznált anyagok kiválasztásánál nemcsak a divat számított, hanem az is, hogy a belső teret gyorsan és olcsón tudják burkolni.

Ezért a műbőr elég jó választás volt, hisz az összes kívánalomnak megfelel, a megpróbáltatásokat is jól tűri, csak két dolgot nem szeret: a meleget és az erős napsugárzást. Ezek azonban nyáron az erősen hajlított panoráma-szélvédő és a nagy felületű hátsó üveg miatt bizony jelen vannak, elég csak öt percet állni, akár félárnyékban, máris izzasztó a hőség a belső térben. Ebben a Morettiben is minden kárpit eredeti, kivéve, amelyeket legjobban ért a napfény: az ülések oldalai, illetve az ajtókárpitok felső része. A műszerfal teteje eddig még állta a nap melegét.

Tüzetesen körbenézve sok alkatrész ismerős a különböző olasz kocsikból: az ablakemelők és a napellenzők Bertone gyártmányok, a levegőbefúvók és a térképzsebek a Lanciától származnak, a többi alkatrész Fiatokból van. Egyedül a sportautós érzéshez nélkülözhetetlen fordulatszámmérő a Moretti saját készítménye.

A kényelmes és jó oldaltartású első ülésekre könnyű beülni, az alacsony tetővonal miatt a fejre azonban vigyázni kell, de némely más kétajtós kocsinál szükséges tornamutatványra nincs szükség a beszálláshoz. A vezetőülésben a hely nem túl tágas, de nem is kellemetlenül szűkös. Pont amilyennek egy kupéban lennie kell. A beindítás után az 1,1 literes motor csendben dolgozik, az autó készen áll az indulásra.

Szokatlanul hosszú a váltókar, kis pontatlansága miatt kapcsolgatása megszokást igényel, de pár óra alatt teljesen hozzá lehet szokni. A sokadik meglepetés az első kanyarban ért: ezzel a négyajtós limuzinra épült, a 128-as FIAT futóműveit felhasználó, elsőkerék-hajtású kupéval ugyanolyan élvezet a szerpentineken autózni, mint némely angol vagy német kanyarvadásszal. Az élményhez hozzájárul az is, hogy a fékek rendben teszik a dolgukat, a rásegítésnek köszönhetően nem is kell nagy pedálerőt kifejteni.

A 128-asból átvett kormánygép is illik a Morettihez, és bár szervó nincs, a nagy átmérő miatt könnyű tekergetni. A sportos autózáshoz ugyan általában 3000/min. fölé kell hajszolni a fordulatszámot, ahol megjön a motor hangja is, de ennek előnye a városba érve mutatkozik meg, mivel az autó partner a mindennapi városi közlekedés forgatagában. Nem feltétlenül kell pörgetni a hajtóművet, szépen mozgatja az autót a kis fordulatszám-tartományban is.

Plusz előny a fogyasztás, amely 6,5 liter városban, nyugodt autózással és 5 liter országúton. Ez nagy szerencse, mert elég macerás megtankolni a kocsit: a fedél felső pereme éppen a betöltőnyílással egy magasságban húzódik, ezért a pisztoly behelyezéséhez szó szerint le kell guggolni.

Az autó nem véletlenül 2+2-es, a hátsó ülésekre való bejutáshoz - az első ülésekkel ellentétben - akrobata mutatványokra lenne szükség, ha egyáltalán megérné hátulra beülni. Mivel azonban az első helyek kényelme a hátsók rovására megy, inkább csak gyermekek, illetve csomagok szállítására ajánlatos igénybe venni a szűkös üléseket.

E típusból feltehetőleg csak pár ezret gyártottak, így ma már ritkán látni egy-egy példányt. Ezért is jó, hogy Magyarországon is található egy szép darab. Ha valaki bővíteni szeretné az itthoni Moretti-állományt, jobb, ha minél hamarabb elkezdi a keresést. Megéri, mert így egy szerethető és nagyon jól használható kis autóra tehet szert.

(Veterán Autó és Motor)